A vágy, szerelem (erósz) fogalma a platóni filozófiában

Felemelkedés a Szép ideájához: a szerelem/szépség lépcsőfokai (scala amoris) – misztérium

A szerelem platonikus elméletének egy mozzanatáról nem beszéltünk még: egyre magasabbra emelkedik a szép fokozatain felfelé haladó szerelmes, és végül az ideák megpillantásával eléri a tudást, amely a Szép ideájának intellektuális szemléletét jelenti.

Az út kezdete az egy szép test iránti vágy (1.), majd a testek szépsége rokonságának felismerésével juthatunk minden szép test iránti szerelem 2. fokára, innen a lélek szépsége értékesebb (szebb) voltának felismerése vezet tovább a 3. fokra, a lelki szépség szerelméhez. A szerelmes eközben maga szép gondolatokat szül, és evvel megtermékenyíti a szép kedvest, jobb emberré teszi, vagyis neveli őt. Így lehet eljutni a szép tevékenységek iránti szerelemig (4.). A szép tudományok szintje még magasabb (5.), hiszen a tudományok a legszebbek a szép tevékenységek között. Ennél már csak az utolsó fok van magasabban, amikor nem a sokféle dologban, tevékenységben, hanem önmagában szemléljük és szeretjük a szépet, magát a Szépséget (6.), ti. a szép ideáját (210b–d, 211c). A legfelső fokra eljutó szerelmes különleges élményben részesül, boldogság, öröm tölti el, amikor megpillantja és szemléli lelki szemével a Szépet, mely tulajdonképpen testi szemmel nem látható, hiszen a valódi létezők, az ideák láthatatlanok. (A szöveg ezt a különleges állapotot abban nevezi meg, hogy aki eljut erre a fokra, az elnyeri az istenek szeretetét, sőt a halhatatlanságot is, amennyiben ez embernek lehetséges.) Ekkor válik igazán képessé arra, hogy az erény képmását hozza létre, erényes ifjakat neveljen. Ez a helyesen értelmezett fiúszerelem útja – szép ifjak erkölcsi, szellemi nevelése.

A felemelkedés fokozatai a misztériumi beavatás fokozatait is képviselik, ahogy Kerényi Károly, a görög vallás és mítoszok kiváló kutatója elemezte A Lakoma hatalmas daimonja c. írásában. A későbbi misztikusoknál is sok helyen találkozunk a lélek felemelkedésével a Fény felé: Dante vándorlása 3 régión át, Szent Bonaventura: Itinerarium mentis ad Deum (A lélek útja Istenhez) c. műve. Még korábbi nyomok Plótinosznál, Dionüsziosz Areopagitánál, Augustinusnál találhatók. Akadnak bőven párhuzamok a keleti vallásokban is a felemelkedés útjához, a szufi utazójának is 7 völgyön kell átkelnie a megvilágosodásig, vagy Buddha útját is említhetjük, a 8 rétegűt.

Befejezésül visszatérünk Platónhoz magához. Legalább még két nagy felemelkedő utat érdemes említeni: a Phaidrosz c. dialógus lélekfogatának metaforáját, mely az ideák világához felszárnyaló lélek útja, és az Állam híres barlanghasonlata is a megismerés útját jelképezi, mely fokozatokon át a sötétből a fényre emelkedik fel.