Fogalomtár etika szakosoknak

Személyiségetika/magatartáselmélet


Személyiségetika/magatartáselmélet

Személyiségetika/magatartáselmélet: A személyiségetika az erkölcs problémájával egy paideia jellegű megközelítésben foglalkozik. Az érvelő, narratív írásmód helyett új megszólalási formákat felvonultatva – pl. dialógus, paradigmatikus esetek bemutatása - igyekszik választ adni az erkölcsfilozófia alapkérdésére: „Jó személyek léteznek, hogyan lehetségesek?” A kérdésre a magatartáselmélet az emberi személy mint egész álláspontjáról keresi a választ, nem elfeledkezve arról, hogy a háttérben a jó élet realizálásának igénye van. A „személyiségetika” elnevezés utal bizonyos modern hagyományra, s annak képviselőire, - az autentikus modern etika elkötelezettjeire /pl.: Lukács György/ -, akik különböző megközelítésekben ugyan, de végső soron az emberi létezés esetlegességének tapasztalatára hivatkozva érvelnek. Számukra az egyes individuum az etika egyedüli és befejezett hordozója. A személyiségetika Heller Ágnes erkölcselméletében nem csupán személyiségelmélet, hanem maga „az etika”, amely az általános etikára és a morálfilozófiára támaszkodik. A modern személyiségetika számára az általános etika és a morálfilozófia „mankóként” funkcionál, a hasonlat eredeti értelmében, hiszen a mankóra lehet támaszkodni, de ha nincs rá szükség, el is lehet dobni. Az általános etikában található teoretikus megközelítések, illetve a morálfilozófiákban használatos →normák és szabályok képezik a személyiségetika lehetséges mankóját. A hagyományos személyiségetika például nem használ mankót, olyan etika ez, amelyből hiányoznak a normák és a szabályok, nincsenek eszmények, viszolyogva fordulnak mindenhez, ami a személyhez képest „külsődleges”. Így aztán annyi személyiségetika létezik, ahány szerző /pl.: Goethe, Kierkegaard, Nietzsche, Marx, Lukács, stb./ A személyiségetikának ugyanakkor három típusát különböztethetjük meg. Az első típus a személyiségetika általános megvalósíthatóságát feltételezi. Ennek a típusnak az a feltételezés az alapja, hogy ha létezne olyan szituáció, amelyben el tudnánk távolítani az egyes emberre nehezedő összes külső megszorítást, akkor a maga módján minden egyes ember erkölcsös volna. A személyiségetikának ez egy olyan optimista változata, amelyen például a klasszicista embereszmény alapult. A személyiségetika második változata nem vonja kétségbe az emberekre nehezedő külső megszorítások létét, de ez a változat az emberi nem kivételes egyedeire fókuszál. Ez a típus azon az előfeltevésen nyugszik, hogy a kivételes személy a maga módján tökéletes és egyúttal teljesen szabad. (Etikai elit – Nietzsche.)A személyiségetika harmadik típusa nem fogadja el az etikai elit fenti illúzióját, sőt vannak olyan megközelítések is, amelyek kifejezetten helytelenítik ezt a felfogást. A magatartáselmélet ezen típusa nem veti el, de figyelmen kívül hagyja, a morálfilozófia nyújtotta mankót - normákat, törvényeket, alapelveket, erényeket, stb. - egyedül a felelősséget vállaló egyes emberre koncentrál. Ezt a típust képviseli például Jacques Derrida. Míg az első típus végső soron elveti a felelősséget, a második az önmagunkért de nem a Másikért érzett felelősséget hangsúlyozza, addig a harmadik típus középpontba állítja és kiterjeszti a Másikért érzett feltétel nélküli felelősséget. Derrida szerint ugyanis az etika nem más, mint a Másik - a Másik puszta léte - követelésére adott válasz. A Másik nem kívülről, hanem belülről támasztja ezt a követelést. Személyesen szólít meg, döntésre inspirál, de olyan döntésre, amely nem racionális tudáson alapul, s amely döntésnek nem tudhatjuk előre a következményét. A felelősségérzet itt a Másikért érzett felelősség. Ez a személyiségetika éppen ezért a Másikért érzett személyes felelősséghez kötődik. Heller Ágnes szerint minden modern etika a személyiségetikában éri el csúcspontját, de szerinte a személyiségetika ugyanakkor önmagában nem elegendő. A modern kor emberének szüksége van az elméleti és gyakorlati támaszt nyújtó általános etikára és morálfilozófiára is.

 

T. K.

<< Sensus communis    Szép és szépség >>
Tananyagok
Fogalomtár
Életrajzok
Szerzők

Keresés