Fogalomtár etika szakosoknak

Elsődleges és másodlagos tulajdonságok


Elsődleges és másodlagos tulajdonságok

Elsődleges és másodlagos tulajdonságok: Locke nagy hatású megkülönböztetése, melyet az ideák és az általuk megjelenített tulajdonságok kapcsolatának vizsgálata során tesz meg. A testek tulajdonságainak azokat az erőket nevezi, melyek ideákat váltanak ki az észlelőben. Ideáink egyik csoportjába olyan ideák tartoznak, melyek a testek elsődleges tulajdonságai váltottak ki. Ezek a kiterjedés, az alak, a tömörség, a szám és a mozgás. Ezek a testek reális tulajdonságai, tehát dologi voltukat alkotó, valóságos tulajdonságok, s az ideák mint ilyeneknek a hasonmásai jönnek létre az elmében. Ezek a tulajdonságok akkor is megvannak a tárgyban, ha nem gyakorolnak hatást valamely elmére, tehát az elmétől független realitást alkotják. Ha meggondoljuk, akkor mennyiségi, tehát anyagi tulajdonságokról van szó, az elmétől független létezés alapja az anyagi lét. Az elsődleges tulajdonságok elrendeződése által azonban keletkeznek másmilyen erők is a testekben, melyek szintén ideákat váltanak ki bennünk Ezek az ideák éppen ezeknek a hatásoknak a képzetei, az őket megnevező fogalmak pedig a nevei. Ezek azonban nem reális tulajdonságok a testekben, így az ideáknak úgymond nincs valóságos megfelelőjük: csak akkor, addig és úgy léteznek, amikor, amíg és ahogyan az elmére hatást gyakorolnak, mondhatnánk: ezeknek a másodlagos tulajdonságoknak - melyek a testek minőségi tulajdonságai - a léte az elmétől (pontosabban az észleléstől) függ. Ugyanezt a megkülönböztetést alkalmazták már az atomisták is, annak magyarázatára, hogy miképpen tesznek szert minőségre a testek, ha egyszer az őket alkotó atomok semlegesek, tehát csak mennyiségi tulajdonságokkal rendelkeznek.

4. [B. 9.] Démokritosz, midőn érvénytelennek nyilvánítja mindazt, ami érzékeink előtt feltűnik, és azt állítja, hogy ezek közül semmi sem mutatkozik a valóságnak megfelelően, hanem csak látszat szerint, a valóságban pedig a létezőkben alapul, az atomok és az űr vannak meg, így szól: Csak emberi megállapodás szerint van édes és keserű, meleg és hideg, és szín, a valóságban azonban csak atomok és űr van… A Bizonyító eljárásokban pedig (…) így szól: Valójában semmi szilárdat és határozottat nem veszünk észre, hanem olyasmit, ami változik testünk és a hozzáérkező és ráható [atomok] állapota szerint. (in: Görög gondolkodók 2.)

„Mindazt, amit az elme magában észrevesz, vagy ami észrevevésének, gondolkodásának vagy értelmének közvetlen tárgya, ideának hívom; és azt az erőt, amely elmékben ideát ébreszt, azon tárgy tulajdonságának nevezem, amelyben ez az erő lakozik. Így egy hólabdában, amelynek ereje van arra, hogy bennünk a fehér, a hideg és a gömbölyű ideáját keltse, az ezeknek az ideáknak a felkeltésére szolgáló erőket, úgy mint azok a hólabdában vannak, tulajdonságoknak, és úgy ahogyan azok mint érzetek vagy észlelések értelmünkben vannak, ideáknak nevezem.”  (Locke: Értekezés az emberi értelemről, II./8/8§.)

Az így tekintett tulajdonságok a testekben először is olyanok, hogy a testtől teljesen elválaszthatatlanok, akármilyen állapotban legyen is a test, olyanok, hogy a test bármilyen módosulásokat és elváltozásokat szenved, bármiféle erőket fejtenek ki vele szemben, azokat állandóan megtartja (…) Ezeket a test eredeti vagy elsődleges tulajdonságainak hívom, amelyekről megfigyelhetjük, hogy egyszerű ideákat keltenek bennünk, mint tömörség, kiterjedés, alak, mozgás vagy nyugalom és szám.” (II/8/9§.)

„… vannak olyan tulajdonságok, amelyek a tárgyakban igazság szerint semmi egyebek, mint erők arra, hogy elsődleges tulajdonságaikkal, vagyis érzékelhetetlen kis részeiknek térfogatával, alakjával, elrendeződésével és mozgásával bennünk különböző érzeteket ébresszenek, mint színek, hangok, ízek, stb. Ezeket másodlagos tulajdonságoknak hívom.  (II/8/10§.)

„…a testek elsődleges tulajdonságainak ideái a testekhez hasonlítanak, de mintaképeik magukban a testekben valósággal megvannak; de azok az ideák, amelyeket bennünk ezek a másodlagos tulajdonságok keltenek, a testekhez semmiben sem hasonlítanak. Magukban a testekben semmi sincsen, ami ideájukhoz hasonló volna. A testekben, amelyeket róluk elnevezünk, csupán az erő van meg arra, hogy azokat az érzeteket bennünk fölkeltsék; és ami az ideákban édes, kék vagy meleg, az a testekben csupán az észrevehetetlen részecskék bizonyos térfogata, elrendeződése és mozgása magukban a testekben, amelyeket az ideák neveivel nevezünk.” (II/8/15.§.)

K. L.

<< Elfojtás    Emberi természet >>
Tananyagok
Fogalomtár
Életrajzok
Szerzők

Keresés