a | b | c | d | e | f | g | h | i | j | k | l | m | n | o | p | q | r | s | t | u | v | w | x | y | z |
Jacopo Strada (1510 körül – 1588)  

Itáliai építész, festő, műgyűjtő és író. Mantovában született. Giulio Romanónál, majd Rómában tanult. Először 1546-tól Nürnbergbe költözött, ekkor festőként és aranyművesként tartották számon. Antikváriusként először Hans Jakob Fugger, majd később II. Miksa és Albert bajor herceg számára vásárolt Itáliában műtárgyakat. Fugger támogatta éremkorpuszának kiadását is. Innsbruckban Ferraboscóval és Natale Venezianóval I. Miksa síremlékén dolgozott, Bécsben feltehetően a Neugebäude és a Stallburg, Münchenben a Residenz Antikvárium-terme köszönheti neki létét mint építész-tervezőnek. Alakját Tiziano portréja örökítette meg.




János Zsigmond (1540–1571)  

Szapolyai I. János és Jagelló Izabella fia. Apja halála után Fráter György 1540-ben királlyá választatta ugyan, de sohasem koronázták magyar királlyá. 1551-ben a Habsburgokkal kötött egyezmények értelmében anyjával elhagyta Erdélyt, és Lengyelországba távozott. Öt év után, 1556-ban az erdélyi rendek visszahívták Izabellát és fiát Erdélybe, s ekkortól Izabella kormányozta haláláig Erdélyt, de a fejedelem hivatalosan János Zsigmond volt, aki 19 évesen, 1559-től vette át a hatalmat. Fő bizalmasa Bekes Gáspár volt, s fejedelemségének 12 éve alatt folyamatosan küzdött a kelet-magyarországi vármegyékért. 1570-ben I. Miksával megkötötte a titkos speyeri egyezményt, amely szerint a Szapolyai-ház kihalása után Erdély is a Habsburgokra száll. A katolikus hittől eljutott az antitrinitarizmushoz.




Janus Pannonius (1434–1472)  

Csezmicei Jánosként Szlavóniában született. Vitéz János unokaöccse, ő támogatta ferrarai és padovai tanulmányaiban. Hazatérve a kancelláriára került, s Mátyás megbízásából fontos diplomáciai küldetéseket teljesített, többek közt a pápai udvarban. 1459-től pécsi püspök. A magyarországi humanista irodalom legnagyobb latin nyelven író költője. A hetvenes évek legelején a Mátyásban csalódott összeesküvők egyik vezetője. Mátyás haragja elől Itáliába menekülve 1472-ben a Zágráb melletti Medvevárban halt meg az őt régóta kínzó tüdőbajban.




Johannes Gutenberg    

(1397/1400 körül, Mainz - 1468. február 3., Mainz)

A fémből öntött, mozgatható és cserélhető betűkkel való könyvnyomtatás feltalálója. 1440 körül kezdte nyomdászati kísérleteit. Eredetileg aranyfémműves volt, és kísérleteiben a fémmegmunkálást és a nyomtatott termékek tömegtermelését kötötte össze. (Arcképét nem ismerjük autentikus ábrázolásban.) Egyik leghíresebb nyomtatványa a Gutenberg-biblia. A 42 soros könyv 1455 körül készült el azon a sajtón, melyet Gutenberg talált fel. Kevesebb mint 50 példány maradt fenn belőle. Egy-egy példánya 1284 lapos, kéthasábos, minden hasábban 42 sorral. Minden oldalhoz körülbelül 2500 külön betűt, nyomdai jelet használtak fel, melyet kézzel készítettek és állítottak össze. Betűi modelljéül a gót betűs kódexírás szolgált. Naponta 20-40 oldalt tudtak nyomtatni.




Tananyagok
Fogalomtár
Életrajzok
Szerzők

Keresés