a |
b |
c |
d |
e |
f |
g |
h |
i |
j |
k |
l |
m |
n |
o |
p |
q |
r |
s |
t |
u |
v |
w |
x |
y |
z |
Cionizmus
Kezdetben azon XIX. századi mozgalmak neve, amelyeknek célja a zsidó nép (mint a korabeli nemzet-fogalomnak megfelelő, a korabeli nemzeti mozgalmakkal egyenrangú nép) „visszatérítése” Izrael földjére. A cionista mozgalmak és szerzők a fogalomnak igen különböző aspektusait képviselték.
Kapcsolódó fejezetek:
Vallásfilozófia / Vallás és politika;
contrascarpa
Bástyás rendszer ellenlejtője
Kapcsolódó fejezetek:
A reneszánsz és a barokk építészete Magyarországon / A késő reneszánsz második virágkora: a Bethlen-korszak (1613–1630);
cour d’honneur
A{mospagebreak} barokk kastélyépítészetben gyakran alkalmazott forma: egyik oldalán nyitott díszudvar, amelyet három oldalról épületszárnyak vesznek körül
Kapcsolódó fejezetek:
A reneszánsz és a barokk építészete Magyarországon / Az arisztokrácia építkezései a Dunántúlon;
Csehboltozat
Négyszög alaprajzra emelt, félgömbből képzett boltozatforma, amelyet a négyzet oldalaira állított függőleges síkokkal lemetszenek
Kapcsolódó fejezetek:
A reneszánsz és a barokk építészete Magyarországon / Székesegyházak;
csonkolt faágas motívum
Késő gótikus jellegzetes ornamentika
Kapcsolódó fejezetek:
A reneszánsz és a barokk építészete Magyarországon / Bevezetés;
Czóbel–Justh kör
Tagjai: a vallás- és kultúrtörténész Czóbel István (1847-1932), húga, a költőnő Czóbel Minka (1855-1947), Mednyánszky László, a festő (1852-1919) és Justh Zsigmond író (1863-1894). Mednyánszky 1889-ben mutatta be Justhot Czóbeléknak, a kör működése ekkortól datálható egészen Justh haláláig. A körhöz tartozott még Pekár Gyula és Malonyai Dezső is. Különutas, utópista reformelképzelések, a taine-i miliő- és race-elmélettel összefüggő gondolatrendszer jellemezte a kör társadalmi elképzeléseit.
Kapcsolódó fejezetek:
A modernizmus kezdetei Közép-Európa képzőművészetében / Bevezetés (Kopócsy Anna);