Krétakör Vitaest

Posted by szerkeszto dátum: 2012. nov 1. kategória: MMI | Hozzászólások kikapcsolva

FANCSIKAI PÉTER előadása

Időpont: 2012. november 5. 18.00-20.00

Helyszín: Krétakör Bázis

 

El kell-e dönteni egy pályakezdő kreatív szakembernek (vagy adott esetben egyetemi hallgatónak), hogy konvencionális értelemben vett művésszé, vagy alkalmazott szakemberré váljon? S ha igen, hogyan alakíthatja ki piacképes és/vagy független pozícióját egyik vagy másik területen? A mai piaci viszonyok között fenntartható-e a konvencionális értelemben vett alkotóművész koncepciója?

Az elméleti képzésben részt vevő hallgatók számára ezek a kérdések úgy is alakíthatóak, hogy az “alkotóművész” fogalom helyére a “teoretikus” fogalmát helyezzük. Tehát a felvetés alapján az elméleti munka mellett szükséges lehet olyan egyéb tevékenység végzése, mely a megszerezhető skillek által kiegészíti az elméleti tudást, valamint biztosíthatja a függetlenséget.

Az előadás első részében a jp.co.de c. kísérleti filmünkből vetítenék részleteket, a második részben az illumiNation c., a 2012-es Berlini Biennálén megvalósult politikai/közéleti akció dokumentációját vetíteném, végezetül pedig a 2010-ben és 2011-ben a Heineken Hungary megrendelésére Hol a határ címmel készített, mértékletes alkoholfogyasztásra ösztönző társadalmi kampány egyes elemeit, melyhez kapcsolódva a Krétakör Média Műhely tevékenységét is ismertetném.

Az előadás célja, hogy a fent taglalt kérdésekre a szerzői műalkotástól (jp.co.de) indulva, a művészeti piacra készült terméken át (illumiNation) az üzleti megrendelésre készült kampányig (Heineken – Hol a határ) tartó skálán próbáljon meg választ keresni.

Az előadás kívánatos formája természetesen a dialóg lenne, tehát a fent ismertetett kereteket a hallgatókkal közösen töltjük ki, a felvetett kérdésekről megpróbálunk egy közös véleményt kialakítani.

A hallgatók számára talán érdekes kihívás lehet, hogy saját lexikális ismereteiket mozgatva művészettörténeti, történelmi kontextusban keressenek ma divatos fogalmak kialakulására vagy korábbi használatára vonatkozó példákat, ezzel is tágabb perspektívát adva a diskurzusnak:

Hogyan alakult a termékszemlélet fogalma az elmúlt évszázadok művészettörténetében? Mit jelenthet a DiY fogalma művészettörténeti távlatokban?  Hogyan alakult az alkalmazott- és az alkotóművész meghatározása az elmúlt évszázadokban, hol tart ma ez a folyamat, és milyen következtetéseket vonhatunk le a mai definíciókkal kapcsolatban a korábbiak ismeretében? Stb.