Klasszikus történelemfilozófia tanterv

Az előadássorozat olvasmányai

Az előadásokban közvetlenül tárgyalt szövegek:

- Rousseau: Értekezés az emberek közötti egyenlőtlenség eredetéről és alapjairól, in: Rousseau: Értekezések és filozófiai levelek. Magyar Helikon, Budapest, 1978. 59-158. o.

- Kant: Az emberiség egyetemes történetének eszméje világpolgári szemszögből. (In: Kant: A vallás a puszta ész határain belül. Gondolat, Budapest, 1974. vagy in: Kant: Történelemfilozófiai írások, Ictus, Szeged, 1996. 41-58. o.)

- Kant: Az emberi történelem feltehető kezdete. (Ictus id. kiad. 87-103. o.)

- Schelling: A transzcendentális idealizmus rendszere. (Gondolat, Budapest, 1983. 353-373. o.)

- Schiller: Mi az egyetemes történelem és mivégre is tanulmányozzuk? (In: Schiller: történelemfilozófiai és művészetfilozófiai írások, Atlantisz, Budapest, 2005.)

- Schiller: A fenségesről. (In: Schiller művészet- és történelemfilozófiai írások, Atlantisz, Budapest, 2005.)

- Hegel:  Előadások a világtörténet filozófiájáról. „Az ész a történelemben", Akadémiai, Budapest, 1979. 13-138. o.

Ajánlott irodalom:

- Karl Löwith: Világtörténelem és üdvtörténet (Atlantisz, Budapest, 1996.)

- Karl Löwith: Von Hegel bis Nietzsche. (Europa Verlag, Zürich/New York, 1941. Könnyebben megtalálható új kiadás: Karl Löwith: Sämtliche Schriften, Metzler, Stuttgart, 6. kötet)

- Jacob Taubes: Nyugati eszkatológia (Atlantisz, Budapest, 2004.)

- Reinhart Koselleck: Elmúlt jövő (Atlantisz, Budapest, 2003. - A kora újkor elmúlt jövője; Történelem, történetek és formális időstruktúrák; Ábrázolás esemény és struktúra; Tapasztalati tér és várakozási horizont)

- Odo Marquardt: Az egyetemes történelem és más mesék (Atlantisz, Budapest, 2001. - A megvádolt és fölmentett ember a XVIII. század filozófiájában; Az egyetemes történelem és más mesék.)

- Peter-André Alt: Schiller. Kül. az V. fejezet, ezen belül a Schiller jénai székfoglaló beszéde kapcsán írottak. Verlag C. H. Beck, München, 2000)

Az ELTE BTK Filozófiai Intézet tanszék tanáraitól az előadássorozat tematikájához olvasható néhány szöveg:

Történelem és üdvtörténet kérdésköréhez:

- Vidrányi Katalin: „Üdvtörténet és történelem", in: Krisztológia és antropológia, Osiris, Budapest, 1998.

-  Miklós Tamás: „Angelus Perditus", in: Karl Löwith: Világtörténelem és üdvtörténet, id. kiad.

Rousseauhoz:

- Ludassy Mária: Az ész államáig és tovább (Magvető, Gyorsuló idő, Budapest, 1979.)

-  Ludassy Mária: Négy arckép (Szépirodalmi, Budapest, 1989)

A történelemfilozófia és az etika kanti összeegyeztetésének problémájához:

- Tengelyi László: Autonómia és világrend. Kant az etika fundamentumáról, Medvetánc, Budapest, 1984.)

Kant és Herder vitájához:

- Kelemen János: „Kant és Herder törtélemfilozófiai vitája" (in: Az ész képe és tette. A német idealizmus történelemszemlélete, Atlantisz, Budapest, 2002. 15-51. o.)

Schellinghez:

- Miklós Tamás: „A történelemfilozófia elgondolhatatlansága és nélkülözhetetlensége a Transzcendentális idealizmus rendszerében" (in: Diotima. Heller Ágnes hetvenedik születésnapjára. Budapest, 1999. Osiris-Gond.)

Schillerhez:

- Miklós Tamás: „Germánia fölött az ég. Friedrich Schiller: Mi az egyetemes történelem és mi végre is tanulmányozzuk?" (in: Parlando. Tanulmányok Zoltai Dénes tiszteletére. Atlantisz, Budapest, 2005.) és: „A zűrzavar képei. Friedrich Schiller: A fenségesről" (in: Bölcselet és analízis. A hatvan éves Kelemen János tiszteletére. Eötvös Kiadó, Budapest, 2003.)

Hegelhez:

- Kelemen János: „Hegel és a történelmi metodológia" (Kelemen: Az ész képe és tette, id. kiad.)

Klasszikus történelemfilozófiai dilemmák XIX-XX. századi továbbéléséről pl.:

- Erdélyi Ágnes - Kelemen János: „Történelemfilozófia: kérdések és perspektívák", in: Filozófiai Figyelő, 1984/4.

- Erdélyi Ágnes: „A történeti ész kritikája", in: Magyar Filozófiai Szemle, 1976. 20.