5. fejezet: Események

1. Metafizikai problémák az eseményekkel kapcsolatban

Az események azok a dolgok, amelyek történnek. Olyan dolgok, mint a születések, halálok, házasságtörések, földrengések, háborúk, viharok, fenékberúgások, séták, színházi előadások, szeretkezések, költözések, kirándulások, olimpiák stb. E dolgok közös tulajdonsága az, hogy valahol és valamikor végbemennek. Emiatt események.

Ne zavarjon, hogy e felsorolt dolgok különböző ideig tartanak: egy fenékberúgás mindössze egy pillanatig, egy háború sajnos akár évekig. Ettől még mind a fenékberúgások, mind a háborúk események. Azon is emelkedj felül, hogy egy hosszabb esemény (például egy háború) kisebb eseményekből (például csatákból) áll. Attól még mind maga a háború, mind pedig a csaták (a háborúk részei) események. És tekints el attól is, hogy bizonyos eseményeknek (például egy viharnak) nincsenek éles térbeli határai. Attól még egy vihar esemény.

Az eseményekkel kapcsolatban a kortárs metafizikában két alapvető kérdést szokás feltenni. Az egyik: léteznek-e események mint ontológiailag önálló entitások? A másik: amennyiben léteznek események, miben áll a természetük? Ez utóbbi kérdés természetesen több kisebb kérdést is magában foglal. Például: mik az események azonosságfeltételei, mikor azonos egymással a és b esemény? Milyen viszony áll fenn az események és más ontológiai/metafizikai kategóriák (a fizikai tárgyak, tények) között? Vannak-e az eseményeknek alkotóelemeik vagy az események primitív entitások? Vajon minden esemény valamilyen változás? Vajon minden eseménynek van szubjektuma?

E fejezet következő részében azokat a legfontosabb gondolatmeneteket mutatom be, melyek szándékolt konklúziója szerint ontológiailag el kell köteleződnünk az események mint önálló entitások létezése mellett. A további részekben pedig az események három fő metafizikai elméletét exponálom: a téridő-régió elméletet, az oksági elméletet, valamint a tulajdonságexemplifikáció elméletet.