Bevezetés a görög bölcseletbe

I. Bevezetés

Bevezetés

A szabad bölcsész hallgatók számára felkínált bevezető BA kurzus a lehető legtágabb értelemben vett görög kultúrtörténetbe és bölcseletbe kíván bevezetést nyújtani. A koncepció abból a közhelyszerű megfontolásból indul ki, hogy az európai bölcselet (tehát a szabad bölcsészet által felölelt tudományterületek jelentős része) mind történetileg, mind tematikailag ezer szállal kötődik a görög gondolkodáshoz. A görög gondolkodás és bölcselet viszont saját, tágabb kulturális kontextusában közelíthető meg legtermékenyebben. Az előadásnak/szemináriumnak nem célja, hogy a görög kultúrtörténet nagy korszakait vagy tematikus egységeit enciklopédikus részletességgel áttekintse, hanem egyetlen jól megválasztott, lehatárolt, de lehetőleg a különböző műfaji korlátokat metsző tetszőleges problémát, kapcsolódó problémákat, vagy problémaegyüttest kíván felvázolni.

Az előadásnak/szemináriumnak járulékos, de fontos célkitűzése:

- a görög kultúrkört és a modern európai kultúrát összekötő és elválasztó kapcsolódási pontokra való rámutatás,

- a különböző típusú, részben hosszabb alapszövegeknek a feldolgozása, szövegértelmezési technikák elsajátítása;

- Rövidebb szövegeknek az alapos, több oldalról való komplex feldolgozása, a „finomelemzésbe” való bevezetés;

- A kritikai szemlélet kialakítása mind a primér szövegekkel, mind a görög kultúráról élő elképzelésekkel szemben, az értelmezések kor- és interpretáció függőségére való rámutatás, az „érték-semlegesség” mítosza;

- A szövegelemzéshez (elsősorban, de nem kizárólag ókori szövegek elemzéséhez) szükséges „eszközhasználat” alapjainak a megismerése (könyvtár, speciális szótárak, szakkönyvek, internetes adatforrások között eligazodás, a megfelelő eszközök kiválasztása)

- A nem írott „anyag” használata, az ehhez tartozó „eszközök” alapvető használatának elsajátítása

A kurzus menete, tematikai kínálat

A kurzus megvalósítása során abból a megfontolásból indultunk ki, hogy a téma összetettségéből adódóan elhibázott törekvés volna valamifajta alapfokú, a görög kultúra legfontosabb vonásait bemutató bevezetésre törekedni. Ehelyett több olyan tematikai egységet, valamint szövegegyüttest próbáltunk kijelölni, melyek egy-egy, félévenként akár változó, vezérfonalra felfűzve értelmes és átlátható, egységes kurzust eredményeznek. A lehetséges témakörök feldolgozása az adott félévben meghirdetett konkrét kurzus során flexibilis módon igazítható egy vagy több specializáció elvárásához, és természetesen az adott kurzust meghirdető előadó ismereteihez, kompetenciájához, érdeklődéséhez.

Az alábbiakban kidolgozott kurzus a poétika-tragédia-etika tematikus egységeinek az összekapcsolása révén kíván a fent felállított szempontoknak megfelelni.

Kurzusterv-vázlat

1. Bevezetés
2. Költészet és utánzás (poétika és mimészisz) Arisztotelész Poétikájában.
3. A mimészisz-fogalom előzményei.
4. A tragédia Arisztotelész Poétikájában: cselekmény/mese (müthosz) és jellem (éthosz) kapcsolata.
5. Ellentmondások Arisztotelész Poétikájában.
6. A görög tragédia I: a klasszikus Athén színháza.
7. A görög tragédia II: a klasszikus Athén színjátszása.
8. Egy görög tragédia: Aiszkhülosz Agamemnónja
9. A görög tragédia és az archaikus/klasszikus kor erényfogalma
10. Az erényfogalom változásai az ötödik és negyedik században: a szofisták.
11. Szókratész erényfogalma
12. Platón – az erény a platóni filozófiában
13. Arisztotelész és a Nikomakhoszi etika. Poétika és etika Arisztotelész filozófiai rendszerében.
14. Bibliográfia

Az előadássorozat kidolgozása, bibliográfia

A kurzushoz csatolt bibliográfiát/órán felhasználandó anyagokat a következő szempontok szerint állítottuk össze:

i. Alapvető kézikönyvek, forrásgyűjtemények, nyomtatott és online segédanyagok, melyek a hallgatók, valamint a kurzusvezető általános tájékozódását segíthetik.

ii. Primér irodalmi, filozófiai szövegek széles köre, melyekből egy-egy előadássorozat válogathat. Ikonográfiai reprezentációk, linkek.

iii. A primér szövegekből válogatás, egy-egy rövidebb, de jelentős szövegrészlet kiválasztása, melyek a megjelölt témákhoz szorosan csatolhatók és a szoros szövegelemzés céljaira felhasználhatók. Ugyanez érvényes a képi anyagra. Ezeknek a szövegknek az elhelyezése a kurzusfelülethez tartozó „médiatárban”.

iv. Angol/német/francia, illetve amennyiben létezik, magyar nyelvű szekundér irodalom megjelölése, mely kötelező/ajánlott/kiegészítő olvasmányként használható (lehetőség szerint az egyes témakörök megjelölésével)