Hipertext, hipermédia

1. Bevezetés

Amikor az interneten barangolunk, információt keresünk vagy éppen egy fórumhoz szólunk hozzá, CD-romokat használunk vagy a könyvtárak elektronikus katalógusait böngésszük, hipertexttel, azaz digitális szöveghálózatokkal dolgozunk. Könnyen lehet, hogy azoknak az egyetemistáknak a számára, akiknek ez a tananyag készült, a digitális szövegtenger már-már otthonosabb, mint a nyomtatott, de legalábbis valószínűleg gyakorlottan mozognak a digitális szövegek közegében, s ami a mindennapi feladatokat jelenti, nagy valószínűséggel sokkal magabiztosabb hipertext-használók, mint az akár csak egy generációval idősebbek. Egy évtizeddel ezelőtt egy hipertextről szóló tananyagnak nemcsak a számítógépen megjelenő szöveghálózatokkal kapcsolatos tapasztalatok hiányával kellett volna számolnia, hanem azokkal az ellenérzésekkel is, melyek részben nyilván az ismeretlennel kapcsolatos szorongásokból fakadtak. Akik ellenérzésekkel viseltettek vagy viseltetnek a mai napig a számítógépes szövegvilággal (pontosabban szöveg, kép és hang digitális hálózataival) szemben, gyakran úgy érzékelik, hogy ez az ismeretlen új világ azzal fenyeget, hogy felszámolja a könyvet mint az irodalom, az információőrzés, a műveltség legfőbb hordozóját, s a könyvvel együtt menthetetlenül a múltba vész az a kultúra is, melynek a könyv volt a legfontosabb hordozója, médiuma. Velük szemben azok, akik olyan információs környezetben nőttek fel, szocializálódtak, melyben a számítógépnek és az internetnek megkerülhetetlen szerepe van, magától értetődőnek tekintik, hogy a különféle médiumok ma egymás mellett élnek, s hogy kedvük, céljuk, körülményeik szerint dönthetnek, hogy nyomtatott vagy digitális forráshoz nyúlnak.

Ez a tananyag tehát egyfelől reflektált viszonyt szeretne kialakítani a hipertext-rendszerek használóiban saját mindennapi tevékenységükhöz - a hipertextrendszerek használatához és nem-professzionális létrehozásához -, ugyanakkor ahhoz is szempontokat kínál, hogy megértsük azt a technológiai és kulturális változást, amelynek a digitális szöveghálók születése is részese, s amit maga a hipertext is formál. A hipertextről szóló szakirodalomban sokféle megközelítési móddal találkozhatunk, lássuk a legfőbbeket:

  • a szövegtani vizsgálattal például azzal foglalkozhat, hogy miben különbözik a hipertext felépítése a nyomatott szövegekétől;
  • az információelméleti szemlélet a hipertextet elsősorban mint adatbázist vizsgálja;
  • az irodalomelméleti megközelítés például arra lehet kíváncsi, hogy a hipertext befogadása miben különbözik a könyvbe foglalt szövegétől, s hogy melyek azok az irodalomelméleti koncepciók és szépirodalmi szövegek, melyek rokoníthatók a hipertexttel;
  • az írás- és olvasástörténeti kutatások megvizsgálják, hogy hogyan változtatja meg a digitális szövegháló a műveltség tartalmát és megszerzésének, illetve hagyományozásának módozatait;
  • a műfajtörténeti vizsgálódások például szépirodalmi vagy sajtóműfajok, illetve a lexikonok, szótárak változásait vizsgálhatják meg a hipertext közegében, illetve azt, hogy milyen új műfajok születnek ebben a közegben;
  • a nyilvánosságtörténeti megközelítés felteszi a kérdést, hogy demokratikusabb közbeszédet, információ-hozzáférést tesz-e lehetővé az internet hatalmas hipertext-rendszere.

Általában a hipertextről szóló irodalomban keverednek egymással ezek a szempontok, s azt is fontos látnunk, hogy a hipertext vizsgálata nehezen határolható el a digitális kultúra kutatásán belül: sok olyan gondolatmenetben találkozunk fontos szempontokkal a hipertextről, melyek nem kifejezetten a szöveghálózatokkal, hanem általában a kultúra médiumainak digitalizálódásával és konvergenciájával foglalkoznak. Ez a tananyag sem kötelezi el magát egyetlen megközelítési mód mellett, hanem igyekszik többféle perspektívát felkínálni a hipertext vizsgálatához.

 

Hogyan használjuk a tananyagot? 

A fejezetek különböző megközelítési módokat, problémákat ismertetnek örökérvényű definíciók közlése helyett, úgy is mondhatnánk, inkább gondolkodnivalót próbálnak adni, mintsem bemagolni valót. Az az elsődleges céljuk, hogy szempontokat kínáljanak fel a fejezet végén található szakirodalom feldolgozásához, illetve a hipertext-rendszerek és használati gyakorlataik elemzéséhez. A feladatok egy része az egyéni tanulást segíti: olyan esszékérdéseket sorol fel, melyek a fejezetben felmerült kérdésekhez, illetve az olvasmányokhoz kapcsolódnak, továbbá weboldalak, cd-rom-ok különböző szempontú elemzését, értékelését kérik. A feladatok másik része egy közös hipertext-rendszer kiépítéséhez nyújt segítséget. A közös projekt jó alkalom lehet arra, hogy a hallgatók a gyakorlatban is kipróbálják, mit jelent egy hipertext-rendszert felépíteni, milyen tanulságokkal jár a közös kutató- és alkotómunka, milyen döntéseket kell hozni a munka során stb.

 

A szakirodalom használata

A tananyag az olvasmányok feldolgozásához segít, de sem a tananyag, sem a benne szereplő linkek nem helyettesítik az olvasmányok elolvasását. Említettük, hogy a mai egyetemisták magabiztosabban használják az internetet, mint az előttük járók. Tapasztaltaink szerint azonban ennek megfelelően hajlamosabbak is arra, hogy azt gondolják, csak az van, ami az interneten van. Persze nagyon is kívánatos volna, hogy minden szöveg elérhető legyen digitalizált formában, de bele kell törődnünk, hogy ez - talán csak egyelőre - nem így van. Az internet nem helyettesíti a könyvtárba járást. A szakirodalomban tehát olyan szövegeket is találni fognak, amelyek elérhetőek az interneten, de olyanokat is, amelyek csak nyomtatott formában hozzáférhetőek. 

Az internet azonban ezek fellelésében is segítséget nyújthat: a MOKKA, azaz a Magyar Országos Közös Katalógus Egyesület online katalógusának segítségével ki lehet deríteni, hogy egy-egy könyvhöz hol lehet hozzáférni: http://www.mokka.hu/

Aki a bibliográfiában megadott irodalmon kívül is szeretne szakirodalmat találni, annak kiindulópontul szolgálhat a könyvtári katalógusokon kívül az EISZ adatbázis. Az Elektronikus Információszolgáltatás az Oktatási Minisztérium programja, amely nemzetközi és magyar információforrások (lexikonok, szótárak, folyóiratok) használatát teszi lehetővé diákok, oktatók és kutatók számára. Az EISZ az egyetemek számítógéptermeiből és a könyvtárak számítógépein keresztül érhető el: http://www.eisz.hu/

 

Projektfeladat: Építsünk közösen hipertext-rendszert! 

Ha a hipertext-tananyaghoz

szeminárium is tartozik, érdemes kipróbálni egy közös hipertext-rendszer létrehozását. A fejezetek végén lévő kérdések ebben próbálnak segíteni. A rendszer felépítéséhez bármilyen egyszerű, felhasználóbarát hipertext-szerkesztő alapul szolgálhat, melyeknek a használata általában könnyen megtanulható.

A professzionális hipertext-szerkesztők nem ingyenesek, de a célnak bőven megfelelnek az ingyenes webszerkesztők. Jól használható például a Netscape Composer, mely az ingyenesen letölthető Netscape böngésző tartozéka: http://www.netscape.com/

További (részben ingyenes) szerkesztők találhatók az [origo] szoftverbázisában: http://origo.hu/szoftverbazis/internet/htmleditor/index.html

Az első feladat értelemszerűen a hipertext-rendszer témájának közös kitalálása, majd meg kell tervezni a struktúrát, a legfontosabb tematikus csomópontokat, meg kell állapodni a munkamegosztásban, és a félév során a rendszert anyaggal – a hallgatók által írt szöveggel, idézetekkel, linkekkel, gyűjteményekkel (szómagyarázatok, életrajzok, linkgyűjtemény stb.), kép- és hanganyaggal - lehet feltölteni. (Amennyiben a rendszer nyilvánosságra kerül - legyen az akár csak az egyetem honlapjának nyilvánossága - a felhasznált anyagok szerzői jogi kérdéseit tisztázni kell!)

A közös projekthez jó szolgálatot tehet egy fórum indítása, ahol folyamatosan meg tudják vitatni a felmerülő kérdéseket, és később arra is jó lehet, hogy másokat is bevonjanak a munkába.

A tananyag feladatai igyekeznek rugalmas instrukciókat adni, melyeket értelemszerűen a konkrét projekt igényeihez kell igazítani, hiszen a feladat értelme éppen az, hogy a rendszer tényleges tartalma, gazdagsága, komplexitása, tematikus hangsúlyai a diákok érdeklődésének, leleményének és szorgalmának függvénye lesz.

   2. Definíciós kérdések >>
Tananyagok
Fogalomtár
Életrajzok
Szerzők

Keresés