2. fejezet: Tulajdonságok

1. Az univerzálé probléma

1.1. Természetes meggyőződéseink

Arra a kérdésre, hogy „mik léteznek?", a legtöbb ember valószínűleg azt felelné: azok a dolgok léteznek, melyeket meg lehet fogni, vagyis a mindannyiunk számára ismerős fizikai tárgyak. Olyan tárgyak mint az egyes házak, az egyes kövek, az egyes autók, az egyes tölgyek, az egyes bükkök, az egyes kutyák, az egyes macskák, az egyes emberek stb. Az „egyes" kifejezés különösen hangsúlyos: úgy gondoljuk, hogy alapvetően egyedi (partikuláris vagy individuális) tárgyak léteznek.

A legtöbben úgy gondoljuk azonban, hogy nemcsak partikuláris tárgyak léteznek, hanem léteznek bizonyos tulajdonságok is. A partikuláris tárgyak tulajdonságai. Például: az előttem levő asztal barna, vagyis az előttem levő asztal rendelkezik a barnaság tulajdonságával. Úgy tűnik tehát, hogy létezik a barnaság is. Vagy az előttem levő pénzérme kerek, vagyis az előttem levő pénzérme rendelkezik a kerekség tulajdonságával. Úgy tűnik tehát, hogy létezik a kerekség is. Egyszóval: természetes ontológiánk szerint a világ különböző partikuláris tárgyakból és ezek tulajdonságaiból áll; rendszerint úgy gondolunk a világra, mint amely különböző tulajdonságokkal rendelkező partikuláris tárgyakat tartalmaz.

Ugyancsak alapvető meggyőződésünk, hogy egy tulajdonsággal nemcsak egyetlen partikuláris tárgy rendelkezhet. Nemcsak egyetlen partikuláris tárgy barna, nem csak egyetlen partikuláris tárgy kerek, hanem nagyon sok partikuláris tárgy barna, illetve kerek.

Képzeljük el, hogy az asztalon két korong fekszik előttünk. Mindkettő kerek. Mit jelent ez? Azt, hogy a két korong egy tulajdonságában, jelesül a kerekségében megegyezik. Vagy másként kifejezve: a két korong egy tulajdonságában azonos. Félreértés ne essék: nem azt mondom, hogy a két korong egy és ugyanazon dolog, hiszen hát kettő és nem egy darab korongról van szó, hanem azt, hogy a két darab korong egyik tulajdonsága tekintetében azonos. A két korong numerikusan (számszerűen) különbözik egymástól, viszont egy tulajdonságukban azonosak, vagyis egy szempontból ugyanabba a típusba tartoznak.

Ami eddig elhangzott, még nem elmélet. A tény, hogy a tárgyakat tulajdonságaik alapján soroljuk bizonyos osztályokba vagy típusokba, a világunk mindennapi tapasztalatának alapvető és lényegi eleme. Olyan eleme azonban a tapasztalatunknak, amely filozófiai (metafizikai) magyarázatot igényel.

Az alapvető metafizikai/ontológiai kérdés, ami felmerül, a következő: hogyan magyarázható, hogy numerikusan különböző partikuláris tárgyak rendelkezhetnek ugyanazokkal a tulajdonságokkal? Hogyan magyarázható, hogy bizonyos numerikusan különböző partikuláris tárgyak tulajdonságaikban azonosak? E problémát univerzálé problémának nevezzük. De nevezzük még ezen kívül típusazonosság vagy egy-sok (one over many) problémának is.

1.2. Az univerzálé probléma három megoldási javaslata

Az univerzálé probléma megoldása attól függ, hogyan vélekedünk a tulajdonságok természetéről. Ezzel kapcsolatban háromféle álláspontot kell megkülönböztetni:

(1) Realizmus: a tulajdonságok univerzálék, azaz egy és ugyanazon tulajdonság numerikusan több különböző partikuláris tárgyban lehet egyaránt jelen.

(2) Nominalizmus: nem léteznek saját jogukon tulajdonságok, hanem kizárólag partikuláris tárgyak és ezek különböző halmazai vagy osztályai léteznek.

(3) Trópuselmélet: a tulajdonságok partikulárék (trópusok); éppen olyan partikuláris entitások, mint maguk a partikuláris tárgyak.

A nominalizmus és trópuselmélet abban közös, hogy mindkét elmélet antirealista az univerzálék vonatkozásában, és annyiban különbözik egymástól, hogy míg a nominalizmus tagadja a tulajdonságok mint saját jogukon létező entitások létezését, addig a trópuselmélet szerint a tulajdonságok saját jogukon létező partikuláris entitások. A realizmus és a trópuselmélet pedig annyiban közös, hogy mindkét elmélet szerint a tulajdonságok saját jogukon létező entitások, és annyiban különbözik egymástól, hogy míg a realizmus szerint a tulajdonságok univerzálék, addig a trópuselmélet szerint partikulárék.

A tulajdonságok elméleteinek e felosztása eltér a hagyományos felosztástól, mely szerint a tulajdonságok három alapvető elmélete a realizmus, a nominalizmus és a konceptualizmus. Realizmuson a hagyományos felosztás híve is azt érti, amit én. Nevezetesen: a tulajdonságok olyan természetű dolgok, melyek többszörösen prezentálódhatnak a világban. Nominalizmuson azonban mást ért. Azt az álláspontot érti, mely szerint nem léteznek univerzálék. Vagyis: a hagyományos felosztásban a nominalizmus azt az álláspontot is magában foglalja, mely szerint nem léteznek saját jogukon tulajdonságok, csak partikuláris tárgyak és ezek halmazai vagy osztályai léteznek (vagyis azt, amit én nominalizmuson értek), és azt az álláspontot is, mely szerint léteznek ugyan saját jogukon tulajdonságok, de azok nem univerzálék, hanem partikulárék (vagyis azt, amit én trópuselméleten értek). Konceptualizmuson a hagyományos felosztás híve azt az álláspontot érti, mely szerint nem léteznek ugyan univerzálék, de az olyan szavak, mint „bátorság", „pirosság", „kerekség" stb. általános fogalmakra referálnak, amelyekre ahhoz van szükség, hogy magyarázni tudjuk a típusazonosságot. A konceptualizmust a kortárs metafizikában tudomásom szerint senki nem képviseli, és a vita a (fenti értelemben vett) realizmus, nominalizmus és trópuselmélet között zajlik. Ezért tértem el a hagyományos felosztástól.

Végezetül két terminológiai megjegyzés: (1) A „tulajdonság" (property) kifejezést eddig semleges értelemben használtam és fogom is a továbbiakban használni. Azaz: függetlenül attól, hogy miképp vélekedünk a tulajdonságok természetéről; azt gondoljuk-e, hogy univerzálék, partikulárék, vagy hogy nem is léteznek saját jogukon. (2) A tény, hogy a filozófiai irodalomban „realizmus"-on ama nézetet szokás érteni, mely szerint léteznek univerzálék, eléggé félrevezető. Ahogy ugyanis a „Mi a metafizika?" című fejezet 1. részében láthattad: nemcsak az univerzálék esetében vitatkoznak a filozófusok azon, hogy létezik-e a dolog vagy sem. Következésképpen nemcsak az univerzálék esetében van okunk különbséget tenni realizmus és antirealizmus között. Lehet valaki realista vagy antirealista az események, a matematikai tárgyak, Isten, a lehetséges világok, az elme, az idő, vagy az elménktől független külvilág stb. létezését illetően is.