Bevezetés az alkotmányjogba

Mottó

 

 

„Azt az elvet, hogy a politikai hatalmat legjobb a többségre bízni, minden demokratának el kell fogadnia. Azt az igényt viszont, hogy amit a többség e hatalommal kezd, az minden felett áll és vakon követendő, egyetlen demokratának sem kell elfogadnia.”

H. L. A. Hart[1]

---

[1] Hart, H. L. A.: Erkölcsi populizmus és demokrácia. In Jog, szabadság, erkölcs. Krokovay Zsolt (ford.), Osiris, Bp., 2000, 84 - 5. l.

 

 

A kurzus célja

A Bevezetés az Alkotmányjogba tantárgy célja, hogy az elsőéveseket hozzászoktassa a jogi gondolkodás, a jogi hermeneutika jellemzőihez és nagy vonalakban megismertesse velük a jogi és államigazgatási alapfogalmakat, a magyar jogforrási hierarchiát, az Alkotmányt, a magyar bírósági rendszert, az Alkotmánybíróság működését, a magyar államigazgatás egyes alapvető intézményeinek működését valamint az emberi jogok rendszerének alapjait.

A széles célkitűzés megköveteli, hogy a tananyag ne vesszen el a legapróbb részletekben, hiszen a hallgatóknak az első félévben elsajátított alapvető ismereteket a második és harmadik jogi tárgyú BA - félévben, illetve professzionális szinten az MA keretében lesz módjuk majd elmélyíteni. E félév célja, hogy alapvető állampolgári ismereteket közvetítsen egyetemi hallgatók felé. A tárgy szándékoltan széles tananyagot fog át, kiterjedt kötelező olvasmányi elvárással. A Bevezetés az alkotmányjogba tárgy lehetne a Kommunikáció és Médiatudomány szakon az az elsős bevezető tárgy, amely egyfajta szűrőként funkcionálhatna. A jelentős mennyiségű elsajátítandó tananyag, elolvasandó szakszöveg már elsőben hozzászoktathatná a hallgatókat a későbbi évek tudományegyetemi elvárásaihoz. Továbbá rádöbbenthetné azokat, akik valójában nem igényelnek társadalomtudományi oktatást, hogy időben mérlegeljék, megfelelő képzést választottak-e.

Az elkészült elektronikus tananyag nem tankönyv, inkább munkafüzethez hasonlítható, kiegészítő jellegű, kiegészíti a tankönyvekben olvasottakat, formailag pedig hangsúlyozottan kérdezésközpontú. Ennek oka az, hogy elsősorban segíteni szeretné az adott kurzus gondolkodási folyamatát és nem meghatározni, redukálni, lehatárolni azt. Nem tartalmazza teljes egészében azt az anyagot, amelyet át kell adni a hallgatónak, sőt, annak leglényegesebb elemeit rögzíti csak, feladata, hogy a tanárok számára egyfajta orientációt és vázlatot, a hallgatók számára jegyzetelési és tanulási segédanyagot biztosítson. A tananyag épít tehát az oktatói és hallgatói kreativitásra.

E tárgy elsajátítása folyamatos, hétről-hétre való készülést igényel, azaz a kurzus metodológiáját tekintve az angolszász egyetemek előadásként meghirdetett kurzusait tekinti mintának. A szigorú követelményrendszer mellett azonban a tananyag legfőbb céljának a jogi kultúra megszerettetését tekinti, tehát ahol lehetséges, ott arra törekszik, hogy az egzakt jogi ismereteket összekapcsolja a hallgatók irodalmi, művészettörténeti, médiatudományi és „médiagyakorlati” ismereteivel.

Kötelező olvasmányok

1. Boros László: Jogi alapismeretek. Vince Kiadó, Budapest, 2004, 154 oldal, 2995 Ft - a továbbiakban: BL

2. Halmai Gábor; Tóth Gábor Attila (szerk.): Emberi jogok. Osiris, 2003, 919 oldal, 4980 Ft - a továbbiakban: EJ

A kötet teljes első része:

• Halmai Gábor, Tóth Gábor Attila: Az emberi jogok általános kérdései 31- 137. l.
• Kardos Gábor: Az emberi jogokat védő nemzetközi jogi intézmények 137-191. l.
• Halmai Gábor: Az emberi jogokat védő magyarországi intézmények 191. l. - 253. l.

Az „Egyes emberi jogok” című második részből:

• Tóth Gábor Attila: Az emberi méltósághoz való jog és az élethez való jog 255 - 363. l.
• Kovács Krisztina: A hátrányos megkülönböztetés tilalma 363 - 423. l.
• Halmai Gábor: A gyülekezés és az egyesülés szabadsága 489 - 527. l.
• Paczolay Péter: A lelkiismereti és vallásszabadság 527 - 577. l.
• Sonnevend Pál: A tulajdonhoz való jog 637 - 669. l.
• Róth Erika: Az eljárási jogok 669-737. l.
• Papp Imre: A politikai részvételi jogok 737- 791. l.
• Takács Albert: A szociális jogok. 791 - 847. l.

(A kötetből kimarad tehát a véleménynyilvánítás szabadságáról valamint az információs jogokról szóló fejezet, e két témakört ugyanis a hallgatók behatóan fogják tanulmányozni a későbbi jogi félévek során. Javasolt a későbbi félévekben Halmai Gábor és Majtényi László vonatkozó fejezeteit tananyagként alkalmazni.)

3. Bruce Ackerman: The New Separation of Powers. Harvard Law Review, 2000, január

4. Bibó István: Az államhatalmak elválasztása egykor és most.
http://mek.oszk.hu/02000/02043/html/290.html

5. a hallgatók valamennyi előadásra kötelesek magukkal hozni az Alkotmányt

Az előadásra való hallgatói készülés jellemzői; a kötelező olvasmányok és az előadás viszonya

Az előadás elsősorban a jogi gondolkodás fogalom- és intézményrendszerének alapjaival fogja a hallgatókat megismertetni. Az előadásra való készülés mellett pedig a  hallgatóknak fokozatosan olvasniuk, tanulniuk kell az emberi jogokról szóló tankönyvi fejezeteket, szükség esetén tanári konzultáció segítségével. Az előadás a félév vége felé ér el az emberi jogok témaköréhez, addigra a hallgatók már a kötelező irodalom végéig el kell, hogy érjenek. A tanulási folyamatot segíti a félév közepén elhelyezett zárthelyi dolgozat.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a fenti szakirodalom - már csak terjedelme és igényessége okán - nem arra szolgál, hogy szószerinti elsajátítását követeljék meg, hiszen a szószerinti megtanultatás mint követelmény sem az ismeretanyag valós elsajátítására, sem a jogi gondolkodás fejlesztésére nem alkalmas.A cél a tananyag problémaközpontú megismerése, átlátása, megértése, ennek megfelelően a ZH és az évvégi vizsga is az alapvető és valóban kihagyhatatlan egzakt ismereteken túl elsősorban elgondolkodtató feladatokra épülhetne. Ennek elősegítése érdekében az elektronikus tananyag tartalmaz egy - egy zárthelyi és évvégi írásbeli vizsga mintát is. Ahol kis létszámú évfolyamok okán megoldható a szóbeli vizsgáztatás, ott érdemes a szóbeli értékeléssel élni, mert e tananyag valódi elsajátítása beszélgetés során „ellenőrizhető” leginkább.

1. előadás: A jogi gondolkodás jelenléte a szépirodalomban, a jogi gondolkodás hatása a hétköznapokra

Kötelező olvasmány: az oktató által előző héten kurzusmailen meghirdetett, jogi vonatkozással (is) rendelkező szépirodalmi mű

 

Az előadás tárgya:

1. hogyan van jelen a jog a különböző kulturális szférákban, hogyan hatja át a hétköznapokat úgy, hogy nem feltétlenül észleljük jelenlétét
2. milyen előfeltevésekkel rendelkezünk a jogról, a jogászságról, honnan szerezzük ezeket az ismereteket

Az első előadás célja, hogy a későbbi egzakt ismeretekhez viszonyt alakítson ki a hallgatókban. Az előadás tárgya egy, az oktató által előző héten kurzusmailen meghirdetett, a hallgatók által tehát olvasott, jogi vonatkozással (is) rendelkező szépirodalmi mű megvitatása. A tananyag egy lehetséges regényt tekint át jogelméleti szempontból, elemzendő szövegrészleteket és lehetséges kérdéseket tartalmaz, a kérdések megválaszolását azonban az adott hallgatói közösségre és oktatójára bízza.

Egy lehetséges választás:

• Mennyiben tekinthető a házasság mint jogintézmény a regény központi témájának?
• Miképpen értelmezhető az alábbi idézet alapján Mittler házasság-felfogása a regény egészének szempontjából?

 

„Aki a házasságot megtámadja - kiáltott -, aki szóval, sőt tettel ássa alá minden erkölcsös társadalom alapját, annak velem gyűlik meg a baja. A házasság minden kultúra kezdete és tetőpontja. Ez szelídíti meg a durvát, és a legműveltebb embernek sincs ennél jobb alkalma arra, hogy szelídségét bebizonyítsa. Megdönthetetlennek kell lennie, mert annyi boldogsággal jár, hogy semmiféle egyéb boldogtalanság nem homályosíthatja el. És mit is beszélnek boldogtalanságról? Az embereket időnként türelmetlenség rohanja meg, s akkor szívesen érzik magukat boldogtalannak. Hagyják csak elmúlni a válságos pillanatot, s akkor majd boldognak vallják magukat, hogy ami oly sokáig fennállt, még mindig fennáll. Az elválásra semmiképpen sem adhat kielégítő okot. Az emberi lét annyira egybeforrott a szenvedéssel és az örömmel, hogy egyáltalán nem lehet kiszámítani, mivel tartozik egymásnak egy házaspár. Végtelen adósság ez, amelyet csak az örökkévalóságban lehet betudni. Hogy néha kényelmetlen, azt elhiszem, de épp ez a jó benne. Nem házasodtunk-e egybe a lelkiismeretünkkel is, melytől gyakran szintén szeretnénk megszabadulni, mert kényelmetlenebb, mint amilyen egy férfi vagy egy asszony valaha is lehet?”

Vas István fordítása

 

• Miképpen értelmezhető Walter Benjamin Mittler házasság-felfogását elemző, alábbi gondolatsora?

 

„Valóban korlátlanul áradhat az ilyen beszéd, amely - Kanttal szólva - „émelyítő zagyvalék” csupán, „toldva-foldva” megalapozatlan humánum-tételekből és zavaros, zavaró jogérzetekből. Jól láthatjuk tisztátalanságát, a házasfelek életének igaz valósága iránti közönyt. Beszédének célja kizárólag a tételes megfogalmazás. Valójában a házasság jogossága sosem jogilag igazolódik, nem intézmény-voltában tehát, hanem kizárólag abban, hogy kifejeződik benne a szeretet megléte; természeténél fogva a szeretet ezt a kifejezést is inkább keresi a halálban mint az életben. Az író számára mindazonáltal, e művében elengedhetetlen volt a jogi norma megfogalmazása. Goethe nem arra törekedett, persze, mint Mittler, hogy a házasságot alapjaiban indokolja; ő inkább azokat az erőket akarta megmutatni, amelyek széthullásából kiindulnak. Ezek azonban természetesen a jog mitikus erői, bennük a házasság csak egy - nem maga által kiszabott! - ítélet pusztító végrehajtója. Felbomlása ugyanis azért romboló hatású, mert nem a legmagasabb rendű erők idézik elő. S a folyamat elkerülhetetlen rémsége csak ebben a felriasztott balvégzetben van. Ezzel viszont Goethe máris valóban a házasság dologi tartalmát érintette. Mert ha nem állt is szándékában, hogy ezt tisztán kibontsa, a hanyatló kapcsolatba így is elegendő bepillantást biztosít. A jogi elem csak a bukásban emelkedik oly magasra, ahogyan Mittler tartaná. Goethenek azonban, bár e kötés morális mibenlétéről tiszta képet bizonyára sosem alkotott, eszébe sem jutott volna, hogy a házasságot a házasságjoggal indokolja. A házasság moralitásához az ő számára - legalábbis legmélyebb és legrejtettebb alapjaiban - nem fért kétség.”

Walter Benjamin: Goethe: „Vonzások és választások” In Angelus Novus. Magyar Helikon sorozat, Európa, 1980, 105-106. l.

• Milyen érvek hozhatóak fel Walter Benjamin azon állítása mellett, miszerint: „Az író számára mindazonáltal e művében elengedhetetlen volt a jogi norma megfogalmazása”?
• Milyen politikai, társadalmi, tudományos folyamatok alakítottak Goethe-kora óta a házasság-koncepciónkon?
• Mennyiben van jelen Mittler házasságfelfogása a jelenlegi magyar társadalomban?
• Ha valamely jogalkotó parlamenti többség Mittler házasságfelfogásával rendelkezik, az vajon milyen családjogi szabályozásokhoz vezethet?
• Milyen családjogi kérdések váltottak ki társadalmi vitát az elmúlt években Magyarországon?
• Várható-e, hogy a homoszexuális párok házasságkötésének lehetősége rövidesen a magyar jogba is beépül?
• Vajon miért magas a válási hajlandóság jelenleg Magyarországon?

+ 2:

• Mely televíziós, internetes sztárok váltak el, házasodtak össze a közelmúltban, milyen részleteket tudunk házasságukról, válásukról? Vajon miért ezek a részletek kaptak „hírértéket”?
• Mit gondol Terri Black örökbefogadási történetének média-reprezentációjáról?

 

A fenti szépirodalmi példa által felvetett gondolatok alapján tekintsük át a hatályos magyar családjogi szabályozás egyes, a házasságra vonatkozó elemeit:

 

A hatályos magyar családjogi törvény (1952. évi IV. törvény) célja:

Csjt. 1. § (1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését.

(2) E törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni.

(3) E törvényt a társadalmi és egyéni érdek összhangjának biztosításával kell alkalmazni; a törvényben megállapított jogokkal és kötelességekkel társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell élni.

• Milyen fő célkitűzéseket rögzít a törvény első három paragrafusa? Vajon miért éppen e célokat jelöli meg?

 

A házasság megszűnésének egyes esetei a hatályos magyar családjogban:

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról

III. fejezet

A házasság megszűnése

1. A házasság megszűnésének esetei

Csjt. 17. § (1) A házasság megszűnik:

a) az egyik házastárs halálával,

b) bírósági felbontással.

(2) Arra, hogy a házasság a házastárs halála folytán megszűnt, halotti anyakönyvi bejegyzés vagy a bíróságnak a halál tényét megállapító, illetőleg holtnak nyilvánító jogerős határozata alapján lehet hivatkozni. A másik házastárs újabb házasságkötése esetén a korábbi házasságot akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha az említett anyakönyvi bejegyzés, illetőleg bírósági határozat hatálya az újabb házasságkötést követően megdől. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az újabb házasságkötéskor bármelyik házasuló tudta, hogy a halál nem következett be.

2. A házasság felbontása

Csjt. 18. § (1) A házasságot a bíróság bármelyik házastárs - illetőleg a házastársak közös - kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság felbontásánál a közös kiskorú gyermek érdekét figyelembe kell venni.

(2) A házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására utal a házastársaknak a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása. Véglegesnek lehet tekinteni az elhatározást akkor, ha

a) a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében megegyeztek és egyezségüket a bíróság jóváhagyta, vagy

b) a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték.

(3) A felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is - csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.

A házasság felbontása

Csjt. 19. § A házasság felbontása iránt a házastársnak a pert személyesen kell megindítania. Törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül maga indíthat pert a korlátozottan cselekvőképes házastárs is. Ha azonban a házastárs a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, nevében a per indítására a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő jogosult.

Csjt. 20. § Bírósági felbontás esetében a házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

Csjt. 21. § (1) A házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve, ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált. Tartást csak olyan mértékben lehet követelni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak megélhetését, akinek eltartására a volt házastárs a tartást igénylővel egysorban köteles.

(2) A tartást határozott időtartamra is meg lehet állapítani, ha feltehető, hogy a tartásra jogosult rászorultsága a meghatározott idő elteltével megszűnik.

Csjt. 22. § (1) Ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatását lehet kérni.

(2) A tartásra való jog megszűnik, ha az arra jogosult újból házasságot köt, vagy a tartásra magatartása miatt utóbb érdemtelenné válik, valamint akkor is, ha a jogosult a további tartásra nem szorul rá. Az utóbbi esetben azonban a tartásra való jog újból feléled, ha a korábbi jogosult a tartásra ismét rászorul.

(3) Ha a volt házastárs a tartásra a házasság felbontását követő öt év eltelte után válik rászorulttá, volt házastársától csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást.

• Milyen feltételeknek kell teljesülniük a közös megegyezéses váláshoz?
• Milyen esetről szól a Csjt. 17. § (2)?

17. § (2) Arra, hogy a házasság a házastárs halála folytán megszűnt, halotti anyakönyvi bejegyzés vagy a bíróságnak a halál tényét megállapító, illetőleg holtnak nyilvánító jogerős határozata alapján lehet hivatkozni. A másik házastárs újabb házasságkötése esetén a korábbi házasságot akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha az említett anyakönyvi bejegyzés, illetőleg bírósági határozat hatálya az újabb házasságkötést követően megdől. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az újabb házasságkötéskor bármelyik házasuló tudta, hogy a halál nem következett be.

• Jelenleg is készül az Igazságügyi Minisztériumban az új családjogi törvény. Vajon milyen okok szolgálhatnak egy új Csjt. kodifikációjára?

2. előadás: A jog definíciója, a jogforrási hierarchia, érvényesség versus hatályosság

Kötelező olvasmány: BL: 9 - 120. l.

A jog fogalmára általános definíció nem adható, több vonatkozó definíciót szükséges elemezni. A kortárs definíciók áttekintése előtt azonban érdemes egy rövid római jogi kitérőt tenni, hiszen a jog mai felfogása a római jogból származtatható. Különösen igaz ez az állítás az ún. kontinentális, azaz a nem angolszász jogfelfogásra.

A jog megjelölésére önálló szó, fogalom (= ius) először a latin nyelvben jelent meg, ezt a tényt érvként szokták felhozni arra, hogy a jog kialakulása a rómaiakhoz köthető. A ius kezdetben nem valamely absztrakt fogalmat jelölt, a jog elvont fogalmának megfogalmazásáig hosszú út vezetett. A ius

- kezdetben a Forum Romanum egy konkrét helyét jelölte, itt ítélkezett a praetor

- i. e. V. század közepén ismeretes volt már a jognak egy ennél absztraktabb értelme is, az iniuriával mint igazságtalansággal szemben jelölte valamely magatartás jogszerűségét

- későbbiekben már lehetségessé vált a jognak a tényleges, adott magatartástól való elvonatkoztatása, így jöhetett létre - pontosan évszázadhoz nem köthetően - a jog absztrakt fogalma, az alanyi jog, azaz a jogosultság és a tárgyi jog, azaz a jogszabályok összességének megkülönböztetése.[1]

A jog bonyolult kialakulás-története és szerteágazó jelentéstartományai miatt egyetlen definícióban nem foglalható össze, érdemes tehát több vonatkozó kísérletet áttekinteni.[2]

 

• Mely szempontokból közelítik meg a jogot a következő definíciók?

Balásházy Mária: „A jog legáltalánosabb megközelítésben emberek közötti viszony, társadalmi viszony. A jog norma, magatartászabály, az emberi magatartásokat, vagy a magatartásokat befolyásoló körülményeket szabályozza. A jogban, mint követendő magatartásszabályban - céltételezés jelenik meg. A jogalkotó egy kívánt hatást akar elérni, és a jogi szabályozás az e célhoz, hatáshoz való körülményeket, magatartásokat írja elő, ösztönző szabályokkal a célt segíti elő, fenyegető szabályokkal pedig elriasztja a jogalanyokat."[3]

Lectric Law Library's Lexicon on Law: „Law = Rules established by a governing authority to institute and maintain orderly coexistence."

The Free Dictionary: „A rule of conduct or procedure established by custom, agreement, or authority."

• Miképpen értelmezhető Boros László tankönyvének azon állítása, miszerint: „Ahhoz, hogy a jog fogalmát értelmezhessük, először a normativitás lényegével kell megismerkednünk"? (9. oldal)
• Mi jellemzi Boros László tankönyve alapján a jogszociológia jogfelfogását?
• A fenti kérdésekre adott válaszokat felhasználva próbáljon valamennyi hallgató egy saját jogdefiníciót írni! (A megszületett definíciókból érdemes néhányat az előadáson felolvasni, azok jogfelfogását összevetni, elemezni.)

 

A jogforrások

A jogforrás fogalma:

Megkülönböztetünk materiális, formális, külső és belső jogforrást.

A materiális jogforrás: a jogforrás tartalmi megközelítése, azaz hogy milyen jelenségek, erők, entitások határozták meg az adott jogi tartalmat. Legtágabb értelemben az adott közösség akarata jelenik meg a különböző jogforrásokban.

A formális jogforrás: a jogforrás formai megközelítése arra utal, hogy milyen „külsődleges" jellemzőkkel bír az adott jogi norma; mely szerv van feljogosítva megalkotására és milyen eljárással született.

A belső jogforrás azt a jogalkotó szervet jelöli, mely az adott jogforrást megalkotta.

A külső jogforrás azt a formát jelöli, amelyben a jog adott esetben megjelenik, tehát például a törvényi formát.

A jogforrási hierarchia

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény az alapvető rendelkezések között rögzíti, hogy Magyarországon mely szervek milyen jogforrási típus kibocsátására jogosultak:

Alapvető rendelkezések

1. § (1) A jogalkotó szervek a következő jogszabályokat alkotják:

a) az Országgyűlés törvényt,

c) a Kormány rendeletet,

d) a miniszterelnök és a Kormány tagja (a továbbiakban együtt: miniszter) rendeletet,

f) az önkormányzat rendeletet.

(2) E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.

 

Ajánlott irodalom:

Sólyom Péter: „A rendszerváltás előtt Magyarország nem volt jogállam." http://157.181.181.13/dokuk/03-01-06.pdf

Szigeti Péter: Legalitás és legitimitás Magyarországon

http://157.181.181.13/dokuk/03-01-08.pdf

 

Érvényesség versus hatályosság

A különböző médiák jogi nyelvhasználatában megfigyelhetőek típushibák. Ilyen az érvényesség és a hatályosság fogalmának gyakori összekeverése.

Az érvényességnek három feltétele van:

1) az arra feljogosított jogalkotó szervezet hozza meg az adott jogi normát

2) a feljogosított szervezet az előírt eljárási szabályoknak megfelelően alkossa meg a jogi normát

3) a jogi normát az előírásoknak megfelelően hirdessék ki

A hatályosság nem azonos fogalom az érvényességgel! Csak érvényes jogszabály lehet hatályos, és hatályos jogszabály nem lehet érvénytelen. Azaz „elsőként" az érvényesség feltételeinek kell megfelelni, és utána következik a hatályosság kérdése. Jogbiztonsági kritérium, hogy egy norma követetését csak hatályossága esetén lehet számon kérni. A hatálynak négy formáját különböztetjük meg: időbeli, területi, személyi, tárgyi hatály.

• Időbeli hatály: azt az időbeli intervallumot jelöli, amelyben az adott norma alkalmazandó, követendő.
  Ez lehet a kihirdetés időpontja, de számos esetben későbbi időpontot jelölnek meg a hatálybalépésre, hogy a jogalanyoknak legyen idejük felkészülni a norma támasztotta követelményekre.
• Területi hatály: meghatározza azt a földrajzilag körülhatárolható területet, ahol a norma alkalmazandó. A területi hatály számos esetben nem azonos az ország területével.
• Személyi hatály: a jogalanyok azon körét rögzíti, akikre nézve a norma jogokat, kötelezettségeket tartalmaz.
• Tárgyi hatály: azon jogviszonyokat jelenti, amelyeket az adott jogi norma átfog.

 

---

[1] Vö. Földi, András; Hamza, Gábor: A római jog története és institúciói. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996, 27. l.

[2] A jog fogalmának történeti fejlődéséhez rövid áttekintést ad Boros László kötelező tananyagként megjelölt Jogi alapismeretek tankönyve.

[3] Balásházy Mária: Jogi alaptan. 5., változatlan kiadás, Aula, Budapest, 2004, 13-4. l.

3. előadás: A jogi hermeneutika, a jogi norma szerkezete

- Ajánlott olvasmány: Hans-Georg Gadamer: A jogi hermeneutika példaszerű jelentősége. In: Igazság és módszer, Osiris, 2003, 361 - 379 o.

 

- Minden hallgató hozza magával az előadásra a hatályos Büntető Törvénykönyvet (1978. évi IV. törvény, elérhető többek között: http://www.magyarorszag.hu/ugyintezo/jogszabalyok)

 

A jogi norma szerkezetét tekintve hagyományosan három szerkezeti elemet különböztetünk meg:

1. hipotézis (feltevés)

A hipotézis az adott magatartás körülményeit fogalmazza meg a normában.

2. diszpozíció (rendelkezés)

A diszpozíció rögzíti, hogy a hipotézisben megfogalmazott feltételek bekövetkezése esetén a jogi norma címzettjének milyen magatartást szabad, kell vagy éppen tilos tanúsítania.

3. jogkövetkezmény (joghatás vagy szankció)

Arra az esetre, ha a címzett a diszpozícióban előírt magatartást tanúsítja, a norma pozitív jogkövetkezményt rögzíthet (=joghatás), a diszpozícióban előirt magatartás nem követése esetére pedig a címzett számára negatív következményeket helyezhet kilátásba (=szankció).

 

 

A jogszabályértelmezés fajai:

A jogszabályértelmezésnek számos típusa különböztethető meg aszerint, hogy ki által, milyen szempontból történik az értelmezés.

Az értelmező „személye" szerint háromféle értelmezést különböztetünk meg:

1. jogszabályi

Három típusa van:

1. az értelmezett normák és az értelmező rendelkezések kibocsátója és jogforrási formája is azonos
2. alacsonyabb szintű jogszabály értelmezi a magasabb szintű jogi normát
3. magasabb szintű jogszabály értelmezi az alacsonyabb szintű jogszabályt

2. jogalkalmazói (mikor maga a jogalkalmazói szerv értelmez)

- eseti azaz kauzális

- általános jellegű határozatok

3. jogirodalmi

- az értelmezés valamely magánszemély végzi

 

A jogszabályértelmezés módszerei:

1. nyelvtani (interpretatio grammatica)

Ebben az esetben a norma nyelvtani jellemzőit vizsgáljuk, azaz kizárólag az adott norma nyelvtani jelentését vesszük alapul.

2. logikai (interpretatio logica)

A logikai értelmezés az adott norma és a norma jogi környezetének logikai jellemzőit figyeli, a felfedezett logikai sémák alapján következtet a norma jelentésére.

3. rendszertani (interpretatio systematica)

A rendszertani értelmezés figyelembe veszi, hogy egy adott norma nem önmagában létezik, hanem jogforrási környezetbe, jogforrási hierarchiába illeszkedik, azaz kapcsolatban áll más jogi normákkal, más jogágakba illeszkedő szabályokkal is.

 

4. történeti (interpretatio historica)

A történeti értelmezés számára kiemelt jelentőséggel bír, hogy mely jogalkotó, mely korban, milyen célkitűzéssel rendelkezett a norma megalkotásakor. Azaz az interpretatio historica révén feltárul az adott jogi norma történeti kontextusa.

Feladatok

4. előadás: A Magyar Köztársaság Alkotmánya, az Alkotmánybíróság működése

Az órára minden hallgató hozza magával a Magyar Köztársaság Alkotmányát.

Kötelező olvasmány:

 

Az Alkotmány

Az Alkotmányt 1949. évi XX. törvényként 1949. augusztus 20-án fogadta el az országgyűlés. 1989. október 23-án lépett hatályba az Alkotmány átfogó módosítása, amely a rendszerváltás alapelveinek megfelelően a demokratikus jogállam és a piacgazdaság feltételeit rögzítette. Az Alkotmányt azóta több esetben, kisebb mértékben módosították, ezen módosítások léptéke azonban nem hasonlítható az 1989-eshez.

A Magyar Köztársaságban az Alkotmányt és annak módosításait is az országgyűlés alkotja meg, azaz nincsen külön, önálló alkotmányozó szerv, az Alkotmánytörvények meghoza­talához azonban az országgyűlési képviselők kétharmadának az egyetértő szavazata szükséges.

 

 

Ajánlott olvasmány: Halmai Gábor: Ünnepelt alkotmányunk? Az eltűnt konszenzus nyomában. Népszabadság Online, 2006. augusztus 20.: http://www.nol.hu/kultura/cikk/414398/

Kérdés az ajánlott olvasmányhoz: Alkosson véleményt Halmai Gábor következő gondolatairól:

„Ezen a rákosista dokumentumon nincs mit ünnepelni, ráadásul e sztálini ihletésű alaptörvénnyel mára már egyedül maradtunk a posztkommunista táborban, amelynek valamennyi országa - az egy Lettország kivételével, amely viszont a szovjet időket megelőző, 1922-es alkotmányát hozta vissza a Szovjetunió felbomlása után - új alkotmányt fogadott el. Az igazi kérdés persze az, érdemes-e az ünnepre a '89 utáni mai alkotmány, amelynek alapjait az Ellenzéki Kerekasztal (EKA), az úgynevezett harmadik oldal és az állampárt képviselői részvételével folytatott Nemzeti Kerekasztal-tárgyalásokon rakták le."

Az Alkotmánybíróság

1. Jogforrási háttér                          

Az Alkotmánybíróság létrehozásáról a rendszerváltás előtti Országgyűlés határozott 1989 januárjában, majd a rendszerváltást előkészítő, háromoldalú egyeztető tárgyalásokon született döntés az Alkotmánybíróság szervezetéről és hatásköréről. A tárgyalásokon megfogalmazódott az igény, hogy be kell iktatni az alaptörvénybe az Alkotmánybíróságról szóló alapvető rendelkezéseket.  Az Alkotmány IV. fejezetében ennek alapján a következőket rögzíti az Alkotmánybírósággal kapcsolatban:

32/A. § (1) Az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat.

(2) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat.

(3) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti.

(4) Az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

(5) Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak.

(6) Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A jogforrási hierarchia kapcsán tanultak alapján érthető, hogy ezen általános, alkotmányi megfogalmazáson kívül kell lennie egy alacsonyabb szintű jogforrásnak, amely az Alkotmánybíróság jogállását, szervezetét, működésének alapvető szabályait rögzíti. Ez a törvény az 1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróságról, amely részletes hatásköri szabályokat tartalmaz, továbbá megtalálhatóak benne azon eljárások szabályai, amelyeket az Alkotmánybíróság lefolytatni jogosult.

A fenti jogforrási háttér segítségével az Alkotmánybíróság 1990. január 1-jén kezdte meg működését.

2. Jogállás

Az Alkotmánybíróság nem része az igazságszolgáltatási szervezetnek. Önálló költségvetési szerv, melynek saját költségvetése van, és tevékenységét függetlenül végzi.

3. Szervezet

Az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom, ám technikai okokból Budapesten (1015 Budapest, Donáti u. 35-45.) ülésezik. Tizenegy tagból álló testület, tagjait az Országgyűlés választja.

Ki lehet alkotmánybíró Magyarországon?

1989. évi XXXII. tv.

5. § (1) Az Alkotmánybíróság tagjává minden olyan jogi végzettségű, büntetlen előéletű magyar állampolgár megválasztható, aki 45. életévét betöltötte.

(2) Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok (egyetemi tanárok, illetőleg az állam- és jogtudomány doktorai), vagy legalább húszévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja. A szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell letölteni, amelynek ellátásához az állam- és jogtudományi végzettség szükséges.

(3) Az Alkotmánybíróságnak nem lehet tagja az, aki a választást megelőző négy évben a kormány tagja vagy valamely párt alkalmazottja volt, valamint az sem, aki vezető államigazgatási tisztséget töltött be.

Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által jelölt képviselőkből álló jelölő bizottság tesz javaslatot, a javasolt személyeket az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága meghallgatja, majd az Országgyűlés a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának véleményét figyelembe véve megválasztja a tagokat. A tagok mandátuma kilenc évre szól, és egyszer újraválaszthatók. A testület a tagjai közül három évre megválasztja az elnökét és helyettes elnökét, akik e tisztségre ugyancsak újraválaszthatók.

Az Alkotmánybíróság szakmai munkáját az elnök koordinálja. Az Alkotmánybíróság eddigi elnökei: (1989-1998) Sólyom László, (1998-2003) Németh János, (2003 - 2005) Holló András voltak.  2005. december 12.-től az Alkotmánybíróság elnöke Bihari Mihály.  Az elnök feladata, hogy:      

• 1. összehangolja az Alkotmánybíróság tevékenységét,
• 2. összehívja és vezesse az Alkotmánybíróság teljes ülését,
• 3. képviselje az Alkotmánybíróságot az Országgyűlés és más szervek előtt,

+ 1: ellássa azokat a feladatokat, amelyeket törvény, illetőleg az Alkotmánybíróság ügyrendje számára előír

Az Alkotmánybíróság ügyviteli teendőit az Alkotmánybíróság Hivatala látja el.

 

Eljárások

(Az eljárásokat önállóan elvégzendő feladatként tárgyaljuk.)

           

Feladatok:

- Tekintse át az EJ vonatkozó fejezetében, az Alkotmánybíróságról szóló törvényben továbbá az Alkotmánybíróság honlapján az Alkotmánybíróság eljárásait, majd készítsen otthon róluk egy beadandó, részletes vázlatot a következő előadásra. Részletes segédanyag: http://alkotmanyjog.jogiforum.hu/curriculum/chapter/1166#1166

- Alkosson véleményt Sólyom László következő gondolatairól!

„Egy jól működő Alkotmánybíróság többek között ráébreszti, sőt rákényszeríti a politikust bizonyos határok tiszteletben tartására. Tényleg szereztem kiábrándító tapasztalatokat mindkét oldalról. De az Alkotmánybíróság felé fordulásom nem függött össze valamilyen romantikus politika- vagy politikus-ellenességgel; hiszen az Alkotmánybíróság eminens politikai szerv. A napi és pártpolitika nem az én világom, és mindenki maradjon kompetenciája körében. A "történelemformáláshoz" hasonló, s talán éppúgy megválaszolhatatlan kérdés viszont, hogy mennyiben alakította az Alkotmánybíróság a politikai kultúrát. Hiszen tény - s a nemzetközi irodalomban is számon tartják, mert nem magától értetődő -, hogy az Alkotmánybíróság határozatait, morogva bár, de mégis betartotta a parlament és a kormány is. Szerettem ezért azt hinni, hogy a rendszerváltás stílusát az alkotmányosság, és persze az Alkotmánybíróság határozta meg. Ezt fenntartom most is, jóllehet a mai távlatból egyrészt, és a mai tapasztalatok alapján másrészt nagyon is vékony rétege a politikai kultúrának az, amit a jogállami elkötelezettség jellemez. Ennek ellenére ez az alapvető rész, még történelmi szempontból is az. Ez a rendszerváltás öröksége, aminek megőrzését feladatomnak tekintem." (Élet és Irodalom, Tények és fénytörések, Rádai Eszter interjúja Sólyom Lászlóval, 48. évfolyam, 41. szám, http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=INTERJU0441)

- Mi a véleménye Schiffer András Lehet más az alkotmánybíráskodás! című cikkéről? (Lásd kötelező olvasmányok lista)

- Melyik az alkotmánybíráskodás két nagy típusa? (lásd EJ)

5. előadás: A magyar igazságszolgáltatási rendszer

 

 

1. A bíróságok rendszere

A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást  az Alkotmány 45. § (1) bekezdése szerint:

1. a Legfelsőbb Bíróság,
2. az ítélőtáblák,
3. a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint
4. a helyi és munkaügyi bíróságok

gyakorolják.

Az Alkotmány lehetővé teszi továbbá, hogy törvény külön bíróságok létrehozásáról rendelkezzék. Az Alkotmány általánosságban rögzíti azt is, hogy mit tekint a bíróságok feladatának:

• 1. védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit,
• 2. büntetik a bűncselekmények elkövetőit,
• 3. ellenőrzik a közigazgatási határozatok törvényességét.

A magasabb-alacsonyabb szintek közötti különbségtétel nem hierarchikus viszonyt jelöl, az ellentétes lenne a bírói függetlenség elvével. A különböző bírósági típusok közötti különbségtétel a jogorvoslati rendszer tekintetében értelmezhető, az alacsonyabb szintű bíróságokon hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezéseket a magasabb szintű bíróság bírálja el.

 

Helyi bíróság

A helyi bíróság általános hatáskörű elsőfokú bíróság. Első fokon jogosult eljárni mindazokban az ügyekben, amelyet törvény nem utal a megyei bíróság hatáskörébe.

A munkaügyi bíróság ellenben külön bíróság. A fővárosban és a megyékben működik, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekben, valamint a törvény által hatáskörébe utalt egyéb ügyekben jár el.

 

Megyei bíróság

A megyei bíróság törvényben meghatározott ügyekben első fokon jár el, továbbá másodfokon elbírálja a helyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket.

 

Ítélőtábla       

Ítélőtáblák Budapesten, Szegeden, Pécsett, Győrött és Debrecenben működnek. Az ítélőtáblák kizárólag fellebbviteli tevékenységet látnak el. Törvényben meghatározott esetekben elbírálják a helyi, illetve a megyei bíróságok határozatai ellen beterjesztett jogorvoslatokat, továbbá eljárnak a hatáskörükbe utalt egyéb esetekben.

 

Legfelsőbb Bíróság

A Legfelsőbb Bíróság elbírálja - törvényben meghatározott ügyekben - a megyei bíróság vagy az ítélőtábla határozata ellen előterjesztett jogorvoslatokat. Elbírálja továbbá az ún. felülvizsgálati kérelmet is, ami rendkívüli jogorvoslati forma. Ezen kívül bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz, és eljár a hatáskörébe tartozó egyéb ügyekben.

 

2. A bíróvá válás feltételei

 

Ki lehet bíró Magyarországon?

 

(1997. évi LXVII. törvény a bírák jogállásáról és javadalmazásáról)

 

3. § (1) A Magyar Köztársaságban bíróvá az nevezhető ki, aki

a) magyar állampolgár,

b) büntetlen előéletű,

c) választójoggal rendelkezik,

d) egyetemi jogi végzettséggel rendelkezik,

e) a jogi szakvizsgát letette,

f) vállalja, hogy e törvény rendelkezéseinek megfelelően vagyonnyilatkozatot tesz,

g) legalább egy évig bírósági vagy ügyészségi titkárként, illetve korábban alkotmánybíróként, bíróként, katonai bíróként, ügyészként, közjegyzőként, ügyvédként, jogtanácsosként működött, vagy a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény hatálya alá tartozó központi közigazgatási szervnél közigazgatási, illetve jogi szakvizsgához kötött munkakörben dolgozott.

 

(2) Nem lehet bíró az, akivel szemben bűncselekmény miatt szabadságvesztést vagy közérdekű munkát szabtak ki, illetve akinek a büntetőeljárás során kényszergyógykezelését rendelték el és a bűnügyi nyilvántartásban szerepel. Ezt meghaladóan a bűnügyi nyilvántartásnak a pályázóra vonatkozó teljes körű adatait az OIT mérlegeli.

 

(3) A bírói kinevezés előtt pályaalkalmassági vizsgálaton kell részt venni. A vizsgálat eredményét az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (a továbbiakban: OIT) bírálja el.

 

A bíró szolgálati viszonya a köztársasági elnök általi kinevezéssel jön létre, és csak a köztársasági elnök mentheti fel. A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve.

 

3. a népképviselet elvének érvényesülése

A magyar bíróságokon nem működik esküdtszék, de az ítélkezési folyamatban nem hivatásos bírák is részt vesznek. A laikus elem részvétele, azaz a népképviselet elve az ún. népi ülnökön révén valósul meg. Ülnök bármely büntetlen előéletű, választójoggal rendelkező, 30 év fölötti magyar állampolgár lehet, ha a bíróság székhelye szerinti illetékes települési önkormányzat képviselő-testülete vagy a megyei (fővárosi), megyei jogú városi közgyűlés őt megválasztja.

Az ügyek elbírálása során a bíróság tanácsban ítélkezik (= 1 hivatásos bíró + 2 ülnök), polgári ügyekben azonban szinte kizárólag "egyesbíró" (azaz ülnökök közreműködése nélkül ítélkező bíró) jár el. Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el.

 

4. A bíróságok igazgatása

A bíróságok igazgatását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) végzi. Az OIT tizenöt főből áll, tagjai:

• kilenc hivatásos bíró 
• az igazságügyi miniszter
• a legfőbb ügyész
• a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke
• az OGY Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága, illetve Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága által kijelölt egy-egy országgyűlési képviselő
• a Legfelsőbb Bíróság Elnöke

 

Az OIT elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke.

 

Hatáskör versus illetékesség

A hatáskör és az illetékesség fogalma nem azonos. A hatáskör azt a feladatkört jelöli, amelyet az adott intézmény ellátni jogosult. Az illetékesség ezzel szemben azt a földrajzilag körülhatárolható területet, ahol az intézmény kifejtheti tevékenységét.

 

Például:

- Az ítélőtáblák hatásköre: elsősorban a helyi és megyei bíróságokon hozott határozatok ellen előterjesztett jogorvoslatok elbírálása.

- Az ítélőtáblák illetékessége:

 

• 1. Fővárosi Ítélőtábla: Budapest, Fejér, Heves, Nógrád és Pest megye,
• 2. Szegedi Ítélőtábla: Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megye,
• 3. Pécsi Ítélőtábla: Baranya, Somogy és Tolna megye,
• 4. Debreceni Ítélőtábla: Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
• 5. Győri Ítélőtábla: Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Zala megye

(Forrás: 2002. évi XXII. törvény az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról)

 

Feladatok:

- Sokat vitatott pontja a magyar igazságszolgáltatási rendszernek a bíróságok és a sajtó kapcsolata. Sokak szerint a magyar szabályozás révén konkrét ügyekről a közvélemény elsősorban az ügyvédek által értesül, és ez aránytalanná teszi a tájékoztatást. A már idézett 1997. évi LXII. törvény szerint:

 29. § (1) A bíró az általa intézett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére nem adhat tájékoztatást.

(2) A bíróság előtt folyamatban lévő vagy befejezett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy adhat tájékoztatást.

Ön megfelelőnek találja a szabályozást?

- Ön szerint megfelelő ideig tartanak Magyarországon az eljárások?

(Forrás: http://www.birosag.hu/)

 

Az eljárás időtartama a helyi, megyei bíróságokon és az ítélőtáblákon a 2005. december 31-én folyamatban maradt peres ügyekben

 

		Az eljárás időtartama
		0 - 3 hó	3 - 6 hó	6 -12 hó	1 - 2 év	2 - 3 év	3 év felett
Helyi bíróságok	Büntető - közvádas	11430	8054	11495	10461	3090	1899
	Büntető - magánvádas	2049	1126	955	685	140	62
	Büntető - pótmagánvádas	121	72	77	80	7	0
	Gazdasági	2391	1368	1850	1215	367	314
	Munkaügyi	5691	4187	3562	1638	408	213
	Polgári	26061	14313	14510	8662	2535	1999
	Szabálysértés	7815	3180	1538	410	33	0
	Összesen	55558	32300	33987	23151	6580	4487
Megyei bíróságok fellebbezett ügyei	Büntető - közvádas	2667	1259	851	110	4	1
	Büntető - magánvádas	132	44	39	10	0	0
	Büntető - pótmagánvádas	11	10	4	0	0	0
	Gazdasági	394	268	162	9	0	1
	Munkaügyi	639	338	203	20	3	0
	Polgári	3261	1247	566	101	18	10
	Szabálysértés	25	0	0	0	0	0
	Összesen	7129	3166	1825	250	25	12
Megyei bíróságok elsőfokú ügyei	Büntető	362	227	317	265	61	29
	Gazdasági	902	535	899	806	271	228
	Katonai	124	52	48	17	0	3
	Közigazgatási	2205	1681	1255	575	111	30
	Polgári	2079	1330	2149	2028	572	364
	Összesen	5672	3825	4668	3691	1015	654
Ítélőtáblák	Büntető	126	80	122	9	0	0
	Gazdasági	213	87	25	2	0	0
	Katonai	29	2	6	0	0	0
	Közigazgatási	195	138	22	1	0	0
	Polgári	409	154	44	2	0	0
	Összesen	972	461	219	14	0	0

 

6. előadás: Bevezetés az alkotmányjogba ZH

- minta -

 

Tárgya: az előadásokon eddig elhangzottak, továbbá az Emberi jogok tankönyv 14-413 oldal és a Jogi alapismeretek tankönyv 9-120 oldal)

 

 

1. A természeti törvényből levezetett első összefüggő emberi jogi elmélet kidolgozójának kit tekinthetünk?

 

A, Locke

B, Grotius

C, Hobbes

D, Montesquieu

 

2. Melyik évből származik az Amerikai Egyesült Államok Alkotmánya?

 

A, 1777

B, 1788

C, 1787

D, 1791

 

3. Ki nem volt szerzője A föderalista (The Federalist) címmel megjelent, az amerikai alkotmányt magyarázó, népszerűsítő cikksorozatnak?

 

A, Madison

B, Hamilton

C, Jay

D, Washington

 

4. Melyik emberi jogi dokumentum preambuluma kezdődik a következő bekezdéssel: „Tekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon,"

 

A, Emberi jogok egyetemes nyilatkozata

B, Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya

C, Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya

D, Nemzetközi Büntetőbíróság alapokmánya

 

5. Ha emberi jogokról beszélünk, akkor kitől követelnek meg „nem beavatkozást" az ún. „negatív jogok"?

 

A, a jogerős ítélettel elmarasztalt egyéntől

B, a nemzetközi bíróságoktól

C, az államtól

D, az Alkotmánybíróságtól

 

6. Mely jogokat sorolunk elsősorban a második generációs emberi jogok közé?

 

A, betegjogok, csoportjogok

B, reprodukciós jogok, egészséges környezethez való jog

C, fogyatékkal élők jogai, a jövő nemzedékek jogai

D, gazdasági, szociális, kulturális jogok

 

7. Hogyan szól a Magyar Köztársaság Alkotmányának 8. § (2) bekezdése?

 

A „az alapvető jogokra vonatkozó szabályokat az Alkotmány állapítja meg."

B „az alapvető jogokra vonatkozó szabályokat nemzetközi szerződés állapítja meg."

C „az alapvető jogokra vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg."

D „az alapvető jogokra vonatkozó szabályokat törvényerejű rendelet állapítja meg."

 

8. Ki jogosult a Magyar Köztársaság Alkotmánya értelmében előzetes normakontrollra?

 

A, a miniszterelnök és a köztársasági elnök

B, az Alkotmánybíróság elnöke

C, az igazságügyi miniszter

D, a köztársasági elnök

 

9. Ki jelenleg az adatvédelmi biztos Magyarországon?

 

A, Gönczöl Katalin

B, Majtényi László

C, Kaltenbach Jenő

D, Péterfalvi Attila

 

10, Melyik emberfelfogás tükröződik a következő alkotmánybírósági határozatból?

„Az emberi méltóság az emberi élettel eleve együttjáró minőség. Az emberi méltósághoz való alanyi jog megtiltja, hogy a méltóságtól megfosszák az egyént. De az emberi méltóságtól csakis életének elvételével lehet megfosztani, s ezzel mindkettő végérvényesen megszűnik."

 

A, dualista

B, monista-dualista

C, vegyes

D, monista

 

11, Mely jogforrásból származik a következő idézet?

„1.cikk - Halálbüntetés eltörlése

A halálbüntetést el kell törölni. Senkit sem lehet halálbüntetésre ítélni, sem kivégezni."

 

A, Emberi jogok európai egyezményéhez fűzött 6. kiegészítő jegyzőkönyv

B, A Magyar Köztársaság Alkotmánya

C, Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

D, Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya

 

12. Mely határozatban állapította meg a magyar Alkotmánybíróság a halálbüntetés alkotmányellenességét?

 

A, 24/1990

B, 23/1990

C, 50/1991

D, 21/1989

 

13. A hátrányos megkülönböztetés tilalma mint alapjog esetében főszabályként hány szereplős viszonyról beszélhetünk?

 

A, egy

B, kettő

C, három

D, négy

 

14. Mely típusú diszkrimináció valósul meg akkor, ha a munkáltató egy adott településen a munka ellátásához nem szükséges érettségit követel meg,  hogy ezáltal a szegényebb roma lakossághoz tartozókat kiszorítsa a munkafelvételből?

 

A, közvetlen

B, dualista

C, monista

D, közvetett

 

15. Mi az európai megfelelője az amerikai „affirmative action"-nek?

 

A, pozitív lépés, néha pozitív diszkrimináció

B, a közvetett diszkrimináció alkotmányi korlátozása

C, Drittwirkung

D, diszkriminációs irányelv

 

16. Miként fogta fel a magyar Alkotmánybíróság a lelkészek sorkatonai behívás alóli mentességét? (45/1994. (X. 21.) AB határozat)

 

A, alkotmányosan megengedhetetlen pozitív diszkriminációként

B, alkotmányosan megengedhető közvetett diszkriminációként

C, alkotmányosan megengedhető pozitív diszkriminációként

D, közvetetett diszkriminációként

 

17. Hány képviselőből áll a magyar Országgyűlés?

 

A, 385

B, 386

C, 387

D, 383

 

 

18. Lehet-e egy érvényes jogszabály hatálytalan? Válaszát röviden indokolja!

 

 

 

19. A Magyar Köztársaság Alkotmánya (évszám, törvényszám):

20. Esszé: A magyar jogforrási hierarchia

7. előadás: A magyar választási rendszer

Kötelező olvasmány: EJ, 737 - 791. oldal

Ajánlott olvasmány: Dezső Márta - Somody Bernadett: A választási rendszer. http://alkotmanyjog.jogiforum.hu/curriculum/chapter/1422#1422

 

Az Alkotmány szerint a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

 

A választási jog forrásai

1. Alkotmány

Választási alapelvek: Az Alkotmány 71. § (1) bekezdése szerint az országgyűlési képviselőket, az Európai Parlament képviselőit, a helyi önkormányzati képviselőket, valamint a polgármestert és a fővárosi főpolgármestert a választópolgárok

• - általános és egyenlő választójog alapján,
• - közvetlen és titkos szavazással választják.

A négy alapelv:

Általános = minden nagykorú állampolgár szavazati joggal bír

(Az általánosság alól vannak kivételek, ezek két fő típusban sorolhatóak:

• - bűncselekmény elkövetése
• - elmebeli működés korlátozottsága)

Egyenlő = a választópolgárok azonos értékű szavazati joggal rendelkeznek, és azonos számú, értékű szavazatot adhatnak le. Egyenlőek továbbá a szavazat leadásának feltételei, és a választási jogosultságok, kötelezettségek.

Közvetlen = a választópolgárok személyesen szavaznak, és közvetlenül a jelöltre.

(Nem szükségszerű, hogy egy demokratikus állam a közvetlen választási formát preferálja, közismert például az USA elektori szisztémája.)

Titkos = az adott szavazat tartalma nem kerülhet nyilvánosságra

 

Az Alkotmány rendelkezik továbbá az alapvető jogok között az aktív és a passzív választási jogosultságról, és arról is, hogy kiket kell kizárni a választási jogosultságból.

 

Aktív választójog = szavazati jog

Passzív választójog = választhatóság

Magyarországon az országgyűlési képviselők választásánál az aktív és a passzív választójog feltételrendszere azonos: a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár választó és választható.

 

2. Külön törvények

2.1 Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény

2.2 A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról rendelkező 1990. évi LXIV. törvény

2.3 Az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII. törvény

2.4 A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény

2.5 az Alkotmánybíróság egyes határozatai

 

A magyar választási rendszer sajátosságai:

A magyar választási rendszer vegyes rendszer, két típust egyesít:

1. az egyéni választókerületekre épülő rendszert, melynél személyekre adjuk le voksunkat, és a legtöbb szavazatot elnyert személy nyer mandátumot

1. az arányos rendszert, ahol a szavazás pártlistákra történik, majd e listák alapján osztják ki a mandátumokat.

+ 1: E két fő mandátumszerzési típus kiegészül egy harmadikkal is: a töredékszavazatok az országos listákra kerülnek.

(Az országos listára tehát nem szavazunk külön, csak a maradék szavazatok kerülnek ide. Hogy az országos listáról is lehet mandátumot nyerni, egyértelműen erősíti az arányos rendszer érvényesülését.)

 

Az országgyűlési képviselők száma: 386

Ebből:

• 176 képviselőt egyéni választókerületben
• 152 képviselőt megyei (fővárosi) listán választanak meg
• 58 képviselő pedig - töredékszavazatok alapján - a pártok országos listáiról jut mandátumhoz.

A 2006. évi országgyűlési képviselő-választás eredménye:

[Klikkeljen a számokra a nevek megtekintéséhez!]

Magyar Szocialista Párt (MSZP)	190 képviselő
Fidesz Magyar Polgári Szövetség (Fidesz) + Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) - közös listán -	164 képviselő
Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ)	20 képviselő
Magyar Demokrata Fórum (MDF)	11 képviselő

A parlamenti küszöb

A magyar választási rendszer a Országgyűlés stabilitása és hatékony döntéshozatali képességének elősegítése érdekében igyekszik elkerülni, hogy olyan kis szerveződések is bekerüljenek a parlamentbe, amelyek mögött széleskörű társadalmi támogatottság nem áll.

Ennek megfelelően sem a területi, sem az országos pártlista nem kap mandátumot akkor, ha az azt állító párt területi listái a választópolgárok által valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített szavazatok több mint öt százalékát nem érték el.

Feladatok:

1. Tekintse át a következő választási szakszótárat!

http://www.valasztas.hu/hu/17/17_3.html

2. Mit jelent a szabad mandátum elve? (lásd EJ 757-759. oldal)

3. Készítsen vázlatot az EJ A politikai részvételi jogok című fejezetének Választási rendszerek című alfejezetéből!

4. Keresse ki az Országgyűlés honlapján (www.mkogy.hu), hogy ez a felvétel melyik bizottság ülésén készült! Mit tud erről a bizottságról?

5. A következő ábra az Országos Választási Iroda (www. valasztas.hu) honlapjáról származik. Ön megfelelőnek tartja a magyarországi választók aktivitását a 2006-os országgyűlési választások második fordulójában?

Az országgyűlési választások második fordulója

2006. április 23.

A választáson megjelentek száma és aránya

Belföldi szavazókörök részvételi adatai a napközbeni jelentések adatai alapján

8. előadás: Az Országggyűlés és a Kormány feladatköre, viszonyrendszere

www.mkogy.hu

Kötelező olvasmány:

- ismétlésként: EJ 737 - 791. oldal

- http://www.mkogy.hu/ áttekintése

Az előadás ebben az esetben - a hivatásos, helyi idegenvezető segítségével - az Országházban zajlik, látogatás keretében.

Az Országgyűlés honlapjának (http://www.mkogy.hu/) tájékoztatása szerint:

Az Országgyűlés plenáris ülései - általában hétfőn 13.00 órától, illetve kedden 09.00 órától - karzatjeggyel látogathatók. Jelentkezni az Országgyűlés Idegenforgalmi Irodájánál lehet:

Levélben: 1357 Bp. Kossuth tér 1-3.

Faxon: 441-4801-es számon,

Telefonon: 441-4904, 441-4415, 441-4038, 441-4412 számokon.

Email-ben: idegenforgalom@parlament.hu

Az Országház látogatása előzetes bejelentkezés alapján, szervezett csoportokban, idegenvezetővel, félóránkénti időbeosztásban történik

hétfő:	8 órától 11 óráig
kedd-péntek:	8 órától 18 óráig
szombat:	8 órától 16 óráig
vasárnap:	8 órától 14 óráig

 

9. előadás: „Az államhatalmak elválasztása egykor és most”

Kötelező olvasmány:

- Bibó István: Az államhatalmak elválasztása egykor és most. http://mek.oszk.hu/02000/02043/html/290.html

- Bruce Ackerman: The New Separation of Powers.

Harvard Law Review, 2000 [january, volume 113, number 3]

Az előadás tárgya Bibó István és Bruce Ackerman tanulmányainak közös (= hallgatók + oktató) elemzése. A tananyag e diskurzushoz kíván lehetséges kérdéseket nyújtani.

                                  

Kérdések:

1. Bibó István: Az államhatalmak elválasztása egykor és most.

- Elemezze Bibó István következő állítását!

„Valami egészen döntő változás kezdődik a keresztény, éspedig a nyugati keresztény államelmélet kezdetével. Szent Ágostonnak De Civitate Dei, az Isten városáról, az Isten államáról szóló műve jelzi ezt a fordulatot. Furcsán hangozhatik ez, hiszen mi volna legalább annyira, sőt minden ókori államelméletnél jobban távol a politikai hatalom aktualitásától, mint az az államelmélet, mely a földi uralmakkal szemben az Isten királyságát állítja szembe. Mégis az európai államelmélet fordulata itt kezdődik. Kezdődik azzal a tétellel, hogy minden hatalom, minden uralom a bűnbeesésnek, a bűnnek következménye, s csakis annyiban menthető és igazolható, ha célja a bűnbeesés következményeinek a csökkentése. Mai szekularizált szóval ezt a tételt úgy fejezhetnénk ki: a hatalom demoralizál, a hatalom igazolásra szorul, a hatalomgyakorlás csak valamilyen morális célja révén kaphat igazolást, nyerhet felmentést."[1]

- Mi jellemzi Hobbes elméletét Bibó meglátása szerint?

- Kinek a nyomán állította fel Montesqiueu az elméletét?

- Milyen nehézségekbe ütközött az államhatalmak montesquieu-i elválasztásának alkalmazása Európában?

- Miben ad igazat Bibó az államhatalmak elválasztása marxista értelmezésének? Miben nem?

- Mit gondol Bibó a bírói hatalom függetlenségének elvéről?

- Hol látta Bibó a hatalomkoncentráció „új gócait"?

- Hol látja Ön, a XXI. században a hatalomkoncentráció új gócait?

- Valóban „örök aktualitása" van az államhatalmak elválasztása elvének?

- Mennyiben aktuális Bibó 1947-es akadémiai székfoglalója most?

 

2. Bruce Ackerman: The New Separation of Powers

- Mely államokat hozza fel példaként Ackerman a „constrained parliamentarianism"-ra?

- Mi változott meg Ackerman szerint 1989 óta az amerikai alkotmányjogászok többségének viselkedés- és gondolkodásmódjában?

- Milyen kérdéseket hagy ki tudatosan és kifejezetten esszéjéből Ackerman? Miért?

- Értelmezze Hart következő gondolatát az olvasott tanulmány szempontrendszere alapján!:

„Azt az elvet, hogy a politikai hatalmat legjobb a többségre bízni, minden demokratának el kell fogadnia. Azt az igényt viszont, hogy amit a többség e hatalommal kezd, az minden felett áll és vakon követendő, egyetlen demokratának sem kell elfogadnia." H. L. A. Hart[2]

- Milyen három legitimációs elképzelést említ Ackerman az államhatalmak elválasztásának vonatkozásában?

- Hogyan viszonyul Ackerman a washingtoni és a westminsteri modellhez? Miben különbözik a két modell?

- Mely állam alkotmányfejlődésére hatott kiemelten Ackerman szerint a német modell?

- Hogyan hatott az államhatalmak elválasztásának amerikai modellje az amerikai bürokráciára?

- El kell-e egészében vetni az államhatalmak elválasztásának amerikai felfogását Ackerman szerint?

- Milyen érvek szólnak a prezidenciális szisztéma ellen?

---

[1] http://mek.oszk.hu/02000/02043/html/290.html

[2] Hart, H. L. A.: Erkölcsi populizmus és demokrácia. In: Jog, szabadság, erkölcs. Krokovay Zsolt (ford.), Osiris, Bp., 2000, 84 - 85. l.

 

10. előadás: Emberi jogok I.

  Kötelező olvasmány:

EJ 25 - 191. oldal (ismétlésként)

Az alkotmány nyolcadik paragrafusának első bekezdése rögzíti, hogy az állam köteles tiszteletben tartani és védeni az emberek alapvető jogait. A második bekezdés más jogforrási kötöttséget is tartalmaz:

• - alapvető jogokat törvényben kell megállapítani
• - alapvető jog lényeges tartalmát azonban törvény sem korlátozhatja

Eszmetörténeti előzmények: - (részletes kifejtésért lásd EJ)

• - Arisztotelész
• - Aquinói Szent Tamás
• - Hugo Grotius
• - Samuel Pufendorf
• - Thomas Hobbes
• - John Locke
• - Jean-Jacques Rousseau
• - Thomas Paine
• - Benjamin Constant
• - Immanuel Kant
• - Ronald Dworkin
• - H.L.A. Hart

 

Az emberi jogok csoportosítása, rendszere

Az emberi jogok csoportosítására számos lehetőség ismert, ezek közül az egyik lehetséges a kronologikus csoportosítási elv. E klasszikus, a keletkezéstörténetből kiinduló csoportosítási metódus szerint az emberi jogoknak több generációja van:

 

Az első generációs emberi jogok jellemzői

• - „szabadságjogok" - mert az állam csak kivételes és pontosan meghatározott, továbbá indokolt esetekben korlátozhatja őket.
• - „negatív jogok" - mert az államtól elsősorban a nem beavatkozást várják el. A jog alanya az egyén, kötelezettje az állam!
• - keletkezési kor: XIX. század
• - ide sorolható többek között: az élethez való jog, a tulajdonhoz való jog, az egyesülési és gyülekezési szabadság, a lelkiismereti és vallásszabadság, a szólás-és sajtószabadság, a személyi szabadsághoz való jog

 

A második generációs emberi jogok jellemzői

 

• - az államtól már sok esetben aktív, tevékeny hozzáállást várnak el, azaz megváltozik az állami szerepvállalás mértéke
• - szociális alkotmányok például: 1917 mexikói [első szociális alkotmány]; 1919 „weimari alkotmány"; 1931 spanyol; 1936 szovjet
• - gazdasági, szociális, kulturális jogok, összefoglalóan: „szociális jogok"
• - keletkezési kor: XIX. század
• - ide sorolható többek között: a munkához való jog; a sztrájkjog; a társadalombiztosításhoz való jog; a megélhetéshez való jog; a lakhatáshoz való jog

 

A harmadik generációs emberi jogok jellemzői

 

• - a jogok alanya, kötelezettje és tartalma sokszor nehezen körülírható
• - elsősorban a globalizáció és a posztindusztriális problémák hívták életre őket
• - keletkezési kor: XX. század
• - ide sorolhatóak többek között: az egészséges környezethez való jog; a békéhez való jog; a népek joga a politikai, gazdasági, kulturális önrendelkezéshez; a népek joga az emberiség közös örökségéből való részesedéshez; a reprodukciós jogok

 

Az emberi jogok védelmével foglalkozó legfontosabb nemzetközi egyezmények

 

Általános egyezmények:

• - Emberi jogok egyetemes nyilatkozata - 1948. december 10. (ENSZ Közgyűlése)
• - Polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya - 1966
• - Gazdasági, szociális és kulturális jogok nemzetközi egyezségokmánya - 1966

 

Szektoriális egyezmények:

• - Egyezmény a népírtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről - 1948
• - egyezmény A faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről - 1965
• - egyezmény a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetés minden formájának felszámolásáról - 1979
• - a kínzás elleni egyezmény - 1984
• - a gyermekek jogairól szóló egyezmény - 1989

 

Az emberi jogok védelmével foglalkozó legfontosabb európai egyezmények

                                            

emberi jogok európai egyezménye - 1950  (európa tanács keretében)

helsinki záróokmány - 1957 (Európai biztonsági és együttműködési értekezlet keretében)

Az Európai Unió keretében:

Az alapvető jogok kartája - 2000

 

Feladatok:

- Tekintse át az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát! (Megtalálható többek között: EJ 140 - 144. oldal)

- Tekintse át az Emberi jogok európai egyezményének tartalmát! (Megtalálható többek között: 155-156. oldal)

- Miképpen épültek be a fenti egyezmények a magyar jogba? Mikor? (lásd EJ)

- Miben különbözik az Európa Tanács az Európai Unió? Mi a különbség az Európa Tanács és az Európai Tanács között?

- Mi az EBESZ?

- Melyek azok a XX. századi események és jelenségek, amelyek jelentősen formálták az emberi jogi gondolkodást?

-  Mi a különbség a természetjogi és a jogpozitivista gondolkodásmód között?

- Milyen, az emberi jogok védelmével, megsértésével kapcsolatos hírt tud a közelmúltból megemlíteni?

- A valóságshow-k bírálói mely emberi jog(ok) megsértésére szoktak hagyományosan hivatkozni?

- Ön beépítené a Bevezetés az alkotmányjogba tárgy tematikájába az emberi jogok kérdéskörét? Válaszát indokolja!

 

 

 

11. előadás: Emberi jogok II.

- az Emberi Jogok Európai Bíróságának működése -

 

Kötelező olvasmány:

- EJ 155 - 191. oldal (ismétlés)

- Polgári Eszter: A strasbourgi bíróság és az európai konszenzus, értelmezési módszer vagy utólagos igazolás? In Fundamentum, Budapest, 2005, 1. szám - elérhető valamennyi 2005 vagy azelőtt megjelent, a Fundamentumban közölt cikk társaságában - : http://157.181.181.13/scripts/webindok.exe/repertorium?ev=&szam=&gomb=Repert%F3rium

Ajánlott:

- Kovács Krisztina: A világ leghatékonyabb ítélkező fóruma. [Interjú Lech Garlicki és Bostjan Zupancic strasbourgi bírákkal] In Élet és Irodalom, 49. évf. 19. sz., [2005. május 13.] http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=INTERJU0519

 

Az Európa Tanács keretében 1950-ben írták alá az Emberi jogok európai egyezményét, amely a tagállami megerősítések után 1953-ban lépett hatályba.

Az egyezmény a következő jogokat rögzíti:

- élethez való jog - 2. cikk

- kínzás, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma - 3. cikk

- rabszolgaság, szolgaság, kényszer- vagy kötelező munka tilalma - 4. cikk

- szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog és ezek garanciái - 5. cikk

- tisztességes eljáráshoz való jog és garanciái - 6. cikk

- nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege - 7. cikk

- magán- és családi élet, lakás él levelezés tiszteletben tartása - 8. cikk

- gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság - 9. cikk

- véleménynyilvánítás szabadsága - 10. cikk

- gyülekezési és egyesülési szabadság - 11. cikk

- házasságkötéshez való jog és családalapítási jog - 12.cikk

- jogsérelem hatékony orvoslásához való jog - 13. cikk

- az egyezményben szereplő jogok megkülönböztetés nélküli biztosítása - 14. cikk

 

Egyúttal - strasbourgi székhellyel - létrehozza e jogok tiszteletben tartásának biztosítására:

- az Emberi Jogok Európai Bizottságát[1]és

- az Emberi Jogok Európai Bíróságát.

Az egyezményhez, annak elfogadását követően fakultatív kiegészítő jegyzőkönyvek is kapcsolódtak. A legmeghatározóbb ezek közül a halálbüntetés békeidőben való tilalmáról szóló hatodik kiegészítő jegyzőkönyv.

 

Az Emberi Jogok Európai Bírósága működésének legfontosabb jellemzői:

• sok tekintetben hatékonyabb az ENSZ emberi jogi védelmi mechanizmusainál
• nemcsak egyének fordulhatnak hozzá, hanem államok is eljárást indíthatnak egymással szemben
• autonóm módon értelmezi az egyezményben alkalmazott fogalmakat, és folyamatosan újraértelmezi azokat
• figyelembe veszi az adott ország nemzeti jellemzőit, sajátosságait
• ítéletei ellen fellebbezésnek nincsen helye

 

A kérelem elfogadásának feltételei:

 1. a jogsérelmet elszenvedett személy terjessze elő

kivételek:

- NGO-k

- a kérelem benyújtására képtelen vagy elhunyt személyek helyett közvetlen hozzátartozó kérelme

- a jogsértés több áldozatának együttes kérelme

 

2. a panaszt az egyezményben részes állammal szemben kell előterjeszteni

Természetes személlyel, magánszervezettel szemben NEM lehet panasszal élni!

 

3. a panaszt csak az egyébként rendelkezésre álló jogorvoslatok kimerítése után lehet előterjeszteni

 

4. az ügy érdemében született jogerős bírósági határozat kézhezvételétől számított hat hónapon belül kell a panaszt előterjeszteni

 

5. az ügy az egyezmény illetve a vonatkozó kiegészítő jegyzőkönyv hatálybalépése után fejeződött be vagy ugyan előbb kezdődött, de azt követően is fennállt folyamatosan a jogsértés. (Magyarország: 1992. november 5.)

A magyar Országgyűlés 1993-ban törvényben hirdette ki az Emberi jogok európai egyezményét és nyolc kiegészítő jegyzőkönyvét.

 

Feladatok:

- Foglalja össze a következő ügyek lényegét! (lásd EJ 162 - 163. oldal)

• Adelmanné-ügy
• Magyar-ügy
• APÜSZ-ügy
• Dallos-ügy
• Sárközy-ügy
• Farkas-ügy
• Rekvényi-ügy

- Mit tud Tánczos Gábor-ügyéről?

- Mi a véleménye Höltzl Lipót következő állításairól?

[Mekkora presztízsveszteség, hogyha egy államot elítélnek Strasbourgban?]

- Ez mindenféleképpen presztízsveszteségnek számít. Az, hogy egy államnak a jogrendszere, joggyakorlata, vagy akárcsak egy hatóságának egy adott ügyben hozott döntése nem felel meg az emberjogi egyezménynek, ez presztízsveszteséget jelent, amely azt is jelenti, hogy az államnak tennie kell annak érdekében, hogy ilyen ne ismétlődhessen meg. Ha a jogrendszert érintő problémáról van szó, akkor adott esetben a jogszabályt kell módosítani, ha a joggyakorlatot érintő problémáról, akkor olyan intézkedéseket kell hozni, hogy a jogalkalmazók ismételten ezt a problémát ne okozza, ezt az egyezmény sértést ne követhesse el.

[Strasbourg: érvényesíthető emberi jogok. Szikra Zsuzsa interjúja Höltzl Lipóttal, az Igazságügyi minisztérium helyettes államtitkárával, Kossuth Rádió, Ítélet c. műsor, 2005. április 29. http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=143655]

---

[1] 1998. október 31-től az Emberi Jogok Európai Bírósága látja el kizárólag a jogvédelmet, az Emberi Jogok Európai Bizottsága 1999. október 31-én megszűnt.

12. előadás: Bevezetés az Alkotmányjogba záródolgozat

• 1) A Magyar Köztársaság Alkotmánya (évszám, törvényszám)
• 2) Az emberi jogok európai egyezménye (évszám)
• 3) Ki élhet az előzetes normakontroll jogintézményével Magyarországon?
• 4) Hány tagja van most a magyar Alkotmánybíróságnak?
• 5) Hol van a törvény szerint az Alkotmánybíróság székhelye, és hol ülésezik most?
• 6) Az Európai Unió himnusza (zeneszerző, cím)
• 7) Ki írta a következő műveket? Melyik században?
• - Leviatán
• - Két értekezés a kormányzatról
• - Értekezés az emberek közötti egyenlőség eredetéről
• 8) Az 1803-as Marbury versus Madison ügyben született ítélet lényege:
• 9) Milyen elemekből áll a jogi norma? Elemezze formai szempontból a következő büntető tényállást!

 

Önkényuralmi jelképek használata

269/B. § (1) Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet

a) terjeszt;

b) nagy nyilvánosság előtt használ;

c) közszemlére tesz;

ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.

(2) Nem büntethető az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény miatt, aki azt ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, illetve a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából követi el.

(3) Az (1)-(2) bekezdés rendelkezései az államok hatályban lévő hivatalos jelképeire nem vonatkoznak.

 

• 10) Milyen jogelemezési módszereket ismer? (latinul és magyarul)
• 11) Mi a különbség a természetjogi és a jogpozitivista jogfelfogás között?

 

Esszé: A magyar választási rendszer tömör, problémaközpontú bemutatása (max. két oldal)

Bibliográfia

 

Ádám Antal: Alkotmányi értékek és alkotmánybíráskodás, Budapest, Osiris, 1998

Bán Tamás: A romák emberi jogai és az európai emberi jogi ítélkezés. Fundamentum, 2000, 4. szám

Bitskey Botond (szerk.): Tízéves az Alkotmánybíróság. Alkotmánybíróság, Budapest, 2000

Bódig Mátyás: Hart, Dworkin és a jogelmélet metafizikai fordulata. Budapest, Osiris, 2000

Bozóki András (szerk.): A rendszerváltás forgatókönyve. Kerekasztal-tárgyalások 1989-ben.  Budapest, Magvető, 1999

Buergenthal, Thomas: Nemzetközi emberi jogok, Budapest, Helikon, 2001

Cicero, Marcus Tullius: Az állam, Budapest, Akadémiai, 1995

Dezső Márta: Képviselet és választás a parlamenti jogban. Budapest, KJK-MTA, Állam- és Jogtudományi Intézet, 1998

Fábián György - Kovács László Imre: A választási rendszerek arányosságának egyes kérdései. Politikatudományi Szemle, 1994, 3. szám

Feinberg, Joel: Társadalomfilozófia. Osiris, Budapest, 1999

Garai Borbála: A börtönből a hálószobán át az anyakönyvvezetőig. Fundamentum, 2002, 3-4. szám

Habermas, Jürgen: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Gondolat, Budapest, 1971

Hack Péter: A bíráskodás politikai függetlenségének garanciái Magyarországon. Fundamentum, 2002, 1. szám

Halmai Gábor: A alkotmány mint norma a bírói jogalkalmazásban. Fundamentum, 1998, 3. szám

Halmai Gábor: Népszavazás és alkotmánybíráskodás - a politika és jog határán. Beszélő, 1998, 3. szám

Halmai Gábor: Az aktivizmus vége? A Sólyom-bíróság kilenc éve. Fundamentum, 1999, 1. szám

Hart, H. L. A.:  Jog, szabadság, erkölcs, Osiris, Budapest, 1999

Heuer Orsolya (szerk.): Betegjogok Magyarországon - szabályok és gyakorlat. Társaság a szabadságjogokért, Budapest, 2002

Horváth Tibor: Az élethez való jog. Acta Humana, 1995, 18-19. szám

Jávor Benedek - Schiffer András: Jövő nemzedékek anter portas. Élet és Irodalom, 50. évfolyam, 6. szám (2006.02.10)

Jobbágyi Gábor: A dávodi abortuszper. Jogtudományi Közlöny, 2002, 11-12. szám

Juhász Gábor: Vannak-e szociális jogaink? Világosság, 1997, 3. szám

Kilényi Géza: A nép mint hatalmi tényező. Magyar Közigazgatás, 2001, 2. szám

Király Tibor: Mi az ártatlanság vélelme? Magyar Jog, 1987, 12. szám

Kis János: Az abortuszról. Érvek és ellenérvek. Cserépfalvi, Budapest, 1992

Kis János: Az állam semlegessége. Atlantisz, Budapest, 1997

Kis János: Alkotmányos demokrácia. Három tanulmány. INDOK, Budapest, 2000

Krizsán Andrea: Diszkrimináció-tilalom a kisebbségi biztos gyakorlatában. Fundamentum, 2001, 2. szám

Locke, John: Értekezés a polgári kormányzat igazi eredetéről, hatásköréről, céljáról. Gondolat, Budapest, 1986

Ludassy Mária (szerk.): Az angolszász liberalizmus klasszikusai 2., Atlantisz, Budapest, 1992

Mill, John Stuart: A szabadságról, Budapest, Századvég - Readers International, 1994

Mitchell, Ralph: Az Egyesült Államok alkotmánya. Történet, dokumentum, mutatók. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995

Papp Imre: Kétharmaddal vagy anélkül. Fundamentum, Budapest, 1999

Petrétei József: Törvények minősített többséggel.  Fundamentum, Budapest, 1999, 3. szám

Pokol Béla: A magyar parlamentarizmus. Cserépfalvi, Budapest, 1994

Posner, Richard A.: Overcoming Law. Cambridge-Masssachussets-Harvard UP, 1996

Rawls, John: Az igazságosság elmélete. Osiris, Budapest, 1997

Sajó András: Az „emberi jogok" jogi haszontalanságáról és lehetetlenségéről. Világosság, 1990, 8-9. szám

Sajó András: A „láthatatlan alkotmány" apróbetűi: A magyar Alkotmánybíróság első ezerkétszáz napja. Állam- és Jogtudomány, 1993, 1-2. szám

Sajó András: Önvédő jogállam. Fundamentum, 2002, 3-4. szám

Schanda Balázs: A világnézeti semlegesség jogi szemmel. Magyar Szemle, 1994, 6. szám

Schiffer András: Kilúgozott alapjogvédelem. Fundamentum, 2002, 3-4. szám

Schiffer András: Vegyék komolyan a köztársaságot! Élet és Irodalom, 49. évf. 20. szám, (2005. 05. 20.)

Schiffer András: A köztársaság értékrendjéről. Élet és Irodalom, 50. évf. 15. szám (2006.04.14.)

 Sólyom László: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Osiris, Budapest, 2001

Sólyom László: Alkotmányértelmezés az új alkotmánybíróságok gyakorlatában. Fundamentum, 2002, 2. szám

Sonnevend Pál: Az alapjogi bíráskodás és korlátai. Fundamentum, 1998, 4. szám

Sunstein, Cass R.: Homoszexualitás és alkotmányosság. Fundamentum, 2002, 3-4. szám

Szentpéteri Nagy Richárd: Az alkotmányos köztársaság. Élet és Irodalom, 49. évf. 33. szám

Szikinger István: Gyűléshatár. Fundamentum, 2002, 1. szám

Szilágyi Péter: Jogi alaptan, 2. átdolg. kiad., Osiris, Budapest, 2003

Uitz Renáta: Egyéni jogsérelmek és Alkotmánybíróság, Fundamentum, 1999, 2. szám

Vékás Lajos: Az új Polgári törvénykönyv elméleti előkérdései. HVG-ORAC, Budapest, 2001

Weller Mónika: Ellenérzésekről és félelmekről. Fundamentum, 1998, 3. szám