Bevezetés az alkotmányjogba

4. előadás: A Magyar Köztársaság Alkotmánya, az Alkotmánybíróság működése

Az órára minden hallgató hozza magával a Magyar Köztársaság Alkotmányát.

Kötelező olvasmány:

Az Alkotmány

Az Alkotmányt 1949. évi XX. törvényként 1949. augusztus 20-án fogadta el az országgyűlés. 1989. október 23-án lépett hatályba az Alkotmány átfogó módosítása, amely a rendszerváltás alapelveinek megfelelően a demokratikus jogállam és a piacgazdaság feltételeit rögzítette. Az Alkotmányt azóta több esetben, kisebb mértékben módosították, ezen módosítások léptéke azonban nem hasonlítható az 1989-eshez.

A Magyar Köztársaságban az Alkotmányt és annak módosításait is az országgyűlés alkotja meg, azaz nincsen külön, önálló alkotmányozó szerv, az Alkotmánytörvények meghoza­talához azonban az országgyűlési képviselők kétharmadának az egyetértő szavazata szükséges.

Ajánlott olvasmány: Halmai Gábor: Ünnepelt alkotmányunk? Az eltűnt konszenzus nyomában. Népszabadság Online, 2006. augusztus 20.: http://www.nol.hu/kultura/cikk/414398/

Kérdés az ajánlott olvasmányhoz: Alkosson véleményt Halmai Gábor következő gondolatairól:

„Ezen a rákosista dokumentumon nincs mit ünnepelni, ráadásul e sztálini ihletésű alaptörvénnyel mára már egyedül maradtunk a posztkommunista táborban, amelynek valamennyi országa - az egy Lettország kivételével, amely viszont a szovjet időket megelőző, 1922-es alkotmányát hozta vissza a Szovjetunió felbomlása után - új alkotmányt fogadott el. Az igazi kérdés persze az, érdemes-e az ünnepre a '89 utáni mai alkotmány, amelynek alapjait az Ellenzéki Kerekasztal (EKA), az úgynevezett harmadik oldal és az állampárt képviselői részvételével folytatott Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon rakták le."

Az Alkotmánybíróság

1. Jogforrási háttér                          

Az Alkotmánybíróság létrehozásáról a rendszerváltás előtti Országgyűlés határozott 1989 januárjában, majd a rendszerváltást előkészítő, háromoldalú egyeztető tárgyalásokon született döntés az Alkotmánybíróság szervezetéről és hatásköréről. A tárgyalásokon megfogalmazódott az igény, hogy be kell iktatni az alaptörvénybe az Alkotmánybíróságról szóló alapvető rendelkezéseket.  Az Alkotmány IV. fejezetében ennek alapján a következőket rögzíti az Alkotmánybírósággal kapcsolatban:

32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat.

(2) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat.

(3) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

(4) Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(5) Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(6) Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A jogforrási hierarchia kapcsán tanultak alapján érthető, hogy ezen általános, alkotmányi megfogalmazáson kívül kell lennie egy alacsonyabb szintű jogforrásnak, amely az Alkotmánybíróság jogállását, szervezetét, működésének alapvető szabályait rögzíti. Ez a törvény az 1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróságról, amely részletes hatásköri szabályokat tartalmaz, továbbá megtalálhatóak benne azon eljárások szabályai, amelyeket az Alkotmánybíróság lefolytatni jogosult.

A fenti jogforrási háttér segítségével az Alkotmánybíróság 1990. január 1-jén kezdte meg működését.

2. Jogállás

Az Alkotmánybíróság nem része az igazságszolgáltatási szervezetnek. Önálló költségvetési szerv, melynek saját költségvetése van, és tevékenységét függetlenül végzi.

3. Szervezet

Az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom, ám technikai okokból Budapesten (1015 Budapest, Donáti u. 35-45.) ülésezik. Tizenegy tagból álló testület, tagjait az Országgyűlés választja.

Ki lehet alkotmánybíró Magyarországon?

1989. évi XXXII. tv.

5. § (1) Az Alkotmánybíróság tagjává minden olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár megválasztható, aki 45. életévét betöltötte.

(2) Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok (egyetemi tanárok, illetőleg az állam- és jogtudomány doktorai), vagy legalább húszévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja. A szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell letölteni, amelynek ellátásához az állam- és jogtudományi végzettség szükséges.

(3) Az Alkotmánybíróságnak nem lehet tagja az, aki a választást megelőző négy évben a kormány tagja vagy valamely párt alkalmazottja volt, valamint az sem, aki vezető államigazgatási tisztséget töltött be.

Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt képviselőkből álló jelölő bizottság tesz javaslatot, a javasolt személyeket az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága meghallgatja, majd az Országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának véleményét figyelembe véve megválasztja a tagokat. A tagok mandátuma kilenc évre szól, és egyszer újraválaszthatók. A testület a tagjai közül három évre megválasztja az elnökét és helyettes elnökét, akik e tisztségre ugyancsak újraválaszthatók.

Az Alkotmánybíróság szakmai munkáját az elnök koordinálja. Az Alkotmánybíróság eddigi elnökei: (1989-1998) Sólyom László, (1998-2003) Németh János, (2003 - 2005) Holló András voltak.  2005. december 12.-től az Alkotmánybíróság elnöke Bihari Mihály.  Az elnök feladata, hogy:      

• 1. összehangolja az Alkotmánybíróság tevékenységét,
• 2. összehívja és vezesse az Alkotmánybíróság teljes ülését,
• 3. képviselje az Alkotmánybíróságot az Országgyűlés és más szervek előtt,

+ 1: ellássa azokat a feladatokat, amelyeket törvény, illetőleg az Alkotmánybíróság ügyrendje számára előír

Az Alkotmánybíróság ügyviteli teendőit az Alkotmánybíróság Hivatala látja el.

Eljárások

(Az eljárásokat önállóan elvégzendő feladatként tárgyaljuk.)

Feladatok:

- Tekintse át az EJ vonatkozó fejezetében, az Alkotmánybíróságról szóló törvényben továbbá az Alkotmánybíróság honlapján az Alkotmánybíróság eljárásait, majd készítsen otthon róluk egy beadandó, részletes vázlatot a következő előadásra. Részletes segédanyag: http://alkotmanyjog.jogiforum.hu/curriculum/chapter/1166#1166

- Alkosson véleményt Sólyom László következő gondolatairól!

„Egy jól működő Alkotmánybíróság többek között ráébreszti, sőt rákényszeríti a politikust bizonyos határok tiszteletben tartására. Tényleg szereztem kiábrándító tapasztalatokat mindkét oldalról. De az Alkotmánybíróság felé fordulásom nem függött össze valamilyen romantikus politika- vagy politikus-ellenességgel; hiszen az Alkotmánybíróság eminens politikai szerv. A napi és pártpolitika nem az én világom, és mindenki maradjon kompetenciája körében. A "történelemformáláshoz" hasonló, s talán éppúgy megválaszolhatatlan kérdés viszont, hogy mennyiben alakította az Alkotmánybíróság a politikai kultúrát. Hiszen tény - s a nemzetközi irodalomban is számon tartják, mert nem magától értetődő -, hogy az Alkotmánybíróság határozatait, morogva bár, de mégis betartotta a parlament és a kormány is. Szerettem ezért azt hinni, hogy a rendszerváltás stílusát az alkotmányosság, és persze az Alkotmánybíróság határozta meg. Ezt fenntartom most is, jóllehet a mai távlatból egyrészt, és a mai tapasztalatok alapján másrészt nagyon is vékony rétege a politikai kultúrának az, amit a jogállami elkötelezettség jellemez. Ennek ellenére ez az alapvető rész, még történelmi szempontból is az. Ez a rendszerváltás öröksége, aminek megőrzését feladatomnak tekintem." (Élet és Irodalom, Tények és fénytörések, Rádai Eszter interjúja Sólyom Lászlóval, 48. évfolyam, 41. szám, http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=INTERJU0441)

- Mi a véleménye Schiffer András Lehet más az alkotmánybíráskodás! című cikkéről? (Lásd kötelező olvasmányok lista)

- Melyik az alkotmánybíráskodás két nagy típusa? (lásd EJ)