Szabadbölcsészet

Az i.e. 30. századtól - az első századig élt az ékírás, melyet agyagtáblákba véstek. A nagyobb táblákban már hasábokra osztott szerkezetű "oldalak" láthatóak, illusztrációkkal. Az egyes hasábokat lénia választja el, de más ékírásos táblákon az egyes sorok között is elválasztó vonal (sorregiszter?) látható.

A Halottak Könyve (Egyiptom)

Az egyiptomi "kiadványok" közül a legismertebb talán a Halottak Könyvének i. e. 1400 körüli példánya, Ani 23 méter hosszú papirusztekercse. A gazdagon illusztrált mű a legváltozatosabb kiadványszerkesztési megoldásokat tartalmazza. A "tipográfusnak" voltak mintái, hiszen ez az elrendezés évszázados hagyományokat tükröz, melyek az egyiptomi sírok falaira festve is hasonló, sokszor mai szemmel is "modern" formákat ölt.

Tekercsek

A papirusztekercsek első formáiban a tekercset felülről lefelé kellett forgatni, a ráírt szöveg folyamatos volt (ez a módszer hasonló a számítógépes szövegszerkesztés módszeréhez. (A gördítés angol neve (scroll) is megegyezik a tekercs szó angol nevével.). A módszer hátránya volt, hogy a tekercs nehézkesen volt kezelhető. A szöveg keresése sem volt könnyű egy hosszú tekercs esetén, hiszen a magnószalaghoz hasonlóan a tekercs lineáris elérésű adathordozó, azaz nem lehet tetszés szerinti helyen belépni a szövegbe.

A tekercsre írt szöveg újítása a tekercs megfordítása: balról jobbra vagy jobbról balra forgatható tekercsek már hasábokba rendezettek: a szöveg olvasását ez megkönnyíti (a hasábok szélessége sem tekercsnyi, tehát könnyebben olvasható), de még mindig lineáris elérésű.

A nemlineáris elérést, és a forgatásnál könnyebb hozzáférési módszert a lapokra bontott könyv jelentette. Ennek mintája a hasábokra bontott tekercs, melyet lapokra szabdaltak és összefűztek. Az egy hasábos könyvnél egy, a több hasábosnál több hasábnyi szövegnél "vágták el" a képzeletbeli tekercset, melyből a könyv (kódex) készült.

Ezt a formát vitte tovább a nyomdai technológia.

<< Inforgrafikai galéria

Szövegdobozok és margók >>