I. Rákóczi György fundálója (építésze), némely forrásban Fundáló Imre deákként szerepel. Adatokkal az 1640-1662 közötti időszakról rendelkezünk a Rákóczi-birtokokon végzett építőtevékenységéről. Az 1640-es években dolgozott a váradi, a görgényi, a gyalui, a munkácsi és a regéci váron, a pocsaji udvarházon. 1646-tól egy német építőmesterrel építette meg Patakon az ún. Lorántffy-loggiát. 1654-ben újra Gyalun dolgozik, az utolsó adat 1662-ből való róla, egy kolozsvári számadáskönyvből, amely arra mutat, hogy akkor itt élt.
(1851, Znaim, Csehország - 1916, Schmargendorf, Németország)
Filozófus. 1887-88 között állami ösztöndíjjal a berlini egyetemen tanult, majd 1888-ban Budapesten bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1890-től Budapesten, az Igazságügy Minisztériumban irodatiszt és könyvtárőr, majd 1896-ban nyílt levélben mondott le állásáról, mivel tevékenységét a minisztérium anarchistának bélyegezte. Ettől kezdve aktív anarchista propagandát folytatott. Többek között az Állam nélkül, Erőszaknélküliség című lapok kiadója. Élete második felében Berlin mellett élt. Kialakította újgnoszticizmusnak nevezett gondolatrendszerét. Anarchista eszméi keleti filozófiai tanokkal, Tolsztoj és Nietzsche gondolataival keveredtek. Szoros kapcsolata volt a Gödöllőiekkel, illetve gondolatai hatottak a kortárs írók egy részére, például Juhász Gyulára is.
Urbinói építész. 1572-ben még a toszkán nagyhercegeknek dolgozott, I. Ferenc ajánlotta be Károly főhercegnek. Ezután Ausztriában, Graz, Fürstenfeld és Radkersburg erődítésén dolgozott. Báthori István lengyel király Lengyelországban is foglalkoztatta, majd innen küldte a váradi vár építéséhez. Az Erdélyi Fejedelemségben működött a Báthoriak idején, az 1590-es évek közepéig. 1594-ben Báthori Zsigmond főkamarásának nevezte ki.
A Mánesből kivált, 1911-ben alakult művészcsoport, mely a kubista képzőművészeket, építészeket tömörítette magába. Tagjai Vincenc Beneš, Josef és Karel Čapek, Emil Filla, Antonín Procházka, Ladislav Šima, Václav Špála, Otto Gutfreund, az építészek közül Josef Gočar, Pavel Janák stb. Különféle művészi tevékenységet folytattak, a hagyományos képzőművészeti ágak mellett például iparművészeti tervezést is. Saját folyóiratot is létrehoztak 1911-ben (Umĕlecký Mĕsičník).
1549-1550-ben a padovai egyetemen tanult, majd I. Ferdinánd udvarában apródoskodott. Később I. Jánoshoz csatlakozott, akitől az erdélyi vajdai méltóságot nyerte el, majd Izabella idején (1559-ben vagy 1562-ben) váradi főkapitánnyá nevezték ki. 1571-ben az erdélyi rendek a speyeri egyezmény figyelmen kívül hagyásával fejedelemmé választották. 1576-ban Zsigmond Ágost halála után a lengyel rendek meghívták a lengyel trónra, s feleségül vette az özvegy királynét. Helyette Kristóf fivére vette át a hatalmat Erdélyben. Sokat hadakozott, főleg az oroszok ellen, de a magyar királysággal kapcsolatos tervei (az ország egyesítése) nem valósultak meg. Mindvégig katolikus maradt, ő telepítette be a jezsuitákat Erdélybe.
A Báthori fejedelmi család tagja, Báthori András leánya. 1643-ban I. Rákóczi György fia, váradi főkapitány vette feleségül, akit 1648-tól II. Rákóczi Györgyként Erdély fejedelmévé választottak. Báthori Zsófia katolikus volt, s a házasság miatt színleg áttért ugyan protestánsnak, ám apósa, majd férje halála (1660) után visszatért eredeti hitére. Fiát, I. Rákóczi Ferencet (1645-1676) is e szellemben nevelte, aki 1666-ban Zrínyi Ilonát vette feleségül. Báthori Zsófia élete két utolsó évtizedében magyarországi birtokain lakott, ahol üldözte a protestánsokat, sőt a sárospataki református kollégiumot is elvette tőlük. A Wesselényi-összeesküvésbe keveredett fiát nagy váltságdíj árán és a jezsuiták bécsi közbenjárásával tudta csak megmenteni. Munkács várában halt meg.
A Szepességben birtokos bárói család Mátyás alatt tett szert országos jelentőségre. Szapolyai János István nádor és Hedvig tescheni hercegnő fiaként született. 1505-től az ún. nemzeti párt trónjelöltje, 1511-től erdélyi vajda. 1514-ben a Dózsa-féle parasztfelkelés leverője. 1526-ban hadaival nem érkezik meg a mohácsi csatába, majd még abban évben az ország keleti részének uralkodójává válik. Zsigmond lengyel király leányát, Izabellát vette feleségül. Fia János Zsigmond, a későbbi erdélyi fejedelem.
Kassai gazdag német polgárcsaládból származik, a krakkói egyetemen tanult. 1490 körül került a királyi kancelláriára. 1499-től veszprémi, 1501-től váradi, majd 1505-től pécsi püspök. Bakócz halála után utolsó három évében az esztergomi érseki tisztséget tölti be. 1503-tól titkos kancellár, a magyar külpolitika irányítója, a Habsburg-Jagelló-szerződés tető alá hozója. Fontos mecénás.
