6. fejezet: Lehetséges világok

1. A lehetséges világok fogalma

1.1. Természetes meggyőződéseink

Ahogy természetes világképünkhöz tartozik, hogy léteznek fizikai tárgyak és azok tulajdonságai, ugyanúgy természetes világképünk része az is, hogy úgy gondoljuk: a legtöbb dolog lehetne másmilyen, mint amilyen valójában, és történhetne másképpen, mint ahogyan ténylegesen történik. Például: az előttem levő asztal barna, de lehetne éppenséggel fekete is. Mit jelent ez? Azt, hogy ha bizonyos dolgok a világban másként alakultak volna, mint ahogyan ténylegesen alakultak, és az asztalos történetesen nem barnára, hanem feketére festi ezt az asztalt, akkor ez az asztal most fekete volna és nem barna. Másik példa: a Második Világháború 1945-ig tartott, de tarthatott volna 1946-ig is. Mit jelent ez? Azt, hogy ha a világban bizonyos dolgok másképp alakultak volna, mint ahogyan ténylegesen alakultak, és mondjuk az Egyesült Államok nem dob 1945 augusztusában atombombákat Japánra, akkor a Második Világháború elhúzódhatott volna akár 1946-ig is. Általánosan fogalmazva: amennyiben úgy gondoljuk, hogy p kijelentés lehetséges, azaz p-nek fennállhat az esete, akkor úgy gondoljuk: van a dolgok elrendezésének olyan módja, amelyben p fennáll. Természetesen: a dolgok elrendezésének olyan módja is van, amelyben p nem áll fenn.

Ahogy természetes világképünk része az, hogy bizonyos dolgokról úgy gondoljuk, hogy lehetnének másképpen is, mint ahogyan ténylegesen vannak, ugyanúgy természetes világképünk része az is, hogy bizonyos dolgokról viszont úgy gondoljuk, hogy nem lehetnének másképp, mint ahogyan ténylegesen vannak, ugyanis szükségszerűen vannak úgy, ahogyan ténylegesen vannak. Ilyen szükségszerű dolgoknak gondoljuk például a matematikai és a logikai igazságokat. Például: a „2 + 2 = 4" olyan fajta dolog, amely nem lehetne másképp, mint ahogyan ténylegesen van; azaz bármilyen más módon volnának is a világban a dolgok, mint ahogyan ténylegesen vannak, attól még „2 + 2 = 4" igaz volna. Másképpen fogalmazva: nem tudnának a dolgok olyan módon lenni, hogy a „2 + 2 = 4" kijelentés hamis legyen. Megint csak másképpen fogalmazva: a „2 + 2 = 4" kijelentés minden körülmények között igaz, és semmilyen körülmények között nem hamis.

 

1.2. A lehetséges világok sztenderd meghatározása

Mindenekelőtt hadd szögezzem le (nehogy úgy tűnjön, hogy kisajátítom a metafizika számára a lehetséges világok fogalmát!): lehetséges világokról a metafizikán kívül a nyelvfilozófiában és a formális szemantikában is beszélünk. Ez utóbbiakkal most nem foglalkozom.

A lehetséges világok fogalma a metafizikában a fentebbi, valamennyiünk által elfogadott megfontolásokra támaszkodik; a lehetséges világokról szóló beszéddel a mindennapi, természetes modális meggyőződéseinket tesszük explicitté. A „lehetséges világok" terminus ugyanis semmi egyéb, mint ontológiai szakkifejezés arra a módra, ahogyan a dolgok lehetnek. Az a mód, ahogyan a mi világunkban a dolgok vannak (az előttem fekvő asztal barna, a Második Világháború 1945-ben ért véget stb.) csak egyetlen mód, ahogyan a dolgok lehetnek. A dolgok lehetnének (lehettek volna) más módon is, mint amilyen módon ténylegesen vannak. E módokat, ahogyan a dolgok lehetnek illetve lehetnének, nevezzük lehetséges világoknak.

Félreértés ne essék: lehetséges világokon nem az egyes lehetséges helyzeteket értjük, mint például azt, hogy az előttem levő asztal fekete, vagy hogy a Második Világháború 1946-ig tartott, hanem annak a teljes módját, ahogyan a dolgok lehetnének! (Each possible world is a complete way that everything could be.) Ez annyit jelent, hogy egy lehetséges világ lehetséges helyzetek rendszere; egy lehetséges világ olyan helyzetek összessége, melyek együttesen fennállhatnak.

 

1.3. Szükségszerűség, lehetségesség, kontingencia

A lehetséges világok fogalmának segítségével módunkban áll értelmezni a „szükségszerűen igaz, hogy...", „lehetséges, hogy...", „kontingensen igaz, hogy..." kezdetű modális kijelentéseinket. Mégpedig úgy, hogy kvantifikáló kifejezéseket lehetséges világokra alkalmazunk. A „szükségszerű" esetében univerzális, a „kontingens" és a „lehetséges" esetében pedig egzisztenciális kvantort. Ekképp:

(1) Egy p propozíció akkor szükségszerűen igaz, ha p minden lehetséges világban igaz.

Például: a „szükségszerűen igaz, hogy 2 + 2 = 4" kijelentés a lehetséges világok terminológiájában kifejezve annyit tesz: „minden lehetséges világban igaz, hogy 2 + 2 = 4".

(2) Egy p propozíció akkor lehetségesen igaz, ha van olyan lehetséges világ, amelyben p igaz.

Például: az a kijelentés, hogy „lehetséges, hogy agy vagyok egy tápoldattal teli tartályban" a lehetséges világok terminológiájában annyit tesz: „van olyan lehetséges világ, amelyben agy vagyok egy tápoldattal teli tartályban".

(3) Egy p propozíció akkor kontingensen igaz, ha van olyan lehetséges világ, amelyben p igaz, és van olyan lehetséges világ, amelyben p hamis.

Például: az a kijelentés, hogy „kontingensen igaz, hogy az előttem levő asztal barna" a lehetséges világok terminológiájában kifejezve annyit tesz, hogy „ebben a lehetséges világban az előttem levő asztal barna, de van olyan lehetséges világ is, amelyben az előttem levő asztal nem barna".

Vedd észre: az a különbség a lehetségesség és a kontingencia között, hogy a szükségszerű igazságok egyúttal lehetségesek is, azonban nem kontingensek!

<< 8-5. Ajánlott irodalom    2. De dicto és de re modalitások >>
Tananyagok
Fogalomtár
Életrajzok
Szerzők

Keresés