Szedés, mikrotipográfia

Számok és más jelek

Történet

Római számok

ⅠⅡⅢⅣⅤⅥⅦⅧⅨⅩ

Unicode:2160-216F; kisbetűs: 2170-217F, fordított C: 2183-2184

A római számok kialakulása a kézen számolás hagyományának vizuális tükre: az I az egy ujjat, a V egy tenyért (5 ujj), az X két, szembefordított tenyér (10 ujj) jele. A római számok föléhúzása ezerrel szorzást jelentett. A J, mely nem azonos a mai J-vel, eredetileg felet jelentett (talán egy begörbített ujjra utalva, de a „hivatalos" magyarázat szerint a semis (fél) szó s betűjének elfelezéséből). Franciaországban létezett már a mi helyiértékes számolásunkhoz hasonló, a szóbeli nyelvhez igazodó számolási megoldás is: CCCC helyett IIIIC, illetve a francia számolási filozófiának megfelelő IIIIXX a 80 helyett (quatre-vingt, azaz 4-szer húsz)

A korai nyomtatványokon (pl. évszám megjelölésénél) a következő rómaiszám-változatokkal találkozhatunk: (I) vagy )I( – 1000; I)– 500 [a zárójelek C illetve tükörkép C betűket helyettesítenek] alakú, a teljes jel a középkori kerek M alakjára emlékeztet).

Irodalom: A. Capelli: Lexicon abbreviaturarum

 

Arab számok

A 15. századig az arab számok egy része más formájú volt, mint ma. A 4-et eredetileg a 8-as alsó részének a levágásával keletkezett jellel írták (felezett nyolcas: 8/2=4), ez 45 fokban balra később öntve vált a mai nyomtatott 4, a kötést megszaktíva pedig az írott 4 számunkká. A 7 fejjel lefele álló V alakú volt, ez szintén jobbra elfordulva alakult át 7-é. A mai számformák egységesítése a könyvnyomtatásnak köszönhető.

A számok eredetileg a betűkhöz hasonlóan „kisbetűsök", ugráló számok voltak (1234567890), a ma elterjedt álló „nagybetűs" számok később alakultak ki. A római és arab számok a 20. században is néha keveredtek, pl. a dátumozásban (II. 7.), mára azonban - a számítógépes karakterkezelés miatt - az arab számok egyeduralkodók kezdenek lenni. A római számok pl. uralkodók sorszámozásánál őrzik pozíciójukat.

Az „arab” számok globális elterjedése. ٠١٢٣٤٥٦٧٨٩ Az „arab” számokat az egész világon átvették. A konzervatív arab országokban azonban még az „eredeti” arab számokat használják (a „liberálisak” a mi számjegyeinket).

A kínai számjegyek. 一二三 四五六七八九十 A japán és kínai nyelv is a mi számírásunkat vette át. Az eredeti kínai (és az innen átvett japán) számok (kandzsi jelek) azonban néhol még ma is használtak pl. oldalszámozásra japán kiadványokban.

Használat. A számokat irodalmi szövegben általában betűvel írjuk, kivéve a hosszú évszámokat. A számjeggyel írt, öt- vagy többjegyű számoknál hármas csoportonként szóközt (pontosabban spáciumot) tehetünk (pl: 156 101). Vigyázni kell, hogy az ezresek ne ugorjanak áta következő sorba (nem törő szóköz).

A nullát és az egyest a mechanikus írógépeken O (nagy o), illetve l (kis L) helyettesítette. Ezek a jelek néha megjelennek (pl. beszkennelt dokumentumokból), de használatuk hiba: az O nem azonos a 0-val.

Regionális eltérések a számírásban

Az alábbi egy részlet az ausztráliai számírásról (az USA-ra is alkalmazható) 

"Más a kézírás. Erre kezdetben nagyon ügyelned kell. Írj nAgy, nyOmtaTott betűkkel, mert különben félreolvassák a legfontosabb adataidat. A számokat, plÁne a baNkszÁmlákÉT nem szabad eltéveszteni. Az 1 (egy) az kézírásban MINDIG egyetlen függőleges vonal. Ha két vonallal írod, ahogy az első osztályban tanultad, akkor menthetetlenül 7-esnek olvassák. Hallottam olyanról, hogy valakinek rossz helyre küldték a pénzét, mert európai módon írta a számlaszámot."

Forrás: http://www.bertok.com/nevjegy.shtm

 

Számok a tipográfiában

Kétféle számsor létezik: az álló és az ugráló.

Ugráló számok általában reneszánsz betűtípusokhoz „jár", jobban belesimul a kisbetűs szövegbe, jellemzőiben ahhoz hasonló, tehát kisbetűs szövegben alkalmazzuk. Az elmúlt évtizedekben főleg szépirodalmi szövegekhez használták, de újabban már napilapokban is általánossá kezd válni. Az álló (verzális) számok a közelmúltban egyeduralkodók voltak, mára „divatjamúltak" lettek, különösen, hogy a népszerű Georgia betűtípus nem ezt tartalmazza. Nagybetűs szöveghez, pl. verzál címekhez azonban semmiképp se használjuk.

Az igényes betűtípusokban elvileg mindkettőnek lennie kellene.

  • Ugráló (kurrens) számok (oldstyle figures, lowercase figures, non-aligning figures, chiffres elzéviriens) (pl. Georgia számai)
  • Álló (verzális) számok (linig figures) (pl. Times New Roman számai)

Ha bizonyos funkciókban római számokat használunk (pl. XX. század), akkor a szövegben végig következetesen így járjunk el. Japán betűkészletekben a római számok (alá- és föléhúzással) külön karakterként megtalálhatóak.

Az ugráló és álló számok használhatók stíluskorhoz kötötten, azaz reneszánsz betűkhöz is, de ma már formai jegyeik alapján is elkülönülhet használatuk: kiskapitálishoz és kisbetűkhöz ugráló számokat, nagybetűhöz álló számokat ajánlanak egyes tipográfusok. (Pro betűtípusokban mindkettő megtalálható.)

Mértékegységek előtt van (nem törhető) szóköz, utána nincs pont, pl: 5 kg pezsgőtabletta.

A betűtípus kiválasztásakor ügyeljünk arra, hogy ha egy szöveg sok számot tartalmaz, a szám egyértelműen elkülöníthető legyen a betűktől. Ez pl. az 1 l I karakterek esetén fontos: egyes betűtípusokban ezek azonosak, pl: 1 l I (Gill)

Egyenlő betűtávolságú (egyenméretű) számok (tabular figures) Ha a számok helyi értékének helyzetét jelezni akarjuk (pl. összeadást írunk egymás alá), egyenlő betűtávolságú (monospaced, tabular spaced), általában verzális számot használjunk.

Arányos számok (proportional figures) Ezek a számok a szám rajzának megfelelően kisebb vagy nagyobb helyet foglalnak (az 1 keskeny, a 8 szélesebb). Pl. címekhez mindenképp ajánlott.

TIZEDESVESSZŐ

A magyarban mindig tizedesvesszőt használunk, míg az angolban tizedespontot. Tehát a helyes megoldás: 100,5 MHz, és nem 100.5 MHz.

 

FOKJEL

 

° ALT+0176

 

Történeti fejlődés. A hőfok jelzésére az 1929-es szabályzat az 5° C formulát javasolja. A hőfok megjelölés a 10. kiadásban C°, és ezt a szabályzat külön megemlíti, a 11. kiadásban °C alak szerepel, de ez csak a szótári részben szerepel.

A magyaros használat sokáig 15 C° volt, ma már a nemzetközi 15 °C-ot hasz­nálják. Kelvin-fok után nem kell fokjel: 273 K.

 

SORSZÁM JELZÉSE

Magyarul ma ponttal jelezzük a sorszámokat, de angolul felső „kitevőben” szereplő rövidítéssel (1st,2nd) akárcsak régen a magyarban (martius 15ik napján). Ugyanígy a latin -o jelzi a sorszámot, pl. primo, quarto (1o, 4o). Utóbbiaknál nem a fok jelet, hanem az o/a betűcskét alkalmazzuk.

00AA + ALT+x [Wordben]: hímnemű sorszámjel (-a)
00BA + ALT+x [Wordben]: nőnemű sorszámjel (-o)

 

MATEMATIKAI JELEK

A szorzókereszt nem azonos az x betűvel. Helyes használata a × (ALT+0215) jel alkalmazása. (Ez a lap 21 × 29 cm nagy.) A mínusz jel nem azonos a kötőjellel.

 

SZÁZALÉKJEL

A százalékjel szóköz nélkül tapad a számhoz: 5%.

 

KELTEZÉS, DÁTUM

A dátum egyes tagjai közé szóközt teszünk:

1999. 02. 24.

Ha kötőjelet kapcsolunk dátumhoz, a pont eltűnik: március 2-án. Az évszámhoz kapcsolt birtokos szerkezetnél nincs pont utána: 1484 telén. A hónapnév magyarul mindig kis betűvel kezdődik, akkor is, ha a számítógép máshogy szeretné:

2002. január 22.

Az amerikai dátumforma: November 4, 1988, míg a brit: 4 November 1988.

Hivatalos (szabványos) nemzetközi dátumforma: 2002-12-31

A Helyesírási Szabályzat 11. kiadása a keltezésnél leíró jelleggel, mint „terjedőben lévőt" említi a 1995-11-24 alakot, nem utalva annak helyes vagy helytelen voltára, ami veszélyes, hiszen ezzel precendest teremt: minden, számítógépek miatt „terjedőben lévő" alakot szentesít. Ez a formátum valójában szabványosított ISO-dátumformátum[1], mely egyes termékeken megjelenhet, de csak azért, mert nemzetközi szabványnak számít, folyószövegben mégsem lenne elfogadható.

-Manapság, tekintettel korunk évszámára, az évszámban csak a teljes, négyjegyű változat elfogadható (2005. 01. 05), és a külföldi évszámrövidítések megtévesztő voltára tekintettel (05. 06. 07.) erősen ajánlott a hónapokat sem számmal, hanem betűvel vagy római számmal rövidíteni (2005. nov. 7.).



[1] ISO 8601. A szabvány az 19951124 alakot is tartalmazza, ha nincs hely a kötőjeleknek. Felfigyelhetünk rá, hogy a nemzetközi ISO szabvány azonos a (logikusabb) magyar gyakorlattal és nem pl. az angollal. Az írásjeleknek nincs ISO szabványa.

 

<< Ligatúrák    Szedésminták idegen nyelven >>
Tananyagok
Fogalomtár
Életrajzok
Szerzők

Keresés