Fogalomtár etika szakosoknak
Erkölcsfilozófia/Morálfilozófia
Erkölcsfilozófia/Morálfilozófia: A hagyományos morálfilozófia egyszerre, illetve egymással közvetlen kapcsolatban keresi a választ három kérdésre, egyrészt, hogy mit tartalmaz a morál, másrészt, hogy mit kell tenniük az embereknek, harmadrészt, hogy miként formálhatók az emberek. (Arisztotelész, sztoicizmus, szkepticizmus, 17. századi morálfilozófiák.) A három kérdés egy teoretikus, egy normatív és egy nevelő/önnevelő megközelítést tesz lehetővé. A modernitásban a három kérdés elvált egymástól, mert az úgynevezett „emberi természetről” alkotott elképzelés megváltozott →conditio humana. Ugyanakkor a morálfilozófia fő kérdéseinek a modernitásban is léteznek újraegyesítési kísérletei. Kohlberg például a Van és a Legyen kérdését, azaz az értelmező és a normatív oldalt az erkölcsi fejlődés naturalista elméletében igyekszik egyesíteni. Habermas beszédaktus elméletének és általában a racionális kommunikáció elméletének sikerült áthidalnia a Van és a Legyen közötti szakadékot a naturalizmus tévedése nélkül, de a nevelő/önnevelő oldal hiányzik az elméletéből erkölcsi paideia. Heller Ágnes modern erkölcsfilozófiája igyekszik egyesíteni a három oldalt úgy, hogy az erkölcs problémájával először az elméleti ész álláspontjáról, teoretikusan foglalkozik →Általános etika, majd egy normatív megközelítésben a gyakorlati ész álláspontjáról Erkölcsfilozófia, harmadszor pedig egy paideia-jellegű megközelítésben a terápiára helyezi a hangsúlyt Magatartáselmélet/Személyiségetika. Heller ezt egyazon terv három oldalának, az erkölcs elmélete három oldalának nevezi: értelmező, normatív, illetve nevelő/önnevelő oldalnak. A teoretikus-értelmező megközelítésben szociológiai és történeti problémákkal foglalkozik, a normatív megközelítésben történelmileg elhelyezett transzcendentális-egzisztenciális erkölcsfilozófiát dolgoz ki, a paideia-jellegű terápiás-nevelő megközelítésben a személyiség problémáit fejti ki. A döntő kérdés, amellyel foglalkozik: ”Jó személyek léteznek - hogyan lehetségesek?” A válasz megfogalmazásakor egyfelől az elméleti ész, másfelől a gyakorlati ész álláspontja alapján érvel, harmadrészt az „emberi személy mint egész” álláspontjáról.
T. K.
| << Epokhé | Erkölcsi autonómia >> |
