Bartha-Kovács Katalin: A csend alakzati a festészetben és Bartha-Kovács Katalin és Szécsényi Endre: A tudom-is-én-micsoda fogalma című könyvei.

Bartha-Kovács Katalin: A csend alakzati a festészetben.Francia festészetelmélet a XVII–XVIII. században

174 oldal, ISBN 978-963-236-335-6, Ára: 2000 Ft

HAMAROSAN

Ez a több tudományterületen átívelő tanulmány arra tesz kísérletet,hogy a XVII. és XVIII. századi francia nyelvű festészetelméleti
szövegek elemzésén keresztül értelmezze a csend kategóriáját. A vizsgált korszak csenddel kapcsolatos festészeti alkotásai –„csend-festményei” – általában nem narratív képek, nem
cselekményes történeti kompozíciók, nem olyanok, amelyekkel a hagyományos festészetelméleti művekben találkozhatunk, és amelyek nagyban hozzájárultak a XVII. és XVIII. századi francia
művészetelméleti diskurzus kialakulásához. Ezek a festmények nehezen vagy egyáltalán nem közelíthetők meg a retorikán és a szenvedélyelméleteken alapuló festészetelméleti doktrína kategóriáival. A könyv a csend alakzatainak nevezett fogalmakra –mint a tudom-is-én-micsoda, a kellem, a báj, a fenséges, az űr
vagy a melankólia – támaszkodva egy másfajta festészetelméleti beszédmód kialakítására törekszik. Az átmenetiség, a homályosság és a bizonytalanság fogalmainak korabeli festők művein történő értelmezése során – az ábrázolhatatlan és a kimondhatatlan problémáját érintve – azt is megmutatja, hogyan válnak egyes, hétköznapi értelemben használt terminusok művészetelméleti
kategóriákká.

Bartha-Kovács Katalin (1972) irodalomtörténész szerzője a L’expression des passions dans la pensée picturale de Diderot et de ses prédécesseurs (JATEPress, Szeged, 2003.) című kötetnek és magyar változatának: A szenvedélyek kifejezése és a műfajok hierarchiája: a francia festészetelméleti gondolkodás kezdetei
(Eötvös, Budapest, 2004.) – mindkettőnek Kovács Katalin néven.

szerkesztette: Bartha-Kovács Katalin és Szécsényi Endre: A tudom-is-én-micsoda fogalma. Források és tanulmányok.

193 oldal, ISBN 978-963-236-342-4, Ára: 2200 Ft

A tudom-is-én-micsoda – a nescio quid, a non so che, az el no sé qué, a je ne sais quoi vagy az I know not what stb. – kifejezés valamikor a XVII. század utolsó harmadában sűrűsödik össze divatos társalgási fordulatból önálló fogalommá. Filozófiai, teológiai, retorikai, művészetkritikai, morálfilozófiai és protoesztétikai beszédmódok kereszteződésében formálódik. E kötetben egyrészt XVII–XVIII. századi szerzők – Félibientől Bouhours és Feijóo atyán át Montesquieu-ig – a tudom-is-én-micsoda témáját tárgyaló forrásszövegei olvashatók; másrészt tanulmányok, amelyek e fogalom sok szálon futó, bonyolult értelmezési hagyományának néhány lehetséges megközelítésével szolgálnak. Az elemzések zöme a művészetelméleti vagy esztétikai szempontot hangsúlyozza, amit az is indokol, hogy a tudom-is-én-micsoda kikristályosodott és bevett tartalmi elemeit még ott találjuk Immanuel Kant vagy Friedrich Schiller esztétikájában is, miközben magát a kifejezést már régen nem használják a filozófiai irodalomban a XVIII. század végén.