Magyar művészet

N. N.: A Holnap művészei

Modern Művészet, I. évf., 1906. február, 5. sz., 305.

A rövid ideig működő Modern Művészet Lázár Béla művészeti író és gyűjtő lapja, elsősorban az impresszionista és a szimbolista törekvések fóruma volt. Czóbel Béla, aki 1905 őszén KIÁLLÍTOTT a Salon d'Autumne fauve-ok által elhíresült kiállításán, 1906-ban Párizsból hozott új kollekciójával Nagybányán, a hagyomány szerint, olyan művészi revelációt okozott, mely a későbbi szakadás kezdetét jelentette. Számos új követőt szerzett a hagyományos nagybányai pleinairizmussal szemben. Czóbel 1905 novemberében már küldött egy tudósítást a Modern Művészetnek a párizsi szalonról (Levél a párizsi Őszi Szalonról. 1905. nov. I. évf. 2.), de abban név szerint nem említette a fauve mestereket, így Matisse-t és Deraint. Ellenben a Nabis kör festőit mint a progresszív festészettörténet legutolsó eredményeinek képviselőit mutatta be. Czóbel 1906-ig tartó piktúrájára ez utóbbiak, köztük Rippl-Rónai festészete hatott a legjobban. Czóbel művészetének változása, a fauvizmus hatására, 1906-ban következett be, amikor a fent idézett önvallomása is készült.

A holnap művészei

Mi történik vajon a legfiatalabbak műhelyében? Mi az, ami érdekli, izgatja őket?

Mit hoz a jövő? A modern irányok akadémiáját vagy egy újabb forradalmat, fejlődést vagy stagnálást, újabb szépségideálok kitűzését vagy az elért eredmények ismétlését?

Ezek a kérdések mindnyájunkat foglalkoztatnak, valakik csak szívükön hordjuk a modern művészet jövőjét.

Ezt kérdeztük meg egynéhány igen-igen fiatal művészünktől is, akik közül ki Párisban, ki Münchenben, ki itthon a maga elszigetelt műhelyében viaskodik - önmagával. És erre a kérdésünkre beérkező válaszokat adjuk majd közé.

Czóbel Béla

Párisban él, a munkának s a magaművelésnek. Abból a cikkből, melyet az őszi szalonról írt, olvasóink meggyőződhettek, hogy nagy érzés mellett az elméleti megismerésre való törekvés is jellemzi. Levetette már a gyermekcipőit, az őszi szalonban észrevették, sőt egyik képét meghívták Londonba is.

A maga ideálját ebbe a néhány poétikus sorba foglalta:

Önvallomás

Nietzsche meséjét idézem az ember fejlődésének három korszakáról, mikor igyekszik mindent magára venni, mindent vinni, s mint teherhordó állat siet a pusztán keresztül, s ott, a pusztán, az egyedüllétben veszi észre, hogy ő idáig csak idegent hordozott. S a teherhordó állatból oroszlán lesz, régi értékek megtörője, még nem újak alkotója. Ehhez gyermeknek kell lenni, mert újrakezdés és első mozgás a gyermek.

Igen, elfeledni mindent, mi rám erőszakolt, eldobni mindazt, mi másokból kiválogatott, semminek lenni, s újra megszületni, hogy az első hang az én gagyogásom legyen, mi ha mondattá válik, szóljon az bármiről, énrólam beszéljen.