A film és társművészetei
8. Film és zene 2.: A klasszikus musical
8. Film és zene 2.: A klasszikus musical
Film és zene 2.: A klasszikus musical
Klasszikus filmmusical
1930-as évektől
amerikai specialitás
a műfaj fénykorában kb. 1500 készül
mi tartozik bele? minden, amiben diegetikus zene van vs. a kánon (a műfaj igazi reprezentánsai)?
pl.: Rick Altman szerint a Cherbourgi esernyők nem musical
Hogyan működik a műfaj?
időtlen vs. fejlődik / változik (történetileg különbözőek)
RITUÁLIS vs. IDEOLÓGIAI → maradandó illesztés: a nézők vágyai és Hollywood céljai egybe esnek
↓ ↓
↓ a közönség manipulálása üzleti, politikai indokkal
↓ műfaj = a retorika működését biztosítja
↓ Hollywood saját szándéka szerint bűvöli el a nézőket
↓
a nézők által gyakorolt nyomás irányítja
a vágyak megjelenítése II vallásos élmény
az igényre válaszol Hollywood
TARTALMI vs. FORMAI
↓ ↓
↓ jellemző stilisztikai, formai megoldások → pl. musical
↓
jellemző tartalmak, karakterek, fordulattípusok
↓
road-movie
western
sci-fi
stb.
tartalmi és formai megközelítés együttesen: pl. film noir
Filmtörténet / technika:
hang: rögtön felbukkan a zenés film: 1927 - A jazzénekes
kezdetben fejletlen mikrofonok
hamarosan: mozgatható, könnyű, irányítottan rögzítő mikrofonok
hangkeverés - playback
látványosság:
kameramozgatás - hatalmas daruk, építkezéshez használt daruk alkalmazása
pl.: Óz, a csodák csodája (1939) - daruzások Munchkin város felett (pl.: 0:18:00-0:20:15; 0:31:00-0:32:30)
Technicolor - drága technika
speciális effektek - olcsóbb, kevésbé veszélyes
új alkotók:
a hangosfilmhez New York színpadairól érkeznek alkotók (a Broadway hatása)
George Cukor, Rouben Mamoulian, Vincente Minnelli
A klasszikus musical alműfajai
Tündérmese musical:
forrás:
európai operett hagyomány (Lehár, Strauss, Offenbach)
amerikai operett hagyomány (Sullivan)
hangosfilm: azonnal szükség van a narratív médiumban komponistákra / librettistákra
→
- ismert előadók előadását rögzíteni → revü
- folk tradícióból kölcsönözni - ez a változat lassabban alakul ki
- átvételek zenés színpadokról - Európa a meghatározó
↓
operett hagyomány:
elcserélt szerelemesek, egzotikus európai (közép-és kelet-európai) helyszínek, kis királyságok-hercegségek, a regiment énekel: nemzeti egyenruha, katonazene
a kis királyság felcserélhető: tengerjáró hajó / előkelő nyaralóhely
Bécsi Iskola / Johann Strauss hatás: erotika, házasságtörés mint sikk
↓
+ kelet-európai zene (magyar, cigány, keringő)
↓
Astaire-Rogers táncok:
táncolni = szerelmesnek lenni
↓
a castingnál a tánctudás is fontos,
korábban csak az énekhang számított
↓
„Astaire típus"
a tündérmese musicalben a tánc fontosabb, mint az ének
szexualitás:
ez a motívum a műfaj kezdeteitől meghatározó
a szexualitás az udvarlási csatározások álarca mögé bújtatva jelenik meg
helyszín:
gyakran a film elején a pár egyik tagja a hétköznapokból valamilyen tündérmese világba „repül":
városból vidékre
távoli nyaralóhelyre
Amerikából Európába (jellemző: Párizs)
képzeletbeli világba (pl. Victor Fleming: Óz, a csodák csodája - 0:18:00-0:20:15)
történet:
- a pár meghódítja egymást II a néző és a látvány románca
- a személyes érdemek felülírják a társadalmi különbségeket = vágybeteljesítő funkció (a boldogság kiérdemelhető)
- a gazdasági világválság idején-után népszerű:
ne az anyagiak jelentsék főleg a sikert = a pénz fontosságát (mivel az a nézőknek nincsen) csökkenteni kell
- a szexualitás mint csatározás: az udvarlási folyamat (az egyik oldalon nő a vonzalom - a másikon az ellenállás)
Mark Sandrich: Frakkban és klakkban (Top Hat, 1935)
a tánckettősök mindig kulminációs pontok - a szerelmet ünneplik valamilyen formában
a páros érdekes jellegzetessége: „kihívás tánc" - valamilyen veszekedésből alakul ki
a tánc simítja össze az ellentéteket:
pl.: „Isn't It a Lovely Day to be Caught in the Rain": konfliktus + együttműködés
nagyon határozottan a karakterekre írt zenék → tánc és zene a narratíva organikus része lesz
Zenés-táncos blokkok a Frakkban és klakkban című filmben:
0:07: az első dalban Astaire dalból vált táncba, szólójában a dal dominál
0:22: „kihívás tánc": a veszekedés dalba vált, a táncban simulnak össze az ellentétek
0:39: Astaire szólója színpadi környezetben, speciálisan tánc-hangsúllyal
1:01: jellegzetes romantikus tánckettős („Cheek to Cheek")
1:20: szteptánc jelenet
1:27: tánckari össztánc - Rogers énekel, majd a páros táncává válik = a megszületett új páros tánca
1:37: a kettős végső lezárását jelentő tánc
(a klasszikus musicalek gyakori jellemzője, hogy 7 db zenés-táncos blokkot/számot tartalmaznak)
Show musical:
téma: valamilyen előadás, produkció létrehozása
Broadway-darab (pl.: A zenevonat), divatmagazin (pl.: Funny Face), film (pl.: Ének az esőben)
a romantikus pár, akiknek szerelme a produkció sikerével van összefüggésben
(pl.: Ének az esőben, All That Jazz, Fame)
eredete: vaudeville, minstrelshow (→ komikus dialógusok + kórus részek)
tipikus változat: backstage musical
maga a színpadon játszódó idő rövid + próbák, az elkészülés folyamata
vonzereje: annak illúziója, hogy belátunk a színfalak mögé
show sikere = szerelem sikere
Stanley Donen: Funny Face (1957)
a divat mint show a tündérmese musical irányába mozdítja ki a szubzsánert
0:25:20-0:31:00: „előhívás jelenet" - a nő látvánnyá alakítása, a férfi varázsolja nővé a rút kiskacsát, „előhívja" a fotón a csillogó, új nőt
Charles Walters: Húsvéti parádé (1948)
a show musicalekben gyakran a nő maga a látványosság, a show, amit létre kell hozni
a Judy Garland alakította figura „piacképes, eladható látványossággá" való átalakítása:
0:26:15-0:29:15: Hannah Brownból Huanitává alakul
0:37:50-0:42:15: Huanitából ismét Hannah lesz
Folk musical:
formai elemek:
a tradícióból készen átvett folklór táncok, csoportos táncok motívuma
népszerű folklór dalok
historizáló díszletek Amerika múltjából
cselekményvezetés:
a tánc/zene és a mindennapok szerves kapcsolódását hangsúlyozza
a dal nem művészet, hanem az érzelmek természetes kifejezése → a karakterek ritkán hivatásos zenészek/táncosok
az egyén és a csoport (gyakran: család) összetartozását, harmóniáját hangsúlyozza
a romantikus pár kialakulása mindig párhuzamos a közösség megerősödésével
Stanley Donen: Hét menyasszony, hét fivérnek (1954)
0:39:20-0:45:30: közösségi ünnep tánca, vetélkedés
0:54:50-0:58:40: hétköznapi tevékenység (favágás) táncban előadva
Vincente Minnelli: Találkozz velem St. Louisban (1944)
0:02:50-0:04:20: gyermek és öreg egyaránt énekel, a dal része a hétköznapoknak
0:42:30-0:46:45: a hétköznapi tevékenységek (pl. egy villamosutazás) alkalmat teremt a közös éneklésre, a romantikus pár közösséghez tartozásának bemutatására
Irodalomjegyzék:
Kiemelt szövegek:
Altman, Rick: A musical. In: Nowell-Smith, Geoffrey (ed.): Oxford Film Enciklopédia. Budapest: Glória Kiadó, 1998. pp. 303-314.
Kömlődi Ferenc: Táncolj, Hollywood! A musical aranykora. Filmvilág (1993/7.) pp. 48-51.
Ajánlott irodalom:
Miklós Tibor: Musical! Budapest: Novella Kiadó, 2002.
Altman, Rick: American Film Musical. Bloomington & Indianapolis: Indiana University Press, 1987.
Feuer, Jane: The Hollywood Musical. London: Macmillan Press, 1982.
Az órához vetítendő film:
Film: Mark Sandrich: Frakkban és klakkban (1935)
| << 7. Film és zene 1.: A zenei szerkesztés a filmben, a filmzene | 9. Film és zene 3.: Könnyűzene és film – a musicaltől a videoklipig >> |
