Megjelent Kelemen János The Rationalism of Georg Lukács című könyve a Macmillan kiadónál.

The Cinema of Béla Tarr: The Circle Closes címmel a Columbia University Press / Wallflower Press kiadásában megjelent tanszékvezetőnk, Kovács András Bálint monográfiája Tarr Béláról!

Bővebb információ a kiadó oldalán.

Egy hisztériás nagyroham lebilincselő nézői élményt nyújt: ez a “Theatrum hystericum”.

A hisztériás test mozgása ilyenkor a környező térbe rajzolja a belső térbe való aláereszkedés – a “pokolra szállás” – lényegi mozdulatait. A hisztériás teste láthatóvá teszi számunkra azt, amit a hisztériás “belső szeme” lát: a hisztériás belső tapasztalatát.

Hisztéria tanulmányaink során ezen szerepjátszó, más betegségek tüneteit imitáló, valódi vagy álbetegség mögött rejlő szenvedélyt és szenvedést kutatjuk. A hisztéria körbejárásakor  filozófiai és pszichoanalitikus megközelítésekkel egyaránt élünk, miközben művészeti példák segítségével próbáljuk megragadni az egyes hisztériák igazságát.

Művész a műben

Megjelent Daniel Arasse legújabb könyve, a Művész a műben. A könyvet bemutatja Somhegyi Zoltán művészettörténész és Gyenge Zoltán filozófus. A beszélgetést Martos Gábor, a Múzeum Café főszerkesztője moderálja.

Időpont: 2012. december 3. (hétfő) 18 óra

Helyszín: Olvasók Boltja (Budapest, V. kerület, Millennium Center üzletközpont, bejárat a Váci utca 19-21., illetve a Pesti Barnabás u. 4. felől)

Résztvevők:

• Somhegyi Zoltán
• Gyenge Zoltán
• Martos Gábor

Szent Pál – Az egyetemesség apostola

Megjelent Alain Badiou Szent Pál – Az egyetemesség apostola c. műve. A könyvet bemutatja Csordás Gábor költő-műfordító, a Jelenkor Kiadó igazgatója, Kőszeghy Péter irodalom- és művészettörténész, a Balassi Kiadó igazgatója és Miklós Tamás történész-filozófus, az Atlantisz Kiadó igazgatója.

Időpont: 2012. december. 10. (hétfő) 18 óra

Helyszín: Atlantisz Könyvsziget (Budapest, VI. kerület, Anker köz 1-3.)

Résztvevők: 

• Csordás Gábor
• Kőszeghy Péter
• Miklós Tamás

Mit kérdeznek tőlünk a nagy filozófusok?

Megjelent Étienne Balibar Marx filozófiája és Leszek Kołakowski Mit kérdeznek tőlünk a nagy filozófusok? c. könyve. A könyveket Gábor György és Heller Ágnes filozófusok mutatják be.

Időpont: 2012. december 12. (szerda) 16:30

Helyszín: Írók Boltja (1061 Budapest, Andrássy út 45.)

Résztvevők:

• Gábor György
• Heller Ágnes

Interjút készített Hubai Gergellyel nemrég megjelent könyve, a Torn Music kapcsán a zenet.hu online kulturális és zenei magazin.

A cikk itt olvasható:

zenet.hu

Megjelent a “Film in the Post Media Age” című kötet, benne Margitházi Beja egy angol nyelvű tanulmányával.

A kötet előszava és tartalomjegyzéke is letölthető a Cambridge Scholars Publishing kiadó honlapjáról:

http://www.c-s-p.org/Flyers/Film-in-the-Post-Media-Age1-4438-3753-9.htm

2012. május 9. 16:00-tól a 34-es teremben  könyvbemutató beszélgetés és előadás lesz Hubai Gergely Torn music címen megjelenő könyvéről. 

A Torn Music című kötet a kidobott filmzenék világába kalauzolja el az olvasókat300 válogatott esettanulmány segítségével. A könyvben egyaránt szerepelnek jól és kevésbé ismert filmek, tévésorozatok és videójátékok is.

A rendezők és zeneszerzők közötti párbeszéd fontosságának bemutatásán túl a Torn Music eredeti interjúkon keresztül mutatja be azokat a filmzenéket, melyek megírásra kerültek, a filmekben azonban sosem hallhattuk őket – egészen mostanáig!

A bemutatót kísérő előadáson a nézők olyan filmekből láthatnak korábban sosem látott részleteket és alternatív verziókat, mint a Szakadt függöny, a Téboly, a 2001:Űrodüsszeia, a Megvetés, a Kínai negyed, az Az ördögűző, a Mission: Impossible, az Az elnök különgépe vagy a Trója (sok egyéb más példa mellett).

A könyv a helyszínen megvásárolható és dedikáltatható.

Zeneesztétikai írások

173 oldal, ISBN 978-963-236-341-7, Ára: 2100 Ft

Matthew Locke 1661-ben jelentette meg Broken Consort című három vonós hangszerre írt gyűjteményét. A tört (broken) szó arra utal a címben, hogy Locke a hagyományos négyszólamú helyett háromszólamú művet komponált, így törve meg a tradíció hangzásvilágát. E kötet ilyen babérokra nem pályázik, de a tört jelző fontos szerepet kap a kötet írásainak egymáshoz kapcsolódásában, mert a Nagy Elbeszélés végének szellemtörténeti állapotában nem az átfogó, monografikus cél vezérelte szerzőjét, hanem az foglalkoztatta, hogy a mikrotörténeti problémák hogyan válnak nagy problémákká. A kötet egyes tanulmányai a XVII–XVIII. századi zenefelfogás két kulcsfogalmának, az affektusnak és a figurának különböző zenei, esztétikai és filozófiai problémáit járják körül: René Descartes affektuselméletét, Claudio Monteverdi zenei modernizmusát és a korai barokk zenei retorikáját. E vezérfonal mentén a korszak kevésbé ismert elméleti szerzői és komponistái kerülnek középpontba, többek között Joachim Burmeister vagy Matthias Weckmann. A könyv második részében zenei előadóművészeti kérdésekről van szó. Ezek közös sajátossága az, hogy a múlt zenefelfogásának revitalizálása milyen esztétikai problémákat vet fel, és ezekre milyen válaszok adhatók. E kérdések elsősorban Antonio Vivaldi és J. S. Bach művei Nikolaus Harnoncourt vagy az Il Giardino Armonico által adott interpretációinak elemzéseiben öltenek testet. Az élet és a mű között támadó feszültség problémájával a Mozart-életrajzírás történeti elemzését tárgyaló tanulmány foglalkozik. Az utolsó tanulmány azt vizsgálja, hogy Walter Benjamin nevezetes aura-fogalmát miképpen lehet a zenére alkalmazni.

2012. január 9. 19 óra

A Typotex Kiadó és a Nyitott Műhely örömmel tudatják, hogy megjelent

FODOR GÉZA: MI SZÓL A LEMEZEN?
- operafelvételek Monteverditől Lisztig -

című operafelvételeket elemző-bemutató írásainak első kötete

A Typotex kiadónál megjelent Fodor Géza operafelvételeket elemző-bemutató írásainak első kötete. A könyvet a Fodor Géza által legtöbbre tartott opera-DVD-k részleteivel illusztrálva Várady Szabolcs mutatja be.

Mi szól a lemezen? Fodor Géza egyik olyan zenekritikájának a címe ez, amelyik kivételesen nem operát elemez, hanem a Beethoven-szim­fóniák összkiadását (Ferencsik János vezényletével). De mindig az érdekelte, hogy mi az, amit a technika adta konzerv közvetíteni tud, mi az, ami eredendően a közönség eleven részvételét igény lő, színpadi előadásra szánt művekből a magányos lemez hallgató szá­mára megszólal? Ma már jó szerivel minden felvétel megszerezhető – ha nem a hanglemezboltban, akkor az interneten. De hogyan válogas­sunk a hatalmas kínálatból? Igényes operarajongó aligha talál Fodor Gézánál jobb kalauzt az eligazodá hoz – őnála, akit mindig is az opera érdekelt a legjobban, és akinél talán senki sem ér tett jobban az operához. Az élő előadások tüzetes elemzésével párhuzamosan 1981 óta rendszeresen írt lemez kritikákat, először a Hifi Magazinba, majd a Muzsikába, és utolsó éveiben az Élet és Irodalomba is. Csak a kötetben eddig meg nem jelent szövegek egybegyűjtésekor derült ki, hogy milyen hatalmas mennyiségről van szó. Így vált szüksé­gessé, hogy három kötetbe rendezve adjuk közre. Ezek az írások nem csak az előadásokról, hanem a művekről, a szerzőkről és általában az opera történetéről is szólnak. Mindezeken túl és legfőképpen pedig arról: hogyan hallgassunk-nézzünk operát. Az olvasó könnyebb tá­jékozódásakedvéért az írások címe alatt a művek címét, a rögzítés módját (LP, CD, videó vagy DVD), a felvétel kiadó ját, évszámát közöltük. A további részletekről a diszkográfia tájékoztat.