Fogalomtár etika szakosoknak
A priori formák
A priori formák: Kant a megismerést szintetizáló folyamatként gondolja el, mely során a megismerőképességünkkel adott a priori formákba rendezzük a megismerő tevékenység során, a tapasztalásban és gondolkodásban megjelenő anyagot. Mind az érzékelés mind az értelem rendelkezik ilyen a priori formákkal, az előbbieket az érzékelés a priori szemléleti formáinak, az utóbbiakat tiszta értelmi fogalmaknak nevezi. Szerepük tehát az, hogy a sokféleség egységesítésével, szintézisével tárgyakat képezzenek, létre hozzák a megismerés tárgyait, melyek vagy a szemléletben adottak, vagy a fogalomban elgondoltak lehetnek. Az a priori formák a megismerés lehetőség-feltételei, ugyanakkor kijelölik annak határait is, hiszen a megismerés tárgya csak az lehet, ami ezekbe a formákba berendezhető. Mivel minden ismeret a tapasztalással kezdődik, az érzékelésnek pedig csak két formája van - a külső érzékelés anyagáé a tér, a belső érzékelésé az idő -, a megismerés csak a térben és időben megjelenő – értsd: a tér és az idő szemléleti formákba berendezhető - jelenségekre terjedhet ki. Mivel szemlélet tárgyává csak a dolgok megnyilvánulásai válhatnak, a dolgok értelmi fogalmai pedig rászorulnak a szemléletre, ismerettel magáról a dologról (Ding an sich) nem rendelkezhetünk. Fel kell azonban tételeznünk, hogy a dolog önmagában nem azonos azokkal a megnyilvánulásaival, melyeket mi vagyunk képesek felfogni belőle.
„A Kritika analitikai részében bebizonyítom, hogy a tér és az idő csupán az érzékelés formái, tehát csupán a dolgok mint jelenségek létezésnek feltételei, továbbá, hogy csak annyiban rendelkezünk a dolgok értelmi fogalmaival és ennélfogva megismerésük elemeivel, amennyiben megfelelő szemléletet társíthatunk a fogalmakhoz, s következésképpen nem szerezhetünk ismereteket a tárgyakról mint magukban való dolgokról, hanem csupán mint az érzéki szemlélet objektumait, azaz mint jelenségeket ismerhetjük meg őket; amiből természetesen következik, hogy az ész minden lehetséges spekulatív ismerete a tapasztalat tárgyaira korlátozódik.” (Kant: A tiszta ész kritikája, Előszó a második kiadáshoz)
K. L.
| << Apatheia | Areté >> |
