Fogalomtár etika szakosoknak

Értékek

Értékek: Az erkölcsi érték kérdése az etikában alapvető kérdés. Az erkölcsi érték elméletének két jelentős irányzatát különböztethetjük meg, az újkantiánus (Windelband, Rickert), illetve a fenomenológiai (Scheler, N.Hartmann) irányzatot. Az újkantiánus irányzat értéken általános formai elemeket ért, amely nagyjából megegyezik a „kelléssel” (Sollen), de a tisztán empirikusan felfogott léttől különbözik. A fenomenológiai irányzat az értékben tartalmilag sokrétű, de a pusztán empirikusan felfogott léttől szintén különböző valamit lát, ami a priori az emberi törekvést értelmessé teszi, de a „kelléssel” nem vág egybe, pusztán megalapozza azt. Az erkölcsi érték itt kizárólag aktusérték, amely azáltal valósul meg, hogy az ember több, önmagában nem erkölcsi értékkel szemben azt részesíti előnyben, ami megérdemli (például sürgősségi okokból) az előnyben részesítést. Heller Ágnes szerint az erkölcsi értékek olyan közjavak, amelyek konkrétak, elvontak és univerzálisak lehetnek. A →tisztességes ember, miközben – elsősorban önmaga kedvéért, de másokkal kapcsolatban - gyakorolja az erényeket, egyúttal előmozdítja és fenntartja az értékeket. Az elvont értékek (mint például a család, vallás, alkotmány, szépség, egészség, függetlenség, barátság, szeretet, biztonság, haladás stb.) mindig „közjavak”, mert különböző embercsoportok közös meggyőződése, hogy ezeket előmozdítani, fenntartani és támogatni kell. Az elvont értékek nem mindig egyeznek meg az univerzális értékekkel, hiszen nem minden embercsoport vallja őket. A legtöbb köznapi erényünk és vétkünk konkrét értékként fogható fel, amely közvetett viszonyban áll az elvont értékekkel. Konkrét értékeket előmozdítva beléphetünk az érvelés folyamatába, igazolandó egy-egy döntésünket vagy cselekedetünket, de az érvelésünk mindig elvont értékekre való hivatkozással történik. Az egyes konkrét értékek így nyerhetnek legitimációt. A modernitásban nagy jelentősége van az ilyen igazolási eljárásoknak. Az elvont értékekhez fűződő viszonyunkban az intellektuális erények mozgósítását választjuk, ahogy azok az igazolás folyamatában megnyilvánulnak, hiszen a konkrét értékeket az elvont értékekkel kell igazolnunk. Az érvelés természetesen nem azonos a cselekedettel, hiszen akik például jó érveket sorakoztatnak föl a jótékonyság mellett, ettől még nem jótékonyak. A konkrét értékek akkor közös javak, ha legalább egyetlen embercsoport közös meggyőződése, hogy egy adott „jóság” előmozdítandó, támogatandó és megőrzendő. A konkrét értékek lehetnek személyes javak is, ha legalább egy embercsoport tagjai hasonló, bár nem azonos javakat tartanak becsben.

Teljes szöveg: Heller Ágnes: Morálfilozófia. 93-101.

T. K.