Szedés, mikrotipográfia

Egyéb írásjelek

PONT, VESSZŐ

Történet. A pont Arisztophanész Büzantiosz - alexandriai könyvtáros - módszere volt. A fölülre tett pont (periodus) jelentette a mondatzárást. A középre tett pont (colon) hosszú szünetet, az alulra tett (comma) rövid szünetet jelzett.

 

KIHAGYÁS JELZÉSE: HÁRMASPONT (három pont)

Ellipsis

...0133

alt+ctrl+. (Wordben)


Történeti fejlődés. A két pont .. (punctum geminatum) eredetileg (is) hiányt jelzett, pl. nevek helyett alkalmazták. (A magyar gyakorlatban ez nincs meg, helyette hármaspontot használunk). A kihagyás jelzésére a korábbi gyakorlat sokszor három (vagy több) gondolatjelet (kvírtminuszt) használt (jellemző a cenzúra rostájában maradt szövegek hűlt helyén is). Az 1939-es 7. kiadás a kihagyás jeleit szóközökkel - - - használja, a hármaspontot pedig még félbeszakító jelnek nevezi (szóközökkel). A gondolatjelek ezen szerepköre mára a kihalás szélén áll.

A hezitálást, hiányt jelző hármaspont (vagy három pont) nem egyszerűen három pont, hanem külön karakter. Kicsit nagyobb köztük a távolság, mintha csak három pont volna. Egyes iskolák szerint kicsit (1-2 spáciummal) távolabb kezdődnek az utolsó karaktertől, mint a pont... Idézeten belül hosszabb kihagyást így jelezzünk: [...]. Ilyen esetben a hármaspont elé és után spácium is teendő.

An ellipsis...is not the same as three periods with spaces. . .

Angol neve (ellipsis) a görög 'kihagyás' szót veszi át. A stilisztikai szaknyelvben az ellipszis kihagyást jelent, azaz ha a beszélő valamit nem mond ki.

 

DETTÓ JEL (ISMÉTLŐJEL)

Bár hivatalosan „dettó jel" ilyen magyar elnevezés nincs, itt így különítjük el az (nem zenei!) ismétlőjelként szolgáló macsakörmöt. A karakter a kézírásban ismert leginkább, magyarul ilyen formában: - 〃 -, macskaköröm néven. A jel (ditto mark) a sor közepén áll, azaz nyomtatásban sem a „ sem a " jelet nem használhatjuk, hacsak nem helyezzük középre. A hivatalos unicode szabvány szerinti 〃 középen található (U+3003), de ez legfeljebb a japán karakterkészletekben található meg. Megfelel a latin ibid (ibidem) rövidítésnek is.

 

KÉRDŐJEL

Question mark

Történet. A kérdőjel a quaestio (kérdés) latin szó qo betűinek stilizált változata: egy Q egy kis o-ra helyezve (16. század).

A görög nyelvben kérdőjel funkcióban pontosvesszőt használnak.

 

FELKIÁLTÓJEL

Exclamation mark

Történet. A felkiáltójel a latin io (joy) összevont alakja: egy I egy apró o betűn.

 

ZÁRÓJEL, PER JEL

() görbe zárójel (parentheses / round brackets, fingernails [inf.])

[] szögletes zárójel (box brackets / square brackets, ácsklammer)

<> csúcsos zárójel, kúpos zárójel, „kacsacsőr”, „rókaszáj” (ritk.) (nem azonos a lúdláb idézőjellel) (angle brackets / chevrons)

{} kapcsos zárójel (curly brackets / braces, bajúszklammer)

Zárójelek hierarchiája. A zárójelek helyes használata: vagy

  • (első szinten kerek [második szinten szögletes {harmadik szinten kapcsos} bezárva] és befejezve) vagy épp fordítva:
  • {[()]}
Zárójelek döntése. Kétféle iskola is van a zárójelek döntéséről. Az egyik szerint (a zárójelbe tett, kurzivált szöveg mellett a zárójel is kurzív). A másik szerint a zárójel nem betű, ezért nincs a kurziválásnak értelme: a zárójel mindig áll, de ha kurzív szöveg van benne, (akkor spácium, egy kis térköz lehet) a belső részén. A döntés tiltása [minden] zárójelre vonatkozik.

Csúcsos zárójelet használunk pl. a html kódjaiban (tagjeiben).

A 》 ill a kínai, japán nyelvekben a címeket jelöli.

Szögletes zárójelet használhatunk azon idézetekben, melyekben az eredetihez képest módosítás történt, a módosított szövegrésznél: „[a]z új kormányban Deák Ferenc nem vállalt munkát, de az országgyűlés [róla elnevezett] többségi pártját (...) ő irányította”. A mondatkezdő nagybetű meg is hagyható eredeti formában.

Sic. Szögletes zárójellel jelezzük, ha fel akarjuk hívni a figyelmet arra, hogy az idézet nem a mi hibánkból hibás, hanem már az eredeti is ilyen volt: „Aszonta [sic!] hogy jól van”. A sic lehet felkiáltójellel vagy nélküli, és lehet dőlt [sic] (a zárójel álló) vagy álló [sic]. A sic latin sicut (=így) rövidítése.

 

PER JEL

Slash, stroke

A per jelet / ne alkalmazzuk zárójelnek (hacsak nincs más megoldás, pl. írógépeknél). Ez vagy tört számnál jelenik meg, pl. 3/4, de ilyenkor is kiváltható a megfelelő, már meglévő karakterrel: ¼, ½, ¾ (Alt+0188, 0189, 0190) vagy alapvonal-eltolással ugyanez elő is állítható.

Perjelet használunk mértékegységeknél, km/h, és verssorok törésénél, ha az folyószövegben szerepel: „Sósabbak itt a könnyek / S a fájdalmak is mások. / Ezerszer Messiások / A magyar Messiások".

 

ÍRÁSJELEK ZÁRÓJELBEN VAGY KÍVÜLE

(Az írásjel akkor kerül a zárójelen belülre, ha a mondat már a zárójelben is kezdődött.) Ha kívüle, a mondatvégi írásjel is (kívülre kerül).

 

KUKAC

at (egységár): angol használatban az „at” szót rövidíti (amiképp az & jel az és szónak felel meg) @ 8 o'clock.

 

FORDÍTOTT ÍRÁSJELEK (¿¡)

Történet. A spanyol fejjel lefelé fordított mondatkezdő felkiáltójel (signo de exclamación) és kérdőjel (signo de interrogatión) azért kerültek 1754-től a mondat elejére is, hogy a barokk cirkalmas mondatainál olvasás közben már a mondat elején tudja az olvasó, hogy kérdés vagy felkiáltás következik és ennek megfelelően tudja hangsúlyozni a szöveget.

 

<< Térközök (betűköz, szóköz, sortávolság, behúzás)    Írásjelhasználat más nyelveken >>
Tananyagok
Fogalomtár
Életrajzok
Szerzők

Keresés