Brit filmtörténet

Bevezető

Jelen szöveggyűjtemény a brit film tanulmányozásához kínál szempontokat, a nemzeti filmművészet legfontosabb szerzőit és alkotásait kronologikus illetve tematikus szemszögből vizsgálja. Kérdésfelvetéseink felépítése összhangban áll a nemzeti mozik tárgykörét kutató filmtörténészi módszertannal. Nem kívánjuk elhallgatni, hogy a magyar szakirodalomból talán kevésbé ismerős interdiszciplináris megközelítésmód nem saját találmány: az utóbbi évtizedben a témában (elsősorban angolszász kiadóknál) megjelent kiadványok mindegyike a megközelítések széles spektrumát ötvöző tanulmánykötet. Az ezekben olvasható, bizonyos részterületeket feldolgozó tanulmányokra jellemző az átfedés, bizonyos - lényegesnek tartott - elemek ismétlése. A közös pontok hallgatólagos konszenzust, a nemzeti filmtörténet és általában a filmtörténet-írás központi kérdéseire, a kanonizált szerzőkre és az alapkánonba tartozó filmekre vonatkozó egyetértést is kifejeznek. A téma sokrétegű és -szempontú feldolgozása mellett remélhetőleg az a célunk is teljesül, hogy az olvasóban a koherens, hézagmentes mozaik benyomását keltse az antológia.

Elöljáróban a témafeldolgozást érintő két megjegyzés. Brit filmtörténetről lévén szó, vizsgálódásunk nem korlátozódik Angliára, a többnemzetiségű és meglehetősen heterogén kulturális identitással jellemezhető és közigazgatásilag Skóciát, Wales-t és Észak-Írországot is magába foglaló Nagy-Britannia filmkultúrájával kívánjuk megismertetni az olvasót. Természetesen ennek a ténynek pusztán az elméleti kérdések, mint például a központ-periféria és a kulturális hegemónia szempontjából van jelentősége, hiszen a nemzeti filmgyártás szempontjából nélkülözhetetlen intézményrendszer és infrastruktúra egy fizikailag is igen jól körülhatárolható területhez, a Londonhoz és a környékén található stúdiókhoz kötődik.

Másik bevezető jellegű megjegyzésünk a brit film egyetemes filmtörténetben betöltött helyét és jelentőségét érinti. Meglepőnek tűnhet, de hosszú évtizedek teltek úgy el az angol filmművészet felett, hogy a közvéleményre nagy hatást gyakorló kritika szinte kizárólag becsmérlő, de legalábbis szarkasztikus stílusban nyilatkozott a nemzeti filmgyártásról és az elkészült alkotásokról. Kisebbségi komplexummal, középszerűséggel, tehetségtelenséggel vádolták a filmes szakmát. A képzett és az egyetemes filmtörténet minden rezdülésére nyitott kritikusok, filmtörténészek és rendezők ilyesfajta megnyilatkozásai nagyban hozzájárult az angol mozi relatív ismeretlenségéhez. Az egyetemes filmtörténetet feldolgozó szakirodalomban - beleértve a hazai munkákat is - pár bekezdésnél többre aligha méltatták a szigetország filmművészetét. Ismeretlenségét, érdektelenségét sokak szerint az ötvenes évektől újjáéledő és igen erős „mezőnyt” magának tudható európai művészfilmes boomnak és az egész XX. század során domináns, hegemón pozíciót magáénak tudható Hollywood-i filmgyártásnak köszönheti. Az a kevés alkotás, mely a nemzetközi szaksajtóban is pozitív visszhangokat kapott még belül volt a hibahatáron: nem kellett módosítani az általában negatív megítélésen, azon a nyers, szűklátókörű véleményen, melynek értelmében a filmszerű filmek készítése összeegyeztethetetlen az angol temperamentummal. A megítélésben lassú, de pozitív változást csak a nyolcvanas évek hoztak, a szkeptikusok véleménye szerint egyedül azért, mert a nagy európai művészfilmes generáció ekkora merítette ki végső tartalékait. Akárhogy is, a brit film kitörni látszott ismeretlenségéből és mára már az is világossá vált, objektivitásra és kutatásmódszertani következetességre törekedve árnyaltabb képet kaphatunk a nemzeti mozi immár évszázados történetéről. Szöveggyűjteményünkkel remélhetőleg mi is hozzájárultunk ennek elősegítéséhez.

Bizonyára számos olyan téma maradt, melyet nem vagy nem kellő mélységben tárgyaltunk. A függelékben olvasható bibliográfiákat és on-line fórumok címlistáját mindazok figyelmébe ajánljuk, akik továbbgondolásra érdemesnek találták a témát, esetleg újabb szempontokat szeretnének megismerni. Különösen hasznos lehet a Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat 2001/1 „Nemzeti filmtörténetek” című számában található szövegek tanulmányozása, melyek a nemzeti filmtörténetírás elméleti problémáit (politikai és kulturális határok, illetve a nemzetfogalom különbözőségének kérdését, a nemzeti kultúra fogalmának ideológiai dimenzióit) tárgyalják és bizonyos értelemben alapot, bevezetést kínálnak az itt következő fejtegetésekhez.

   Átfogó, kronologikus filmtörténet I: A kezdetektől az ötvenes évek derekáig >>
Tananyagok
Fogalomtár
Életrajzok
Szerzők

Keresés