Bevezetés az alkotmányjogba

2. előadás: A jog definíciója, a jogforrási hierarchia, érvényesség versus hatályosság

Kötelező olvasmány: BL: 9 - 120. l.

A jog fogalmára általános definíció nem adható, több vonatkozó definíciót szükséges elemezni. A kortárs definíciók áttekintése előtt azonban érdemes egy rövid római jogi kitérőt tenni, hiszen a jog mai felfogása a római jogból származtatható. Különösen igaz ez az állítás az ún. kontinentális, azaz a nem angolszász jogfelfogásra.

A jog megjelölésére önálló szó, fogalom (= ius) először a latin nyelvben jelent meg, ezt a tényt érvként szokták felhozni arra, hogy a jog kialakulása a rómaiakhoz köthető. A ius kezdetben nem valamely absztrakt fogalmat jelölt, a jog elvont fogalmának megfogalmazásáig hosszú út vezetett. A ius

- kezdetben a Forum Romanum egy konkrét helyét jelölte, itt ítélkezett a praetor

- i. e. V. század közepén ismeretes volt már a jognak egy ennél absztraktabb értelme is, az iniuriával mint igazságtalansággal szemben jelölte valamely magatartás jogszerűségét

- későbbiekben már lehetségessé vált a jognak a tényleges, adott magatartástól való elvonatkoztatása, így jöhetett létre - pontosan évszázadhoz nem köthetően - a jog absztrakt fogalma, az alanyi jog, azaz a jogosultság és a tárgyi jog, azaz a jogszabályok összességének megkülönböztetése.[1]

A jog bonyolult kialakulás-története és szerteágazó jelentéstartományai miatt egyetlen definícióban nem foglalható össze, érdemes tehát több vonatkozó kísérletet áttekinteni.[2]

 

  • Mely szempontokból közelítik meg a jogot a következő definíciók?

Balásházy Mária: „A jog legáltalánosabb megközelítésben emberek közötti viszony, társadalmi viszony. A jog norma, magatartászabály, az emberi magatartásokat, vagy a magatartásokat befolyásoló körülményeket szabályozza. A jogban, mint követendő magatartásszabályban - céltételezés jelenik meg. A jogalkotó egy kívánt hatást akar elérni, és a jogi szabályozás az e célhoz, hatáshoz való körülményeket, magatartásokat írja elő, ösztönző szabályokkal a célt segíti elő, fenyegető szabályokkal pedig elriasztja a jogalanyokat."[3]

Lectric Law Library's Lexicon on Law: „Law = Rules established by a governing authority to institute and maintain orderly coexistence."

The Free Dictionary: „A rule of conduct or procedure established by custom, agreement, or authority."

  • Miképpen értelmezhető Boros László tankönyvének azon állítása, miszerint: „Ahhoz, hogy a jog fogalmát értelmezhessük, először a normativitás lényegével kell megismerkednünk"? (9. oldal)
  • Mi jellemzi Boros László tankönyve alapján a jogszociológia jogfelfogását?
  • A fenti kérdésekre adott válaszokat felhasználva próbáljon valamennyi hallgató egy saját jogdefiníciót írni! (A megszületett definíciókból érdemes néhányat az előadáson felolvasni, azok jogfelfogását összevetni, elemezni.)

 

A jogforrások

A jogforrás fogalma:

Megkülönböztetünk materiális, formális, külső és belső jogforrást.

A materiális jogforrás: a jogforrás tartalmi megközelítése, azaz hogy milyen jelenségek, erők, entitások határozták meg az adott jogi tartalmat. Legtágabb értelemben az adott közösség akarata jelenik meg a különböző jogforrásokban.

A formális jogforrás: a jogforrás formai megközelítése arra utal, hogy milyen „külsődleges" jellemzőkkel bír az adott jogi norma; mely szerv van feljogosítva megalkotására és milyen eljárással született.

A belső jogforrás azt a jogalkotó szervet jelöli, mely az adott jogforrást megalkotta.

A külső jogforrás azt a formát jelöli, amelyben a jog adott esetben megjelenik, tehát például a törvényi formát.

A jogforrási hierarchia

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény az alapvető rendelkezések között rögzíti, hogy Magyarországon mely szervek milyen jogforrási típus kibocsátására jogosultak:

Alapvető rendelkezések

1. § (1) A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják:

a) az Országgyűlés törvényt,

c) a Kormány rendeletet,

d) a miniszterelnök és a Kormány tagja (a továbbiakban együtt: miniszter) rendeletet,

f) az önkormányzat rendeletet.

(2) E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.

Feladatok:
Ahhoz, hogy egy jogrendszer működőképes legyen, rögzíteni kell, hogy mely jogforrások mely jogforrásokkal nem lehetnétek ellentétesek. Miképpen épül fel a jogforrási hierarchia a fenti jogforrási típusok vonatkozásában?
Mi lehet az oka annak, hogy a „b" és az „e" pont mellett már nem található jogforrás?
A jogalkotási törvény rögzíti, hogy az Országgyűlés törvényben állapítja meg
a) a társadalmi rendre, valamint a társadalom meghatározó jelentőségű intézményeire, az állam szervezetére, működésére, és az állami szervek hatáskörére vonatkozó alapvető rendelkezéseket,
b) a gazdasági rendre, a gazdaság működésére és jogintézményeire vonatkozó alapvető szabályokat,
c) az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit, ezek feltételeit és korlátait, valamint érvényre juttatásuk eljárási szabályait.
Vajon miért van szükség efféle, ún. garanciális szabályokra?
Vajon miért szükséges, hogy a magyarországi jogforrások interneten is hozzáférhetőek legyenek? Megfelelő-e erre a célra az Igazságügyi Minisztérium honlapján elhelyezett kereső program?
http://www.magyarorszag.hu/ugyintezo/jogszabalyok
11/1992. (III. 5.) AB határozat szerint: „A rendszerváltás a legalitás alapján ment végbe. A legalitás elve azt a követelményt támasztja a jogállammal szemben, hogy a jogrendszer önmagára vonatkozó szabályai feltétlenül érvényesüljenek. A politikai szempontból forradalmi változásokat bevezető Alkotmány és sarkalatos törvények a régi jogrend jogalkotási szabályainak betartásával, formailag kifogástalanul és kötelező erejüket ebből származtatva jöttek létre. A régi jog továbbra is hatályban maradt."
- Mit jelent az idézet alapján a legalitás elve?
- Vajon miért a legalitás elve érvényesült a magyar rendszerváltásnál?

 

Ajánlott irodalom:

Sólyom Péter: „A rendszerváltás előtt Magyarország nem volt jogállam." http://157.181.181.13/dokuk/03-01-06.pdf

Szigeti Péter: Legalitás és legitimitás Magyarországon

http://157.181.181.13/dokuk/03-01-08.pdf

 

Érvényesség versus hatályosság

A különböző médiák jogi nyelvhasználatában megfigyelhetőek típushibák. Ilyen az érvényesség és a hatályosság fogalmának gyakori összekeverése.

Az érvényességnek három feltétele van:

1) az arra feljogosított jogalkotó szervezet hozza meg az adott jogi normát

2) a feljogosított szervezet az előírt eljárási szabályoknak megfelelően alkossa meg a jogi normát

3) a jogi normát az előírásoknak megfelelően hirdessék ki

A hatályosság nem azonos fogalom az érvényességgel! Csak érvényes jogszabály lehet hatályos, és hatályos jogszabály nem lehet érvénytelen. Azaz „elsőként" az érvényesség feltételeinek kell megfelelni, és utána következik a hatályosság kérdése. Jogbiztonsági kritérium, hogy egy norma követetését csak hatályossága esetén lehet számon kérni. A hatálynak négy formáját különböztetjük meg: időbeli, területi, személyi, tárgyi hatály.

  • Időbeli hatály: azt az időbeli intervallumot jelöli, amelyben az adott norma alkalmazandó, követendő.
    Ez lehet a kihirdetés időpontja, de számos esetben későbbi időpontot jelölnek meg a hatálybalépésre, hogy a jogalanyoknak legyen idejük felkészülni a norma támasztotta követelményekre.
  • Területi hatály: meghatározza azt a földrajzilag körülhatárolható területet, ahol a norma alkalmazandó. A területi hatály számos esetben nem azonos az ország területével.
  • Személyi hatály: a jogalanyok azon körét rögzíti, akikre nézve a norma jogokat, kötelezettségeket tartalmaz.
  • Tárgyi hatály: azon jogviszonyokat jelenti, amelyeket az adott jogi norma átfog.

 

Feladatok:
Egy hír:
Az orosz külkereskedelmi szabályozás változásai:
- A 294. számú (2006. május 18.) kormányrendelettel a 7208 51 300 0 vtsz., a 7208 51 500 0 és a 7225 40 200 0 vtsz. melegen hengerelt acéllemez (15 milliméternél vastagabb) import vámtarifáját kilenc hónap időtartamra az eddigi 5%-ról 0%-ra csökkentették.
Hatálybalépés: a kihirdetést követő egy hónap múlva.
Vajon miért nem lép a kihirdetéssel hatályba a fenti rendelkezés?
Miért pontatlan - a szintaktikai hibákon túl - az alábbi sajtómegfogalmazás?
„Abból kell kiindulni, ami jelenleg érvényes jogszabály, ezeken a kereteken belül kell megtalálni a megoldásokat."


[1] Vö. Földi, András; Hamza, Gábor: A római jog története és institúciói. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996, 27. l.

[2] A jog fogalmának történeti fejlődéséhez rövid áttekintést ad Boros László kötelező tananyagként megjelölt Jogi alapismeretek tankönyve.

[3] Balásházy Mária: Jogi alaptan. 5., változatlan kiadás, Aula, Budapest, 2004, 13-4. l.

<< 1. előadás: A jogi gondolkodás jelenléte a szépirodalomban, a jogi gondolkodás hatása a hétköznapokra    3. előadás: A jogi hermeneutika, a jogi norma szerkezete >>
Tananyagok
Fogalomtár
Életrajzok
Szerzők

Keresés