1. fejezet: Mi a metafizika?

1. Előzetes meghatározások

A metafizikának számos különböző meghatározása van forgalomban. A metafizika (1) a végső valóság tudománya, (2) a létezőnek mint létezőnek a tudománya, (3) a valóság mint egész tudománya, (4) az alapvető elvek tudománya, és még sorolhatnám.

E meghatározások homályosak, két dolog azonban világosan kiolvasható belőlük. Egyrészt az, hogy a metafizika a filozófia ama vállalkozása, amely a valóság természetéről kíván mondani valamit, és ez az, ami megkülönbözteti az episztemológiától, ami a filozófia ama vállalkozása, amely a valóságra vonatkozó ismereteink természetét kutatja. Tipikus metafizikai kérdések: „mik a tulajdonságok?", „mik az események?", „mik a fizikai tárgyak?". Tipikus episztemológiai kérdések: „mi a tudás?", „hogyan kell igazolni a hiteinket?", „hol húzódnak a tudásunk határai?". Másrészt az is világos a fentebbi meghatározásokból, hogy - ellentétben a különböző szaktudományokkal, melyek a valóságnak mindig csak valamely részét vagy aspektusát kutatják (a kémia a kémiai folyamatok természetét, a biológia az élettani folyamatok természetét, a pszichológia a lelki/mentális jelenségek természetét stb.) -, a metafizika elvonatkoztatva az egyes részektől és aspektusoktól, a valóság legáltalánosabb szerkezetével és természetével foglalkozik.

De konkrétan milyen jellegű ismeretekre kíván szert tenni a metafizikát művelő filozófus? Két alapvető (és igen egyszerűen megfogalmazható) kérdésre kell válaszolnia:

(1) Milyen típusú dolgok léteznek?

(2) Miben áll a létező dolgok természete?

Ami az első kérdést illeti: egészen különböző típusú entitások létezéséről vagy nem létezéséről lehet szó. Íme egy csaknem teljes lista. Létezik Isten? Létezik elménktől független valóság? Létezik anyagtalan, testünk halálát túlélni képes elme? Létezik objektív, elménktől független idő? Léteznek számok, halmazok és más matematikai tárgyak? Léteznek események? Léteznek tények? Léteznek tulajdonságok? Léteznek lehetséges világok? A metafizikában - hasonlóan a filozófia egyéb területeihez - a különböző filozófusok nézetei között nem volt és ma sincsen összhang. Az iménti - kétségkívül igen heterogén - lista valamennyi eleméről állították illetve állítják egyes filozófusok, hogy létezik, és állították illetve állítják mások, hogy nem létezik.

Ami a második kérdést illeti: e kérdés megválaszolása értelemszerűen előfeltételezi az előző kérdés megválaszolását. Azaz: valaki csak akkor kezdheti vizsgálni, miben áll a természete az általa létezőnek tekintett entitásoknak, miután már a megfelelő érveket és ellenérveket megfontolva elkötelezte magát bizonyos entitások létezése mellett. Ilyen kérdéseket vizsgál ekkor: az általa létezőknek tekintett entitások közül melyek egyszerűek (primitívek) és melyek összetettek? Az összetett entitások milyen egyszerű entitásokból állnak? Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek az alapvető vagy egyszerű entitások? Hogyan épül fel a legelemibb entitásokból a mindannyiunk számára ismerős valóság? Milyen viszonyban vannak az általa feltételezett entitástípusok (más szóval: ontológiai/metafizikai kategóriák) egymással?

A metafizika tehát ontológia (igen szerencsétlen magyar szóval, melyet kerülni fogok: „lételmélet"), s a legtöbb metafizikát művelő kortárs filozófus a fentebbi két kérdésre keresi a választ.