3. fejezet: Fizikai tárgyak

3. A fizikai tárgyak szubsztrátumelmélete

3.1. Az elmélet lényege

A szubsztrátumelmélet első, klasszikus megfogalmazása John Locke nevéhez köthető. Az alábbi két passzust annak figyelembevételével olvassátok, hogy - ellentétben a kortárs terminológiával - Locke azokban a szubsztancia és a szubsztrátum fogalmát szinonimként kezeli:

Miután [...] az elme nagyszámú idea birtokában van, melyeket [...] az érzékek bocsátanak a rendelkezésre, úgy, ahogyan a külső dolgokban találjuk őket [...]; így felfigyel arra is, hogy némelyek ezen egyszerű ideák közül állandóan együtt járnak; és mivel fölteszi, hogy ezek egyetlen dologhoz tartoznak [...]; nem tudjuk elképzelni, hogy ezen egyszerű ideák miként létezhetnek önmagukban; minek folytán hozzászoktatjuk magunkat ahhoz, hogy valamiféle szubsztrátumot tételezzünk fel, amely hordozza őket, s amelyből eredenek [...]. (1689/2003: 2, 23, 1, kiemelés tőlem, T.J.)

Egy másik passzus:

Ha tehát valaki vizsgálatnak veti alá önmagát a tiszta szubsztanciáról általában alkotott ideáját illetően, azt fogja találni, hogy ezen ideája valójában nem más, mint puszta föltételezése valamiféle számára ismeretlen alátámasztónak, mely olyan minőségeket hordoz, [...] amelyeket közönségesen akcidenseknek nevezünk. [...] Miután pedig azon idea, melynek a szubsztancia általános nevet adjuk, semmi egyéb, mint azon minőségek föltételezett, de ismeretlen hordozója, melyek létezését tapasztaljuk, s amelyekről nem tudjuk elképzelni, hogy sine re substante (alatta álló dolog nélkül), azaz valami alátámasztó nélkül álljanak fenn, ezért ezen alátámasztót szubsztanciának hívjuk; ami a szó tényleges jelentése szerint pusztán annyit tesz, egyszerűen fogalmazva, hogy alatta álló avagy fenntartó. (1689/2003: 2, 23, 2)

E két passzusból három dolog világos. (1) A fizikai tárgyak a tulajdonságaikon felül rendelkeznek egy további, tulajdonságaiktól alapvetően különböző természetű alkotóelemmel, nevezetesen a szubsztrátummal, amely hordozza a tulajdonságokat. Vagyis egy fizikai tárgy nem más, mint tulajdonságai összessége PLUSZ e tulajdonságokat hordozó szubsztrátum. (2) E tulajdonságokat hordozó szubsztrátumról nincsen pozitív fogalmunk: a szubsztrátum = something we know not what. (3) A szubsztrátum teoretikus fogalom, melyet azért kell bevezetnünk, mert nélküle képtelenség magyarázni azt a tényt, hogy bizonyos tulajdonságok szisztematikusan együttjárnak.

3.2. A szubsztrátum fogalma közelebbről

Képzeljünk el egy olyan világot, amelyben pusztán egyetlen fizikai tárgy létezik, mondjuk egy labda. Tegyük fel, hogy e labdának összesen csak négy tulajdonsága van: piros, gömb alakú, 20 centiméter átmérőjű, és gumiból levő. A szubsztrátumelmélet szerint amikor azt mondom, hogy „a labda piros", akkor valami olyasmiről állítom, hogy piros, ami maga nem piros. Amikor azt mondom, hogy „a labda gömb alakú", akkor valami olyasmiről állítom, hogy gömb alakú, ami nem gömb alakú. Amikor azt mondom, hogy „a labda 20 centiméter átmérőjű", akkor valami olyasmiről állítom, hogy 20 centiméter átmérőjű, ami nem 20 centiméter átmérőjű. És amikor azt mondom, hogy „a labda gumiból van", akkor valami olyasmiről állítom, hogy gumiból van, ami nem gumiból van. Miről állítom tehát e négy tulajdonságot? Valamiről, ami sem nem piros, sem nem gömb alakú, sem nem 20 centiméter átmérőjű, sem nem gumiból levő. A szubsztrátumelmélet döntő pontjához értünk: az a valami, aminek tulajdonságokat tulajdonítunk, vagyis a szubsztrátum tulajdonságok nélküli entitás. A szubsztrátum összetartja, szupportálja a tulajdonságokat, de őneki magának nincsenek tulajdonságai.

Első pillantásra ez elég különösen hangzik. Általában ugyanis úgy gondoljuk, hogy amikor egy tárgynak valamilyen tulajdonságot tulajdonítunk, például azt mondjuk, hogy „a labda piros", akkor magáról a labdáról állítjuk azt, hogy piros, tehát valami olyasmiről, aminek vannak tulajdonságai, és nem egy tulajdonságok nélküli dologról. A szubsztrátumelmélet híve azonban épp e természetes meggyőződésünket vitatja. Szerinte a tulajdonságok hordozójának, a szubsztrátumnak azért nem lehetnek tulajdonságai, mert ebben az esetben nem volna alapvető entitás. Fel kellene tételeznünk egy újabb entitást, amely alkotóeleme volna a szubsztrátumnak, és ami hordozná vagy szupportálná a szubsztrátum tulajdonságait, és így tovább a végtelenségig.

3.3. A szubsztrátumelmélet két típusa

A szubsztrátumelmélet eddigi jellemzése során mindeddig a semleges „tulajdonság" kifejezést használtam, és nem foglalkoztam azzal a kérdéssel, hogy a tulajdonságok vajon univerzálék vagy partikulárék. Vegyük először a szubsztrátumelmélet és a realizmus kombinációját (lásd: Allaire 1963/1998, 1965/1998, Bergman 1967, Martin 1980). E szerint a fizikai tárgyak ontológiai szerkezete a következőképpen fest:

Realista szubsztrátumelmélet (def.): egy fizikai tárgy = univerzálék együttese + szubsztrátum.

A realista szubsztrátumelmélet ontológiája szerint a világban alapvetően két dolog létezik: egyrészt univerzálék, másrészt szubsztrátumok. Következésképpen a világban minden más dolog, így a fizikai tárgyak is ezek valamilyen kombinációja.

Van még itt egy fontos dolog. Mivel az univerzálék többszörösen prezentálódni képes entitások, és egy és ugyanazon univerzálé több, a tér különböző pontján levő fizikai tárgyban lehet egészében és teljesen jelen, a szubsztrátumnak azon felül, hogy hordozza és összetartja az univerzálékat, az a további szerepe, hogy biztosítsa a fizikai tárgyak partikularitását vagy individualitását. A realista szubsztrátumelmélet híve azt állítja tehát, hogy a fizikai tárgyak partikularitása származtatott jelenség, de az a valami, ami a fizikai tárgyakat partikulárissá teszi, vagyis maga a szubsztrátum a maga részéről nem származtatottan partikuláris. A realista szubsztrátumelmélet ontológiája szerint a világ alapvető elemei közé tartozik az univerzálék mint többszörösen prezentálódni képes entitások mellett a szubsztrátum mint nyers, puszta partikularitás.

Nézzük most a szubsztrátumelmélet és a trópuselmélet kombinációját. E szerint a fizikai tárgyak ontológiai szerkezete a következőképpen fest:

Trópus szubsztrátumelmélet (def.): egy fizikai tárgy = trópusok együttese + szubsztrátum.