Fogalomtár etika szakosoknak

Emberi természet

„Emberi természet”: Az emberi természet fogalmának a bölcselet történetében számos megközelítése létezik. Arisztotelész, Spinoza, Kant, Hegel, Marx egyaránt használta ezt a fogalmat, de más-más jelentéstartalommal. Az egyes filozófusok eltérő fogalomhasználata alapján az emberi természet alatt nem ugyanarra a dologra gondolunk. A jelzett fogalom használata számos kérdést vet fel. „A „természethez” tartozik-e az ész vagy nem? Vajon a „természet” minden velünk született emberi hajlamot magába foglal-e, s ezen kívül semmi egyebet? Csak bizonyos velünk született hajlamokat foglal magába, és semmi mást, vagy velünk született és szerzett hajlamokat egyaránt? (…) Miféle szerzett hajlamok tartoznak az emberi természethez?” Ehhez hasonló kérdések sokaságát fogalmazza meg - a probléma kapcsán - Heller Ágnes. A jelzett fogalom jelentése ráadásul egyazon filozófián belül is eltolódhat vagy terjedelmében változhat. Az „emberi természet” és az etika közvetlen viszonyát vizsgálva négy logikai lehetőség kínálkozik, amelyek mindegyikére születtek variációk az idők folyamán. Az első lehetőség szerint az emberi természet alapvetően rossz, természetünk ellenére vagyunk jók. A második lehetőség szerint az emberi természet eredetileg jó, természetünkkel összhangban vagyunk jók. A harmadik lehetőség szerint az emberi természet erkölcsileg közömbös, amely jóvá és rosszá is válhat. A negyedik lehetőség szerint az emberi természetben jó hajlamok éppúgy vannak, mint rosszak, gátló és ösztönző tényezők hatására vagyunk jók vagy rosszak. A logikai lehetőségek tárháza azt jelzi, hogy az erkölcs tisztán racionális magyarázata számbeli kisebbségben van. Így például csak a szókratészi tan nevezhető ésszerűnek, hiszen e tan szerint akik ismerik a jót, azok jóvá is válnak. A második, a harmadik és a negyedik megoldás ugyanakkor tartalmazza az erkölcs megjavításának racionális lehetőségét. További probléma az emberi természet fogalmával az, hogy a fogalom maga elsődlegesen ontológiai természetű, hiszen az a tény, hogy az etikát az emberi természethez kapcsolja, ezzel előfeltételezi ennek a természetnek az ismeretét. Tetézi még a problémát az a fontos kérdés is, hogy mindebbe hogyan illeszthető be a társadalom? Összegezve megállapítható, hogy az emberi természet fogalma igen enigmatikus, nehezen meghatározható, többértelmű fogalom. Egy olyan hasonlat, amely több eltérő jellegű elméleti állítás helyett állhat. Heller Ágnes az emberi természet fogalmát a fentiek miatt a →conditio humana fogalmával váltja fel.

Teljes szöveg: Heller Ágnes: Általános etika. 21-26.

T. K.