MMI

Workshop-sorozat

Írta: szerkeszto

Hogyan készült? Workshop-sorozat

Időpont: 2015.03.04. Szerda 14:00-15:30

Helyszín: ELTE BTK MMI, Múzeum körút 6-8., Budapest, Hungary, 1088

Hogyan működött Orbán és Simicska médiabirodalma? Workshop Bátorfy Attila cikke kapcsán. A jogi hátteret Rozgonyi Krisztina és Tordai Csaba világítják meg. A workshop az alábbi cikken alapul: Hogyan működött Orbán és Simicska médiabirodalma?

Részlet a cikkből

A Kreatív több mint nyolcvanezer közbeszerzési és reklámozási adat elemzése után kiszámolta, leírta és lerajzolta, hogyan épült fel és működött az előző Orbán-kormány alatt Simicska Lajos médiabirodalma. Mennyi pénzt költöttek? Hogyan folyt magánzsebekbe több tízmilliárd adóforint? Kik üzemeltették a rendszert? Gyurcsányék vagy Orbánék voltak a mohóbbak?

Előszó

Az alábbiakban a második Orbán-kormány alatt végbement változásokat fogjuk elemezni a reklám- és médiapiacon. Elemzésünkben arra keressük a választ, hogy a kormányváltás után kik lettek a rendszer főbb működtetői, hogyan alakultak a kommunikációs tárgyú közbeszerzések, hogyan osztotta el az állami szektor a hirdetési pénzeit, és végül azt nézzük meg, hogy kik voltak a 2010-es kormányváltás után a reklám- és médiapiac kedvezményezett szereplői.

Az utóbbi hetekben kirobbant jobboldali médiaháború és a Simicska Lajoshoz köthető médiabirodalom megroppanása után sokakban felmerülhet a kérdés, hogy van-e értelme még ezzel foglalkozni? Hiszen egy olyan rendszert fogunk leírni, amely a harmadik Orbán-kormány megalakulása után, de legkésőbb épp pár hete hullott darabjaira. Ez jogos kérdésnek tűnik. Azonban azt gondoljuk, hogy egyrészt a rendszer kiépülésének és működésének leírása önmagában segíthet minket felkészíteni arra, hogy a hazai média ilyen szintű kiszolgáltatottsága és torzítása még egyszer ne történhessen meg. Másrészt pedig évek múlva a leírt neveket és személyeket emlékeztetni és szembesíteni lehet azzal, hogy 2010 és 2014 között miben vettek részt.

Ez alatt az idő alatt ugyanis egy olyan rendszert látunk kibontakozni, majd teljes erejében működni, amely a szereplők és a feladatok páratlanul kigondolt központi szervezettségét mutatja. Mindez nem csupán a piaci szereplők, a szakértők és az érdeklődők számára zajlott többé-kevésbé átlátható módon, hanem a legnagyobb hírportálok tudósításaiból a szélesebb nyilvánosság is értesülhetett a fontosabb változásokról. A rendszer működését azonban csak ritkán lehetett elszámoltatható hibán kapni, hiszen az esetek jelentős többségében minden törvényesen, sokszor a piaci ellenérdekelt felek passzivitása mellett zajlott.

Hogy tudott ez a folyamat ilyen zavartalanul végbemenni? Mi gátolta meg az ügynökségeket abban, hogy nyílt közbeszerzések során ne induljanak az elméletben kedvezményezett ügynökségek ellen? Miért asszisztálta végig a magyar médiapiac, hogy az állami hirdetéseket aránytalanul és sok esetben a piaci mérőszámoknak teljesen ellentmondva költötte el az állami szektor? Tanulmányunkban ezekre a kérdésekre is próbálunk válaszokat adni az alábbi struktúrát követve:

  • a Fidesz-közeli médiabirodalom kiépülésének története
  • A médiabirodalom működtetésének szereplői
  • A médiavásárlási közbeszerzések nyertesei
  • Az állami hirdetések elosztása
  • A rendszer kedvezményezettjei
  • Javaslatok a kiútra