(1842-1929)
(kép: rakosi.jpg)
A húszas évek egyik legnagyobb sajtómágnása, a Budapesti Hírlap és az Esti Újság alapítója.
Előbb a Pesti Napló esti kiadásának munkatársa volt, majd megalapította a Reformot (1870-1875), melyet a Kávéforrás-kör szellemi tőkéjére alapozva indított. Rákosi stílusának jellegzetessége volt, hogy az idegen szavakat kerülte, magyaros szavakat alkotott, de még a tulajdonneveket is magyarul írta át. Az ő újítása volt, hogy a délutáni lapzártát áttette éjfélre: így kora reggel friss táviratokkal jelenhetett meg a lap.
1881-ben a Pesti Hírlapból kivált Budapesti Hírlap mottóját így fogalmazta meg: "Magyarosan, magyarul, magyarán." A magyarságot helyezte minden pártérdek fölé. 1893-ban ő építtette fel az első pesti újságpalotát. 1896-ban Ferenc József magyar nemességgel, 1902-ben főrendi házi tagsággal tüntette ki az akkora már igen sikeres üzletembert. Nemzetközi kongresszusokon a magyar sajtóélet hivatalos képviselője volt.
Kiadója indította el az Esti Újságot, az első igazi bulvárlapot, melyet egy krajcárért csak az utcán árultak.
(1840, Bordeaux -1916, Paris)
Francia grafikus és festő, a szimbolizmus kiemelkedő mestere. Főként szülőhelyén, Bordeaux-ban élt, majd a francia-porosz háború után Párizsban telepedett le. Hosszú időn keresztül kizárólag fekete-fehér grafikákat csinált, amiben kifejlesztette furcsa lényekkel teli ikonográfiáját. Alapelvei közel álltak a Baudelaire-követő dekadensek (pl. Huysmans) nézeteihez az 1880-as években. Mallarmé egyik legszorosabb barátja volt. 1890 után palettája színesedett, dekoratívabbá vált, amivel a fauve-ok tiszteletét is kiváltotta.
(1833, Namur -1898, Essonnes, Paris)
Belga szimbolista festő és grafikus, illusztrátor. Az 1860-as években ismerkedett össze Charles Baudelaire-rel, akivel szoros barátságot alakított ki. Baudelaire megbízta Les Epaves című verseskötete borítójának tervezésével. A költő haláltematikája nagy hatással volt Ropsra, akinek számos ábrázolása született e témában. Rops Belgiumban csatlakozott az avantgárd mozgalomhoz, a Société Libre des Beaux-Arts egyik alapítója lett, mely a hivatalos Salonnal szemben alakult meg. 1886-ban tagja lett a Les XX modern szellemiségű csoportnak. Gazdag irodalmi és festői képzelete számos fiatal szimbolista festőre (pl. Munch, Kubin) hatott.
(1873, Pápa - 1945, Budapest)
Író, költő, művészetkritikus, újságíró, a progresszív művészi törekvések pártfogója. Már jelentős újságírói múlttal rendelkezett, amikor Munkácsy Mihály titkára lett. Ettől kezdve érdeklődése a képzőművészetek felé fordult. 1900 után többek között a Pesti Napló, a Hazánk, a Műcsarnok és a Budapesti Napló közölte művészeti írásait. 1903-ban Bródy Sándorral közösen alapította meg a Jövendő című lapot. Ambiciózusságát mutatja, hogy 60 éves korában tette le az ügyvédi vizsgát. A Hét felelős szerkesztője volt. A Művészház, majd 1926-tól a KUT igazgatója. A Modern Művészet-Szabad Művészet, a KUT, az Új Szin című folyóiratok kötődnek a nevéhez.
