A film és társművészetei

9. Film és zene 3.: Könnyűzene és film – a musicaltől a videoklipig

Film és zene 3.: Könnyűzene és film - a musicaltől a videoklipig
A musical átalakulása a klasszikus korszak után
A musical erkölcs és tematika változása az 50-es, 60-as években:
társadalom peremén élő figurákról, pl.: feketék → Porgy és Bess (1959)
a bűnös külváros → West Side Story (1961)
politikai, társadalomkritikus témák → Kabaré (1972), Hair (1979)
szkeptikusan, gúnyosan a showbizniszről → Mindhalálig zene (1980)
a 60-as években az ellenkulturális mozgalmak hatására a műfaj lendülete megtörik, de máig életképes
Napjaink:
szerzői filmes kalandok                         vs.            Broadway sikerek filmen
                        ↓                                                            ↓
Woody Allen: Varázsige I Love You (1999)               Rob Marshall: Chicago (2002)
Lars von Trier: Táncos a sötétben (2000)                Chris Columbus: Rent (2005)
Tsai Ming-Liang: Huncut felhőcske (2005)               Bill Condon: Dreamgirls (2006)
John Turturro: Románc és cigaretta (2005)                                
Ma a világ legnagyobb „musical" gyártója: Bollywood
Bollywood és a Nyugat találkozása:
pl. Gurinder Chadha: Mátkaság és legényélet (2004)
A musical átalakulása az 50-es években II szociokulturális változások az USA-ban:
  • izoláció vége a második világháború után
  • osztály, faj és generációs kérdések
  • a szabadidő eltöltésének módja változik
  • fejlődés a szórakoztatóelektronikában (TV)
                                                           ↓
                                               1949: 2,3%-ában a háztartásoknak van TV
                                               1954: 55,7%
                                               1955: 64,5%
                                                           ↓
                                   A mozik látogatottsága nagyban csökken
                                   de a TV-k nem ismerik fel az ifjúsági kultúra erősödését, nem reagálnak rá
  • 1948: „Paramount döntés" → Hollywood átalakulása = a független producerek erősödése →
            gyorsabb reagálás, válaszolnak a kulturális trendekre (pl. zenében)
  • ellenmozgás: Amerika Ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság, hidegháború: Hollywood egyre kevesebb kockázatot vállal
A populáris zenei ipar átalakulása (ifjúsági kultúra & rock 'n' roll)
a 40-es évektől a zeneipar (= lemezipar) Hollywoodhoz hasonlóan vertikálisan integrált
a nagy cégek kapcsolatban állnak a hollywoodi cégekkel
→ uniformizálódás, homogenitás:
  • egyen formulák
  • korlátozott skálán mozgó érzelmek konvencionálisan előadva
  • marginális csoportok zenei kultúrája nem jelenik meg (jazz, blues, gospel, country)
uniformizálódás ellenes tendenciák:
1939: Broadcast Music Inc. (BMI): a kiaknázatlan fekete zenei piac felé fordul →
rádióállomások amik feketéknek fekete zenét játszanak
zenegépek elterjedése (= lemezipar új felvirágzása)
1940-es évek: vannak képet is játszó zenegépek, 2000 rövid klippel
1950-es évek:
az ifjúsági kultúra megerősödése (II világháború utáni baby boom)
a helyi rádiók sugározta „marginális" zenék iránt növekszik a kereslet
a déli államok fiataljaira hatással a fekete zene II az új zenék lazítják a szegregációt
a zenei stílusok kereszteződésének kommerciális megjelenése:
rock and roll (= zenei de-szegregáció)
            ↓
elterjedésében fontos szerepűek:
helyi rádiók és DJ-k
független lemezstúdiók (pl.: Memphis - Sam Phillips / Sun Records)
Rock and roll + az ifjúsági kultúra felemelkedése = a XX. századi kultúrtörténet meghatározó jelensége
demográfia: képzett, iskolázott fiatalok nemzedéke
fekete zene számukra kifejezi:
kollektív, kommunális tapasztalat
elnyomottság
a főáramtól való elidegenedés
Hollywood kísérlete a hatalom visszaszerzésére:
attrakciók:
széles vászon, új színes technikák fejlesztése - ezek azonban nem reagálnak az ifjúsági kultúrára
a fiatalság igényeinek felismerése →
rock and roll filmek: Bill Haley and the Comets - Rock around the Clock (1956)
                                                                                              ↓
                                                                       konvencionális narratíva
                                                                       feltűnő: USA-ban és GB-ban egyaránt bomba siker
Az 1950-es évek rock and roll filmjei:
technikák, amikkel a lázadó, ellenkulturális rock 'n' rollt be lehet építeni a hollywoodi struktúrába, normatívvá lehet szelídíteni
példa: Elvis Presley
karrierje lokálisan indul
élő előadások - a „látványa" hatásos, felszabadító ↔ konzervatív kertvárosi
            ↓
+ televíziós hatás: a vizuális imidzse széles körben nagy hatással (első TV-szereplése: 1956)
Hollywood szerződteti 3 filmre („a gitározó Marlon Brando")
Első film: Love Me Tender (1956, western)
= a fiatalok ellenálló szubkultúráját megszelídíteni, normatívvá tenni
Jailhouse Rock (1957)
= a társadalmi kívülálló (bűnöző) megszelídítése, beillesztése a társadalomba (rock and roll sztár lesz + a szerelme segíti)
II klasszikus hollywoodi musical séma
→ Presley filmjei a 60-as években: ellaposodásuk II asszimiláció a domináns kommersz fősodorba
Könnyűzene és film Nagy Britanniában
A brit rock and roll az amerikai mintákat utánozza
(Bill Haley, Buddy Holly, Elvis Presley)
a brit zene és zenésfilm eladhatatlan az USA-ban
a váltás: 1964 - Beatles
                               ↓
                        népszerűségüknek óriási lökést ad: 1963 nov. - televíziós szereplés → "Beatlemania"
USA vonakodik kiadni lemezüket
1964: USA turné + TV fellépés (Ed Sullivan Show)
United Artist: filmterv - csak a zene miatt akarják
Richard Lester: Hard Days Night (1964)
                                    ↓
                        teljesen új forma / esztétika
                        kifejezetten kerülik, hogy a fiatalságot mint az idősebb
                        generációk számára megszelídített jelenséget mutassák
kimutatható filmes hatások:
Free Cinema
„kitchen sink" cinema
dokumentarista törekvések
szürrealizmus
francia újhullám játékossága
megjelenik a zenei videó (videoklip) esztétikum csírája (pl.: vonaton zenélés jelenetei, zenés epizódok)
a zenészeket a fiatalok szemszögéből mutatja, nem az idősebbekéből
a film hatalmas kommerciális és kritikai hatása: Andrew Sarris: „a zenegép musicalek Aranypolgára"
(a zeneipar és a filmipar új nagy egybefonódásának jele)
Beatles a TV-ben → a popzene „kinézetének" újfajta jelentősége születik meg
A promóciós klipek a 60-as évek közepétől terjednek a TV-műsorokban
70-es évek közepe: a videó megjelenése - videoklipek terjedése, a klip mint a zene marketingje
70-es évek elejére a nagy cégek is újra felzárkóznak
ellenmozgás:
1971 - BBC2 - szubkulturális könnyűzenei műsor, azoknak, akik komolyan veszik a rockot
→ albumorientált zenekarok ↔ pop slágerlisták sikerdalai
ezt az irányt ihleti:
Mike Nichols: Diploma előtt (1967)
Dennis Hopper: Szelíd motorosok (1969) - rock soundtrack mint ellenkulturális gesztus
Norman Jewison: Jézus Krsiztus szupersztár (1973)
hamarosan azonban a rock már nem „ellenkulturális", hanem „globális":
1985 - Live Aid koncert
1988 - Nelson Mandela koncert
                        ↑
            a TV globalizál
1980-90-es évek: videoklip-kultúra / esztétika
hatása: TV, mozi, reklámok
a filmek marketingjének része:
Kétségbe esve keresem Susant (1985) - Madonna
The Bodyguard (1992) - Whitney Houston
stb.
hatás a filmek szerkezetére: vizuális stílus, vágási ritmus
a filmek a 90-es évek végétől:
létező slágerek + a film számára írt részek  - hasonlít az ősmozi zenei rétegére!
videoklip jelleg:
megidéz történeteket, nem elmesél (II ősfilm) → látványosság alapú filmek
„realista" filmekbe is beépül:
1986 - Top Gun (rendező: Tony Scott - reklámfilmes háttérrel)
a film gigantikus sikerű slágere: Berlin: „Take My Breath Away"
egyszerű cselekmény + látványos légi ütközetek, röplabdameccsek montázsszekvenciái zenére
Globalizációs szinergiák
nagy felvásárlások:
Time - Warner - (Turner) - 1995
Paramount + Viacom (az MTV tulajdonosa) - 1993
Hollywood + Sony + Matsushita...
                        ↓
            globális szórakoztatóipari piac
            film + zene + videojáték + software
globalizált gesztusok:
Wong Kar-wai: As Tears Go By (1988) - a Top Gun világslágerének felhasználása egy távol-keleti filmben (0.47:40-0:53:45)
Wong Kar-wai: Chunking expressz (1994) - a The Mamas and the Papas: California Dreamin' c. slágerének felhasználása (pl.: a történetszálak közti váltásnál: 0:38:40-től)

 
Irodalomjegyzék:
Kiemelt szövegek:
Déri Zsolt: Klipsz: szemrevaló fülbevalók (Popvideók). Filmvilág (1998/1.) pp. 47-50.
Vízer Balázs: Póz, csajok, satöbbi: A videoklip mesterei. Filmvilág (2006/4.) pp. 48-50.
Ajánlott irodalom:
Mundy, John: Popular Music on Screen: From Hollywood Musical to Music Video. Manchester, New York: Manchester University Press, 1999.
Firth, Simon-Goodwin, Andrew-Grossberg, Lawrence: Sound and Vision: The Music Video Reader. London, New York: Routledge, 1993.
Az órához vetítendő film:
Richard Lester: Hard Days Night (1964)
<< 8. Film és zene 2.: A klasszikus musical    10. Film és irodalom 1.: Az irodalom hatása a filmes elbeszélés kialakulására >>
Tananyagok
Fogalomtár
Életrajzok
Szerzők

Keresés