(1928-1908)
A Pester Lloyd alapítója, mely lapnak jelentősége többek közt az volt, hogy évtizedekig formálta a Magyarországról külföldön alkotott képet. Közgazdasági rovatát világszerte elismerték. Falk Miksa stílusa az ötvenes évekre alakult ki: tárgyköri megkötöttség nélkül mindenről tudott úgy írni, hogy az utalásokkal, hivatkozásokkal elmélyült hozzáértést, szinte szakmai felkészültséget érzékeltetett; ezt vegyítette érzelmi motivációval s az egyik témáról a másikra átcsusszanás glissandóival. A sorok közötti olvasás, a metaforák használata, a magyar viszonyokról külföldi témákkal való írás is fegyvertárába tartozott.
A Pesti Napló szerkesztőjeként 1854-ben kiküldte Urházy Györgyöt a krími háborúba a lap haditudósítójaként: így a kiküldött és a haditudósító szerepkörét is ő teremtette meg (egyelőre mások nem utánozták). A Pesti Napló tudósítói hálózata később, a kiegyezés után is a legjobb volt a hazai sajtóban.
A lombardiai Melide szülötte. 1639-ben Tokaj, Szatmár és Kassa védőműveihez készített terveket. Az 1640-es években Batthyány I. Ádám és Pálffy Pál számára dolgozott Nyugat-Magyarország várain építészként és stukkátorként (Rohonc, Borostyánkő, Szalónak). III. Ferdinánd megbízásából Bécsújhelyt és Schottwien várkastélyát erődítette. Legfontosabb alkotásai a valószínűleg neki attribuálható kismartoni Esterházy-kastély (1663-1672) és a bécsi Hofburg Lipót-szárnya (1660-1668, amelyet egy tűzvészt követően Giovanni Pietro Tencala fejezett be).
Morva származású, Mátyás kedvelt diplomatája. Felhévizi prépost, majd 1476-1491 közt váradi püspök is, s mellette 1484-től az olmützi püspökség adminisztrátora is volt. 1486-tól 1490-ig titkos kancellárként ő vezette a kancelláriát, 1490-ben mégsem Corvin Jánost, hanem Ulászlót támogatta. Ezután visszavonult egy ferences kolostorba, bár még fontos szerepet játszott a Jagelló- és a Habsburg-ház 1506-ban kötött titkos szerződésének létrejöttében, valamint 1508-ban, a cseh országgyűlésen részt vett magyar küldöttségben.
Előkelő firenzei családból származik, ám a Mediciekkel való ellentéteik miatt apja már Nápolyban vállalt állást. Bandini Firenzében Ficino köréhez tartozott, majd Nápolyban Giovanni Pontano udvari humanista környezetében tűnik fel. 1476-ban Beatrix kíséretével érkezett Budára, s élt itt Mátyás haláláig, majd visszatért Itáliába. Budán Mátyás fő humanista tanácsadója építészeti kérdésekben.
Gyulafehérvári kőművesmester, 1640-ben említik először. Dolgozott a gyulafehérvári fejedelmi palota Rákóczi-kori átépítésén, az örményesi kúrián és a sárospataki Rákóczi-vár déli és nyugati szárnyának reprezentatív termein. A Lorántffy-szárny 1643-ból való zárterkélye is az ő alkotása lehet.
