a | b | c | d | e | f | g | h | i | j | k | l | m | n | o | p | q | r | s | t | u | v | w | x | y | z |
Agostino Serena (?–1654)  

Velencei származású építész, 1647-ben állt I. Rákóczi György szolgálatába, majd fia, II. Rákóczi György építkezésein is dolgozott. Működött Gyulafehérvárott, Sárospatakon, Tokajban, Munkácson, Ecseden, Szatmáron, Váradon és Szamosújvárott. 1652-1654 között Kolozsvárott a jezsuita épületek helyén építi fel a reformátusok kollégiumát. Bár ez 1655-ben leégett, valószínű, hogy eredeti tömegében állították helyre. Legjelentősebb alkotása a radnóti kastély átépítése volt II. Rákóczi György idején (1649-1654). Fennmaradt II. Rákóczi Györgynek a velencei dogéhoz róla írt ajánlólevele 1653-ból, a fejedelem egyébként ugyanebben az évben nemesi rangra emelte.




Alekszandr Sztyepanovics Popov     

(1859. március 16. - 1906. január 13.)

Az "orosz Marconi"-ként is emlegetik. Bár a világ nagy részén nem nagyon említik, egy 1963-as - hidegháborús - amerikai haditengerészeti kiadvány őt tartja a rádió feltalálójának. Így semmiképp sem mondható, hogy csak az oroszok szerint ő a rádió feltalálója. Hogy Marconi, vagy Popov volt-e, igazából értelmetlen vita, mert nemcsak ők, de még sokkal többen voltak, akik hozzájárultak a mai rádió kialakulásához.

Míg Marconit a világhírnév is vonzotta (például mindjárt a transzatlanti üzenetküldést is kipróbálta, holott még azt sem tudhatta, hogy a rádióhullám hogy fog görbén - a Föld görbületét követve - terjedni; az ionoszféráról, melyről visszaverődik, fogalma sem lehetett), Popov célja az volt, hogy egy olyan műszert fejlesszen ki, mellyel a nagy viharokat előre tudja jelezni. A rádió erre a legtökéletesebb berendezés, hisz a villámok keltette elektromágneses zajokat kiválóan behozza. Ha villám helyett mi magunk keltünk elektromos kisüléseket a morzekód szerint, kész is a rádióadás.

1895. május 7-én Popov ilyen jelet küldött 600 yard távolságra egy bemutatón, melyet az orosz fizikusok társulatának tartott Pétervárott.  (Marconi ugyanebben az évben készítette első rádióját, melyet saját kertjében próbált ki Bolognában.) Popov 1897-ben Kronstadtban és az Afrika nevű hadicirkálón felszerelt egy állomást, mellyel a part és a hajó közt kommunikálhatott. 1900 körül egy másik hadihajó, a Generáladmirál Aprakszin elsüllyedt a Finn-öbölben, de rádiójával sikerült üzenetet küldeni, így a közeli Jermák jégtörő kimenthette a tengerészeket.

Popov 1900-ban megkapta a párizsi világkiállítás nagy aranyérmét.




Alessandro Vedani (?–1573)  

Itáliai építőmester és kőfaragó, Milánó környéki lombard településen született. 1530 körül jött Magyarországra, és túlnyomórészt a Perényi család építkezésein dolgozott Sárospatakon, Ónodon, Füzéren és Terebesen. 1560-ban végleg Sárospatak városában telepedett le, és szinte magyarrá vált. Itt is halt meg.




Alexander Graham Bell    

KÉP: Bell.gif

(1847. március 3. - 1922. augusztus 2.)

A telefon feltalálója. A telefon ötlete a telegráf megjavítására tett kísérleteiből "nőtt ki". Technikus segítője Thomas Watson volt, aki Bell ötleteit megvalósította. 1875. április 6-án kapta meg a többcsatornás telegráf szabadalmát. Ezzel egyidejűleg két jelet is el lehetett küldeni. A telefonra 1876. március 7-én jegyezték be szabadalmát (Patent Number 174 465), mely az emberi és egyéb hangok telegrafikus úton való közvetítésének elméletét és készülékeit védte le. A telefon után Bell folytatta kísérleteit, és felfedezte a fotofont (melyről a Révai nagylexikon is beszámol). A fotofon fénysugár segítségével közvetített hangot. A süketek beszédtanításával is foglalkozott. 1888-ban pedig megalapította a National Geographic Societyt, mely ma az egyik legnagyobb példányszámú nemzetközi magazin kiadója.




Andrea Ferrucci (1465–1526)  

Fiesolei szobrász és építész. Önálló szobrászati alkotásain kívül pl. a firenzei dómműhely vezetője is volt. 1517-ben II. Lajos királynak faragott ki egy kutat (nem ismerjük), 1519-ben készítette el a Bakócz-kápolna oltárát, s esetleg számításba jöhet a kápolna tervezőjeként is.




Antonio Bonfini (1427–1503)   

Közép-Itáliában, Ascoli Picenóban született, majd Firenzében, Padovában és Ferrarában végzett egyetemi tanulmányokat. Ezután szülővárosában, majd Recanatiban iskolamester. Innen került Mátyás udvarába, s lett először Beatrix felolvasója, majd 1488-ban Mátyás megbízta Magyarország történetének megírásával, amit csak Ulászló idején fejezett be. (Rerum Ungaricarum decades)




Aragóniai Beatrix (1457–1508)  

Aragóniai Ferdinánd nápolyi király lánya. 1476-ban Mátyás második felesége. A reneszánsz életstílust hozta magával Itáliából. 1490-ben Mátyás utóda kívánt lenni, Ulászló színleg elvette feleségül, de Beatrix csak két év múlva vette észre, hogy kijátszották. Háttérbe szorult, és Esztergomba, az érseki palotába vonult vissza. 1500-ban a pápa érvénytelennek mondta ki a házasságot, ekkor visszatért Nápolyba, s kolostorba vonult.




Tananyagok
Fogalomtár
Életrajzok
Szerzők

Keresés