3. fejezet: Fizikai tárgyak

2. A fizikai tárgyak ontológiai szerkezetének problémája

A fizikai tárgyak ontológiai szerkezetének a problémája összefügg a tulajdonságok problémájával. Vegyük először a nominalizmust, mely szerint nem léteznek saját jogukon tulajdonságok. A nominalista nem azt vitatja, hogy a fizikai tárgyak különbözőképpen leírhatók (például: „ez a paradicsom piros", „ez a paradicsom kerek" stb.), és hogy e leírások lehetnek igazak. Hanem azt, hogy a fizikai tárgyaknak tulajdonított tulajdonságok a fizikai tárgyak alkotóelemei volnának. Tiszta sor: mivel nem léteznek saját jogukon tulajdonságok, ezért a fizikai tárgyaknak nem alkotóelemei a tulajdonságok, melyeket igaz módon nekik tulajdonítunk. Egy érett paradicsomnak például nem alkotóeleme a pirosság és a kerekség, egy érett paradicsom nem tartalmaz olyan entitásokat, mint a pirosság és a kerekség, holott természetesen igaz rá, hogy piros és kerek. (Amikor a fizikai tárgyaknak ilyen tulajdonságokat tulajdonítunk, akkor pusztán különböző halmazokba soroljuk őket, és ennyi bőven elég ahhoz, hogy egy leírást igaznak vagy hamisnak tartsunk.) Egyszóval: a nominalista a fizikai tárgyakat alkotóelemeket nem tartalmazó, ontológiailag strukturálatlan, alapvető entitásoknak tekinti.

Ezt nagyon jól meg kell érteni: a nominalista nem azt tagadja, hogy a fizikai tárgyaknak vannak fizikai részeik. Teljesen nyilvánvaló, hogy minden fizikai tárgynak vannak fizikai részei. Egy ház például téglákból áll, vagyis a téglák részei a háznak. A nominalista szerint a fizikai tárgyak abban az értelemben ontológiailag strukturálatlanok vagy alapvetők, hogy a tulajdonságaik nem alkotóelemeik.

Vegyük most a realizmust és a trópuselméletet. E két elmélet szerint léteznek saját jogukon tulajdonságok. Következésképpen e két elmélet szerint amikor azt mondom, hogy „ez a paradicsom piros, vagy „ez a paradicsom kerek", akkor a „piros" és a „kerek" szavakkal valamilyen létező entitásra referálok. Olyan entitásra, melyet valahogy magában foglal, tartalmaz a fizikai tárgy. Tiszta sor: mivel léteznek saját jogukon tulajdonságok, a fizikai tárgyak tulajdonságai a fizikai tárgyak alkotóelemei. Egy érett paradicsomnak alkotóeleme a pirossága és a kereksége. Egyszóval: a realizmus és a trópuselmélet szerint a fizikai tárgyak alkotóelemeket tartalmazó, ontológiailag strukturált, vagyis nem alapvető entitások. (Ahogy a 6. részben látjuk majd: van persze kivétel!)

Különbséget kell tehát tenni a fizikai tárgyak részei (parts), és a fizikai tárgyak alkotóelemei (constituents) között. A nominalizmus szerint a fizikai tárgyaknak csak részeik vannak, a realizmus és a trópuselmélet szerint alkotóelemeik is vannak. A nominalizmus szerint a metafizikának a fizikai tárgyakról mint alapvető entitásokról nincs mit mondania, át kell adnia a terepet a fizikának; a realizmus és a trópuselmélet szerint viszont a metafizika egyik legfőbb feladata feltárni a fizikai tárgyak ontológiai szerkezetét. Ez ugyanis a fizikai tárgyak és a tulajdonságaik viszonyára vonatkozik.

A fizikai tárgyak ontológiai szerkezetének - leszámítva a nominalizmust - három különböző elmélete van: szubsztrátumelmélet, nyalábelmélet és szubsztanciaelmélet. E fejezet további részeiben ezeket tárgyalom.