Szövegbetűk (text type)

Klasszicista antikvák

Modern (UK), romantikus, klassizistische (DE)

19. sz.

Bodoni 1780, Didot 1784

Giambattista Bodoni (olasz), Didot (francia)

Bodoni, Didot

Rézmetszés tűéles vonalainak felhasználásával

- A vékony/vastag vonalak aránya nagy, igen kontrasztos betű;

- a talpak tűvékony, vízszintes egyenes vonások, nincsenek a szár felől ívelve;

- golyóvégződéssel.

Nevezik modernnek és nagy kontrasztjáról romantikusnak is.

Bodoni (1765-1813 Giambattista Bodoni, 1924 Louis Hoell, 1930 Berthold Foundry, 1995 Sumner Stone [ITC]).

A pármai betűmetsző számtalan betűje alapján sokan terveztek utánzatokat, a leghűbbnek az ITC Bodonit tartják. Sok „noname” utánzat csak paródiája az eredetinek. Az ITC Bodonit négy tipográfus több száz órai kutatómunkával alakította újra. Az eredeti ólombetűk és Bodoni nyomtatványai, kis- és nagyméretű betűi felhasználásával készült el.

Használata:  A klasszicista Bodoni (Didot) a tudományos művekhez kötődik, utalva a betű a felvilágosodás korabeli létrejöttére, és tiszta, világos, kontrasztos jellegére. Az, hogy a magyar sajtó a szocializmusban a legtipikusabb címbetűnek tartotta, a Magyar Nemzet hatásának tulajdonítható; ez utóbbi pedig erős kódú utalás 1848-ra, amikor – „véletlenül” – épp ez a betűstílus számított modernnek, kortársnak. A Bodoni furcsasága, hogy sok tipográfus szuperlatívuszokban említi, de mindig hozzáteszi, hogy „de...”. „Miért állapodtunk meg a vastagabb törzsű groteszk-családnál? Senki sem vitatja, hogy a bodoni a legszebb metszésű betű. Ám mintha kimondottan magasnyomásra készült volna”. (Hajdú-Bihari Napló 1968) [i]  „A Bodoninál szebb klasszicista betű nemigen létezik, a szerkesztőség mégis szerette volna, ha az ofszetlap címeit groteszk betűkből szedetheti” (Népszava 1980)[ii]„A Népszava korábbi címbetűje (kövér bodoni) sötétté, némileg komorrá tette oldalainkat. A hasonló, de derűsebb, világosabb „korona” [Times Bold] remélhetőleg méginkább olvasásra csábít.” (Népszava 1994) [iii]



[i] Soltész István: Az ofszet napilapkészítés első tördelési tapasztalatai Debrecenben.Magyar Sajtó, 1968. szeptember

[ii] Fehér Kálmán: Bemutatkozik az ofszetnyomású Népszava. Magyar Sajtó, 1981. január pp 15-18.

[iii]  „A Népszava új ruhája: a hagyományokat őrizve változtattunk. 1994. jan. 10 Népszava 

<< Barokk antikvák    Egyiptomi (talpas lineáris antikvák) >>
Tananyagok
Fogalomtár
Életrajzok
Szerzők

Keresés