A rádió története

Digitális rádiózás

1995. december 1-én (épp 70 évvel a Magyar Rádió indulása után) az Antenna Hungária Rt. és a Magyar Rádió Rt. megindította az első DAB- (digital audio broadcasting, digitális rádió-) adást Budapesten. Ez mérföldkőnek számított a rádiózás történetében, a következő évek során azonban kiderült, hogy ezúttal valószínűleg egy elvetélt kísérletről van szó: DAB vevőkészülékek (legalábbis máig, legalábbis Magyarországon) nem kerültek forgalomba, és ma úgy tűnik, hogy még egy ideig nem is fog. Nagy-Britanniában állami támogatással már csaknem országos lefedettségű a DAB hálózat, melyen külön, csak DAB-on (és interneten) fogható programot is indított a BBC (6Music). Míg a DAB az URH FM rádiózás kiváltására lett tervezve, a nagy távolságra eljutó rövidhullámú rádiózás digitális verziójával is elkezdődtek a kísérletek. Ha ez megvalósul, egyetlen adóról egy kontinensnyi terület besugározható földi adóval, jó minőségben, úgy, hogy egy egyszerű hordozható készülékkel venni lehessen.

A digitális rádióadások valószínűleg egy internetes vagy/és műholdas felületen fognak elterjedni. Az USA-ban már több, mint százezer előfizetője van a Sirius Radio nevű 50 tematikus zenei csatornát kínáló műholdas rádiószolgáltatásnak, melyet az autósok számára építettek ki. Műholdas digitális adás Európában és Afrikában (WorldStar) is létezik, lényegesen mérsékeltebb sikerrel. A műholdas rádiók vételére hordozható készülék és a rá szerelt kistányér méretű antenna is alkalmas, de csak ott, ahol közvetlen rálátás van a műholdra (azaz a szabad ég alatt, ami elsősorban az autórádióknál valósítható meg).

Az interneten ellenben 2002-ben már 4000 rádióadás (streaming audio) fogható élőben. Ezek nagy része hagyományos rádió. Ezen felül megjelentek az ún. többcsatornás, 100-200 különféle zenei műfajú csatornát kínáló rádiók (music service provider), melyek bannereikből, CD-eladásokból és audio hirdetésekből fedezik költségeiket. Az USA-ban a 2002-ben bevezetett igen magas szerzői jogi díjak azonban számos rádiót leállásra kényszerítettek. A világ többi részén (egyelőre) a nem kereskedelmi vállalkozások számára is megfizethetők a jogdíjak.

Podcasting

(Ez a fejezet már elavult lehet) 

A podcasting során sorozatba rendezett mp3 hangfájlokat publikálunk a weben, úgy, hogy azokat az ún.podcatcher programokkal a felhasználó automatikusan le tudja tölteni a gépére, amikor az új mp3 fájl megjelenik.

A podcatcher program nagyjából úgy működik, mint egy levelezőprogram: új „levelek” (podcastok) érkeznek. A hangos „levelek” mellett csak szöveges üzenetek is érkezhetnek, ezeket RSS-nek hívjuk. Az RSS kezelő programok vagy megjelennek a „postaládában" a hangok mellett, vagy vételükor egy felugró ablakban tűnnek fel.

Minta podcastcher program: Bitscast - ingyen letölthető.

Az RSS üzenetek néhány mondatosak. A teljes üzenet az RSS-be ágyazott linken keresztül olvasható, közvetlenül a webről (az RSS gyakorlatilag egy weblap "reklámlevele", mely felhívja a figyelmet a weblap új anyagaira).

 

Egy podcast felépítése

A podcastok általában három fájlból állnak (itt néhány mintát mutatunk be. Ezeket működés közben ezen a címen lehet megnézni):

- xml fájl: ez tartalmazza a linkeket a hangfájlra, a hangfájl tartalmának rövíd szöveges leírását és a linkeket arra a weblapra, ahol minderről részletesen is olvashat a felhasználó (opcionális). A fájlban és között találhatók az egyes podcastok (egyedi műsorok vagy RSS szöveges "levelek") linkjei és szövegei. Ezeket manuálisan is meg lehet írni vagy - adatbázis használatakor - automatizált szoftverrel generálni. Ebben a fájlban található a podcast minden adata (cím, URL, rövid leírás, illetve az egyes részek tartalma).

- xls fájl: ez a fájl kiolvassa az xml fájlból az adatokat, a css fájlból a formázási utasításokat és ezek alapján összeállít egy weblapot, azaz a podcastnak egy olyan formáját, mely egy böngészőben jeleníti meg. A böngészők azonban mind egyénileg értelmezik az utasításokat és egyedi formázásban jelenítik meg a podcast fájlt.

- css fájl: formázási utasítások (betűtípus, színek stb.).

 

Mikor érdemes podcastingot / RSS-t használni?

Ha olyan audio / szöveges tartalmat kínálunk, ami rendszeresen új résszel jelentkezik. Audio tartalom lehet pl. egy rádió heti magazinműsora, vagy egy szappanopera epizódjai, de akár egy heti slágerlista is, RSS tartalom pl. egy adott site legfrissebb hírei (tematikában és terjedelemben is hasonló az SMS küldő szolgáltatásokhoz).

Mik a hátrányai?

A podcatcher program nem szükséges az mp3 letöltéséhez, tehát az manuálisan is letölthető az xml fájlban megadott linkről. Ám ez szükségszerűen letöltésnek minősül, tehát a webes letöltés szerzői jogi szabályai vonatkoznak rá, ám tekintettel a műfajra, bizonyos engedményekkel. Így a "podcast" típusú letöltésre kínált fájlok kedvezményes, átalány jogdíjért kínálhatók, de ennek fejében semmiképp sem tehetik lehetővé, hogy a felhasználó egyedi, jogdíjköteles anyagokat vágjon ki belőle (a szabad felhasználás kategóriájában természetesen nem érvényesek a következők). Így a podcast műsorokban nem hangozhat el elejétől végéig egy zeneszám (kisjogos alkotás), csak kb. 50%-a, vagy azokra rá kell beszélni, ill. le kell keverni. Ugyanígy nagyjogos művek sem kínálhatók podcastként. Azok a szájtok tehát, akik podcastjaiban jogdíjas műveket is tartalmaznak, eszerint kötelesek megvágni a podcastra kínált hangfájlt.

Az esetek jó részében azonban a podcasting műsorok tartalma nem jogdíjas (azaz saját felvétel, pl. hírműsor, beszélgetés stb.), így ezekért semmiféle jogdíjat nem kell fizetni.

Mi az "előfizetés"?

Angolul a subscription azt jelenti ez esetben, hogy egy podcastra feliratkozol, előfizetsz, azaz a podcastcher szoftverbe behívod az xml fájlt, és beállítod, hogy milyen gyakran nézze ezt a podcastot (frissítést keresve) és az új epizódokat automatikusan töltse-e le a gépedre. A podcastokat úgy is letöltheted, hogy nem fizetsz elő rájuk, és podcastcher szoftvered sincs, ez esetben a weblapról minden alkalommal manuálisan lehet letölteni az mp3 fájlt.

Milyen formátumok podcastolhatók?

Bármilyen, hiszen a podcast csak egy link. A legtisztább formában link sem, csak egy RSS üzenet (akárcsak egy SMS), de ebbe link is illeszhető, tetszés szerinti fájlra (doc, mp3, mpg, avi stb stb).

Mit jelent az a szó, hogy "podcast"?

Az eredeti cél az volt, hogy az internethez között fájlok "rádiószerűen", azaz mobilan legyenek hallgathatóak. Ilyen mobil lejátszó az ipod nevű, erről kapta nevét a "podcast", azaz olyan rádióműsor ("broadcast"), ami egy ipodon lejátszva mobilan is hallgatható. Az eredeti cél tehát az, hogy eleve az ipodra töltsék le a fájlokat a felhasználók.

Hogyan hirdethető a podcastom?

Akárcsak a weblapok, a podcastingoknak is vannak linkgyűjteményei, "elosztó szájtjai", ahol bejelenthetőek, illetve ahonnan elő lehet rájuk fizetni.



Podcasting: Feladatok

Állíts össze a saját tárhelyeden egy podcasting műsort. Minta a http://radio.csillagaszat.hu podcasting műsor (legalább egyet hallgass meg!).

Az összeállításhoz szükséges felvételeket itt találod

  • aláfestő zene
  • effekt
  • cím a műsor elején
  • cím a műsor végén

 

Az elkészítés menete:

Az egyes bejátszásokat pl. a Soundforge-ban digitalizálhatod (44 100 Hz / sztereó / 16 bit).

A műsort pl. Audition szoftverben (sokcsatornás hangszerkesztő) vághatod össze.

Innen File - Export Audio-val mentheted ki Microsoft wav formátumban.

Ezt a fájl a CDEx nevű szoftverrel konvertálhatod mp3-má (convert - convert wav file to compressed audio)

A C:/Audio alkönyvtába kerülő fájlt indítsd el a Winamp szoftverben és itt a fájl (kicsi zöld) nevére kattintva indíthatod el a tag editort, melyben az mp3 fájlba beleírhatod a metaadatokat (műsor címe, rövid tartalma [comment mező], szerzője, szerző elérhetősége stb.). A v2 taget használd.

Ezt az mp3 fájlt kell belinkelni a fent megadott xml fájl megfelelő részeibe, oda beleírva a műsor rövid tartalmát. A műsor audio részéhez készíts rövid szöveges (ha van, képes) változatot is, amit szintén az xml fájlban kell belinkelni (és a weben publikálni).

A kész anyag tehát a következő részekből áll (a publikusan hozzáférhető alkönyvtárban, a szerveren):

5 db mp3 fájl, sokcsatornás szoftverben szerkesztve, mp3 formátumba konvertálva, metaadatolva (tag editor).

1 db xml fájl, benne legalább 5 db , minden műsorhoz egy. (opcionális: RSS), minden link a saját URL-ednek megfelelően átírva

1 db. css fájl (mint a minta)

1 db. xsl fájl

5 db. html fájl (az egyes adásokhoz, rövid szöveges/képi tartalom, lehetőleg plusz, háttér stb., azaz nem a hang leírása, mert ki hallgatja meg a hangot, ha olvashatják is?)

1 db. html fájl (az 5 rész közös nyitólapja, szövegesen, linkkel az xml fájlra [„podcast" név alatt])

<< Rádiózás Afrikában és az arab világban    A rádiózás története Magyarországon >>
Tananyagok
Fogalomtár
Életrajzok
Szerzők

Keresés