Fogalomtár etika szakosoknak

Intencionalitás

Intencionalitás: A fogalommal Husserl a tudat működésének elvét nevezi meg, vagyis azt, hogy a tudat mindig valamiről való tudat. A tudat működését szerkezetileg tekintve úgy írhatjuk le, hogy a tudati élmény vagy tevékenység (cogito), intencionális tudataktusban (cogitatio) (mint gondolkodás, emlékezés, ítélés, fantáziálás, észlelés, érzékelés, vágyakozás, akarás, stb. módján) valamilyen tárgyra (cogitatum) (tudattartalom, képzet, fenomén) irányul. A tudat valamire-való-irányultságát úgy lehet a legjobban megérteni, ha belegondolunk abba, hogy egyetlen tudati tevékenység sem üresjárat – soha nem gondolkodunk, hanem valamire gondolunk, nem emlékezünk, hanem valamire emlékezünk, s. í. t. -, illetve egyetlen tárgy sincs adva a tudat számára, csak ha valamilyen tudati aktus a tudat elé vonta – a tegnapi gól képe az emlékezetemben jelent meg. Aktus és tárgy mindig együtt járnak, szétválaszthatatlanok, de megkülönböztethetők (nem ugyanaz gondolkodni, mint amire gondolunk). A tárgy minden esetben az aktus korrelátuma, és az aktus módjának megfelelően módosul: „ugyanaz” a ház más lesz, ha látom, más, ha emlékezem rá és megint más, ha elképzelem, stb. Az intencionalitás mint korrelatív viszony nem csak annyit jelent, hogy a tudataktus irányul a tárgyra, hanem azt is, hogy nincs meg tárgy nélkül, ezért mindig keres ilyen tárgyat, vagy vár ilyen tárgyra. Egy üres intencionális aktusnak – mint amilyen pl. egy verifikációra váró hipotézis – megvan az adekvát betöltődése; jelen esetben, mondjuk, egy észleleti kép. A betöltődés elmaradása, vagy inadekvátsága vezet a csalódáshoz, vagy a tévedéshez.

„Minden cogito vagy mondhatjuk azt is: minden tudati élmény valamire vonatkozik, valamit vél, és ekképpen magában hordja önnön mindenkori cogitatumát, mégpedig minden egyes cogito a maga módján. A ház észlelése házat vél, éppen ez az egyedi házat, mégpedig az észlelés adott módján, tehát az emlékezés az emlékezés módján, a ház elképzelése a fantázia módján. Az észlelésben „előttem” álló házra vonatkozó predikatív ítélet ítéletszerűen véli a házat, ami az értékelésben a fellépő értékeknek megfelelően alakul át, és így tovább. A tudati élményeket intencionális élményeknek is nevezzük, mikor is az „intencionalitás” kifejezés a tudat most jelzett alaptulajdonságára irányul, a tudatra mint valamire vonatkozó tudatra, vagyis a cogitóra, mely tartalmazza cogitatumát.” (Husserl: Kartéziánus meditációk, 14.§.)

K. L.