Fogalomtár etika szakosoknak

Az értékek átértékelése

Az értékek átértékelése: Nietzsche filozófiai programjának neve. Az átértékelés kifejezés pontosan visszaadja Nietzsche finom szándékát, a fennálló értékeket nem egyszerűen kritizálni vagy megsemmisíteni kell, hanem átfordítani ellentétükbe, ezzel új értékeket támasztani, a régieket pedig hagyni kiüresedni. Alapvető nézete szerint ugyanis a kereszténység értékei, mindenek előtt a keresztény morál, életellenesek: amit értéknek tartunk, az nem lehet érték (nihilizmus). Ennek magyarázatához Nietzschének egyébként tőle távolálló metafizikai spekulációkba kell bocsátkoznia. Eszerint a létezés végső elemi adottsága nem valamilyen statikus entitás (szubsztancia), hanem az erő. Minden entitás, így az ember is, megsűrűsödött erő, erőgóc. Az erő legfőbb jellemzője, hogy érvényesülni akar, vagyis önmagát meg akarja sokszorozni, ezt azonban csak más erők rovására teheti. A kozmosz tehát eredendően a hatalomra törő erők küzdelmének terepe. Az élet, az élő, egy különös erő-megnyilvánulás. Amennyiben az erő gyarapodni akar, minden olyan elv, vagy érték, mely ezt a gyarapodást, illetve a mások rovására történő önérvényesülést támogatja, összhangban van a kozmosz eme alaptörvényével, az ellentétes értékek pedig tagadják ezt, vagyis lét- és életellenesek. A keresztény morál az engedelmesség, az alázat, az elesettek iránti részvét erényeivel a hatalmasok, erősek számára hatalmuk önkénes visszametszését és korlátozást írja elő; azzal, hogy minden jó forrásának a lelket, és minden bűn eredőjének a testet teszi meg, arra kényszeríti az embert, hogy lemondjon egyik alkotó szubsztanciájáról, és mindarról, ami belőle fakad: a testiségről, az érzékiségről. S végső soron, amikor az igazi életnek a túlvilági életet nevezi, üdvösségnek nem egyszerűen a tökéletesedést tartja, hanem egyik realitásból egy másikba való átjutást, akkor nemet mond a földi létezésre, az életre.

„Ám ne tévesszük el a cím értelmét, amelyet e jövendő-evangéliumak akarunk adni. ”A hatalom akarása. Minden értékek átértékelésének kísérlete” – e formulával egy ellentétes irányú mozgást juttattunk kifejezésre a feladat és az alapelv tekintetében: azt a mozgalmat, amely a bizonytalan jövőben ezt a bizonyos tökéletes nihilizmust leváltja majd; amely azonban fel is tételezi logikailag és lélektanilag a nihilizmust és csak rajta alapulhat, csak belőle származhat. Mert ugyan miért is szükségszerű a nihilizmus térhódítása? Mert pontosan a mi eddigi értékeink találják meg benne végső következtetésük; mert a nihilizmus nagy értékeink és eszményein végiggondolt logikája – mert előbb át kell élnünk a nihilizmust, hogy rájöjjünk, mi is volt ezen „értékek” értéke… Valamikor, majd egyszer, új értékekre lesz szükségünk.” (Nietzsche: A hatalom akarása, Elöljáró beszéd, 4.)

K. L.