Egy hisztériás nagyroham lebilincselő nézői élményt nyújt: ez a “Theatrum hystericum”.

A hisztériás test mozgása ilyenkor a környező térbe rajzolja a belső térbe való aláereszkedés – a “pokolra szállás” – lényegi mozdulatait. A hisztériás teste láthatóvá teszi számunkra azt, amit a hisztériás “belső szeme” lát: a hisztériás belső tapasztalatát.

Hisztéria tanulmányaink során ezen szerepjátszó, más betegségek tüneteit imitáló, valódi vagy álbetegség mögött rejlő szenvedélyt és szenvedést kutatjuk. A hisztéria körbejárásakor  filozófiai és pszichoanalitikus megközelítésekkel egyaránt élünk, miközben művészeti példák segítségével próbáljuk megragadni az egyes hisztériák igazságát.