Nem-helyek – a világhírű francia antropológus-etnológus, Marc Augé a Műcsarnokban!

Etnológusként éveken át tanulmányozott távoli népeket, de az elsők között kezdte a nagyvárosi környezetet antropológusként vizsgálni. Az egyik legtöbbet használt város-antropológiai fogalom az ő nevéhez fűződik. Nem-helyek című tanulmánya már napvilágot látott az Elmegyakorlat Műcsarnok-könyvek sorozatban. Két újabb kötetének megjelenése alkalmából látogat Budapestre, ahol szerdán a Műcsarnokban vesz részt kerekasztal-beszélgetésen.

November 1-jén a Műcsarnok zárva tart!

2013. október 30., szerda, 18 óra

Helyek és nem-helyek. A városi tér élménye

Kerekasztal-beszélgetés

Műcsarnok kiállítótér

Résztvevők:

Marc Augé antropológus, etnológus

Fáber Ágoston szociológus, a kötetek fordítója

K. Horváth Zsolt társadalomkutató, kritikus

Wessely Anna szociológus, művészettörténész

A beszélgetés magyar és francia nyelven zajlik szinkrontolmácsolással.

A belépés díjtalan.

Marc Augé (1935, Poitiers) francia etnológus és antropológus, a humán-és irodalomtudományok doktora. Tanulmányait követően (École normale supérieure) a párizsi École des hautes études en sciences sociales (EHESS) igazgatója, 1985-től 1995-ig az elnöke. 1970-ig az ORSTROM kutatási prog­ram igazgatója. 1965-től sorozatos terepmunkát végez Afrikában, elsősorban Elefántcsontparton és Togóban, valamint Dél-Amerikában. 1992-ben többek­kel együtt megalapítják a Centre d’anthroplogie des mondes contemporains de l’EHESS kortárs antroplógiai központot. 1985-től könyvsorozatát mint a minden­napi életre fókuszáló „kísérleti műfaj” eredményeit jelenteti meg, amelynek kö­tetei mintegy a kortárs antropológia „etnofikciós gyakorlataiként” funkcionálnak.

A most megjelenő Séta a Luxembourg-kerten át egy nap etnológiai regénye. Augé szerint a „kísérleti műfajnak” ugyanebbe a kategóriájába tartozik az Egy etnológus a metróban is, mely a párizsi metrón való utazás élményét elemzi, valamint a Birtokok és kastélyok című tanulmány is. 1992-ben írta az azóta klasszikussá vált Non-Lieux, introduction à une anthropologie de la surmodernité című munkáját (Nem-helyek. Bevezetés a szürmodernitás antropológiájába, Műcsarnok, 2012), melynek nyomán a nem-helyek kifejezés kurrens fogalommá vált a kultúratudományok területén. A könyv szerzője egy módszertani felvetésből kiindulva kísérli meg – figyelmét a távoli népek, kultú­rák vizsgálatáról saját környezetére irányítva – a klasszikus etnológia módsze­reit és eszközeit a jelenkorra alkalmazni.

Marc Augé művei nem csupán társadalomtudományi tanulmányok, hanem az et­nológia toposzait felhasználó izgalmas reflexiók, melyekben a szimbólum, a ritu­álé, az identitás mindannyiunk napi élményein átszűrve válnak megismerhetővé.

A kerekasztal-beszélgetés alkalmából Gáldi Vinkó Andrea a párizsi metró­ban készített „hangos fotóiból” összeállított Inside-Out című kiállítása látható és hallható a Műcsarnok kávézó előterében, valamint megtekinthető Kresalek Dávid kisfilmje, a Szupermodernitás terei. Nem-helyek a tömegközlekedésben.

Október 30-án Marc Augé Nem-helyek, Egy etnológus a metróban és a Séta a Luxembourg-kerten át kötetei kedvezményes áron megvásárolhatók a Műcsarnokban.

A fordítások a Kosztolányi Program keretében jelentek meg.

Bővebb információ és kép forrása: mucsarnok.hu

A PontKoMM, az ELTE BTK MMI tudományos-kulturális folyóirata a várva-várt első szám megjelenése alkalmából lapbemutató beszélgetést rendez!

Vendég: Frazon Zsófi etnográfus, akivel Múzeum és kiállítás. Az újrarajzolás terei című kötete apropóján K. Horváth Zsolt beszélget.

Bemutatásra kerül továbbá, és a helyszínen ingyenesen beszerezhető lesz a PontKoMM frissen megjelenő első száma, benne az MMI
hallgatóinak legjobb dolgozataival.

Event: https://www.facebook.com/events/244291812337432/

Beszélgetéssorozat a Kádár-korszak alternatív nyilvánosságáról

2011. december 1. · 18:00 – 20:00; Sirály Presszó: 6. kerület, Király u. 50

A belső emigráció szubkultúrái – Beszélgetéssorozat a Kádár-korszak alternatív nyilvánosságáról – sorozatnyitó beszélgetés.

A SOROZAT:

A beszélgetéssorozat betekintést nyújt a Kádár-kori nyilvánosság “alternatív regisztereibe”, azokba az informális, félhivatalos, félig vagy semennyire sem támogatott, nem egy esetben egyenesen “üldözött” irodalmi, filmes, képzőművészeti alkotókörökbe, vallási közösségekbe, ellenzéki társaságokba,… amelyek a hetvenes-nyolcvanas években az ellenzéki, szabadgondolkodó emberek alkotóterei, vita- és tanulóhelyei, találkozási pontjai voltak.

A beszélgetéssorozat során többek között fölidézik a neoavantgárd művészet fontos alkotóköreit, a Lélegzet című “élő folyóiratot”, az Örley-kört, Erdély Miklós kreativitás-gyakorlatait és az INDIGÓ csoportot, Halász Péter Dohány utcai lakásszínházát, a balatonboglári kápolnatárlatokat. Bemutatják az ellenzékiség néhány fórumát és kezdeményezését, az adyligeti építész és szociológus lakóközösséget, a SZETA működését, Magyar Dezső Agitátorok című filmjének elkészítését, az Anna és a Kalef Galerit, valamint az Inconnu csoport tevékenységét. Ezen kívül szó esik az állami és hivatalos egyházi tiltások ellenében hagyományos gyülekezeti formákat és tevékenységeket megőrző és megújító csoportokról, a különböző magánlakásokon szerveződő zsidó értelmiségi és vallási körökről, illetve a különféle katolikus és református ébredésmozgalmak hagyományát folytató közösségekről.

A cél az ismeretterjesztésen túl kapcsolatot teremteni a hetvenes, nyolcvanas évek hivatalos nyilvánosságából kiszorítottak vagy önkéntesen kivonulók alkotóköreinek ma is (itt) élő tagjaival, fölidézni az ellenálló, gondolkodó, alkotó közegek mindennapjait, felmutatni e közösségi kezdeményezések, alkotások, mozgalmak aktualitását; még ha csupán egy-egy alkalomra vagy a programsorozat idejére is, de létrehozni egy kritikusan gondolkodó közösséget.

Az első alkalommal a beszélgetőpartnerek, K. Horváth Zsolt történész, kultúrakutató és Tábor Ádám költő, esszéíró, kritikus segítségével összefoglalják a tematikát.

LOCI MEMORIAE HUNGARICAE – A magyar emlékezethelyek
kutatásának elméleti alapjai
2011. november 14-16., DAB Székház (4032 Debrecen, Thomas Mann u. 49.)

Program:

November 14. (hétfő) „A” terem (Nagy előadó):

13.00–13.30: MEGNYITÓ: Páles Zsolt, a Debreceni Egyetem tudományos rektorhelyettese és Bitskey István, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke
13.30–15.30: Plenáris előadások (angol nyelven)
13.30–14.10: Aleida Assmann (Universität Konstanz): Space and Place – the cityscape as stored history / Tér és hely – a városképben tárolt történelem
14.10–14.50: Jan Assmann (Ruprecht-Karls-Universität Heidelberg): Communicative and Cultural Memory /Kommunikatív és kulturális emlékezet
14.50–15.30: Pim den Boer (Universiteit van Amsterdam): Lieux de memoire in comparative perspective / Az emlékezethely fogalma összehasonlító távlatból
15.30–16.00: Kávészünet
16.00–17.30: Német nyelvű kerekasztal-beszélgetés
16.00–16.20: S. Varga Pál (Debreceni Egyetem) vitaindító előadása: Kollektives Gedächtnis und die historischen Wissenschaften / Kollektív emlékezet és történeti tudományok
16.20–17.00: Jan Assmann, Kiss Gy. Csaba (Eötvös Loránd Tudományegyetem), Harald D. Gröller (Bécs), Velkey Ferenc (Debreceni Egyetem) hozzászólásai
17.00–17.30: Vita
17.30–: Fogadás

November 15. (kedd) „A” terem (Nagy előadó):
9.00–10.30: Ungarische Erinnerungsorte im zentraleuropäischen Kontext / Magyar emlékezethelyek közép-európai kontextusban (német nyelvű szekció)
9.00–9.20: Fata Márta (Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde, Tübingen): Erinnerungsort Bauernkrieg: Geschichtspolitik in der DDR und der VR Ungarn im Vergleich / A parasztháború mint emlékezethely: Az NDK és a Magyar Népköztársaság emlékezetpolitikájának összehasonlítása
9.30–9.50: Bitskey István (Debreceni Egyetem): Ein religiöser Erinnerungsort in Mitteleuropa: Tyrnau (Nagyszombat, Trnava), das „Klein-Rom“ / Egy közép-európai vallási emlékezethely: Nagyszombat, a „kis Róma”
10.00–10.20: Balogh László Levente (Debreceni Egyetem): Kontinuität, Diskontinuität, Neuinterpretation – Systemwechsel und Denkmäler / Kontinuitás, diszkontinuitás, átértelmezés – Rendszerváltozások és emlékművek
10.30–11.00: Kávészünet
11.00–12.00: Collective Memory: a social-psychological approach / Kollektív emlékezetek szociálpszichológiai megközelítésben (angol nyelvű szekció)
11.00–11.20: Münnich Ákos – Hidegkuti István (Debreceni Egyetem): Structural Characteristics of National Sites of Memory / Nemzeti emlékezethelyek strukturális jellemzői
11.30-11.50: Molnárné Kovács Judit (Debreceni Egyetem): Empirical study of collective memories at individual and group levels – a social-psychological approach / A nemzeti emlékezethelyek egyéni és csoportos szintjeinek empirikus vizsgálata – szociálpszichológiai megközelítés
12.00–13.30: Ebédszünet
13.30–14.30: British-American Contexts / Brit és amerikai kontextusok (angol nyelvű szekció)
13.30–13.50: Glant Tibor (Debreceni Egyetem): Mindszenty and 1956 in then-contemporary british and american films / A Mindszenty-per és az 56-os forradalom brit és amerikai játékfilmeken 1960 előtt
14.00–14.20: Séllei Nóra (Debreceni Egyetem): The Literary Heritage as Traumatic Cultural Memory in Virginia Woolf’s Between The Acts / Az irodalmi hagyomány mint traumatikus kulturális emlékezet Virginia Woolf Felvonások között című regényében
14.30–15.00: Kávészünet
15.00–16.30: Angol nyelvű kerekasztal-beszélgetés
15.00–15.20: György Péter (Eötvös Loránd Tudományegyetem) vitaindító előadása: Memory fallen apart – the cases of two cemeteries / A szétesett emlékezet – két temető példája
15.20–16.00: Aleida Assmann, Pim den Boer, Bartha Elek (Debreceni Egyetem), Bényei Tamás (Debreceni Egyetem) hozzászólásai
16.00–16.30: Vita
16.30–17.00: Kávészünet
17.00–18.00: Könyvbemutatók (angol és német nyelven)
17.00–17.30: Confrontations and Interactions: Essays on Cultural Memory (Ed. by: Bálint Gárdos, Ágnes Péter, Natália Pikli, Máté Vince) Bp. L’Harmatttan, 2011. Bemutatja: Friedrich Judit
17.30–18.00: Harald D. Gröller – László Levente Balogh: “Mit Geschichte will man etwas!” Erinnerungs- und Gedächtnisorte in Debrecen Reihe: Transkulturelle Forschungen an den Österreich-Bibliotheken im Ausland, Bd. 4. Bemutatják: a szerzők
18.00–: Fogadás

November 16. (szerda): (Magyar nyelvű előadások)

„C” terem (Kis előadó):
8.30–10.30: Emlékezethely és nyilvánosság
8.30–8.50: Biczó Gábor (Miskolci Egyetem): A kulturális emlékezet a szociokulturális konszenzus-gyakorlatban: magyar-román együttélési közösségek példája
9.00-9.20: Bényei Tamás: Spektralitás és emlékezés az elméletben és a kísértethistóriákban.
9.30–9.50: Kerékgyártó Béla (Budapesti Műszaki és Gazdaságtud. Egyetem): Építészet, város és emlékezet. Elméleti fogalmak és példák
10.00–10.20: Gerő András (Eötvös Loránd Tudományegyetem / CEU): Az új alkotmány, mint magyar emlékezethely
10.30–11.00: Kávészünet
11.00–12.00: A historiográfia mint emlékezethely
11.00–11.20: Erős Vilmos (Debreceni Egyetem): A történetírás-történet mint emlékezethely
11.30–11.50: Forisek Péter (Debreceni Egyetem): A „magyar föld” történetétől az utolsó nagy pannon császárig. Alföldi András történetírása 1920-1946 között.
12.00–13.30: Ebédszünet
13.30-15.00: Emlékezethely-kutatás (szociál)pszichológiai szemszögből
13.30–13.50: Szabó László Tamás (Debreceni Egyetem): Iskolai életvilágok hermeneutikája
14.00–14.20: Pék Győző (Debreceni Egyetem): Kollektív traumatikus eseményt követő kommunikáció vizsgálata. A magyarországi “vörösiszap” katasztrófával és érzelmi reakciók.
14.30–14.50: K. Horváth Zsolt (Eötvös Loránd Tudományegyetem): Betegség és emlékezet: Ranschburg Pál és Eugène Minkowski az emlékezet funkcióiról
15.00–15.30: Kávészünet

„B” terem (Tanácsterem)
8.30–10.30: Az emlékezethelyek medialitása
8.30–8.50: Bujdosó Ágnes (Debreceni Egyetem): A televízió mint az emlékezés médiuma
9.00–9.20: Dunai Tamás (Debreceni Egyetem): A Kádár-kori képregény mint emlékezethely
9.30–9.50: Kalmár György (Debreceni Egyetem): A kipreparált szubjektum (Test és szubjektivitás Pálfi György Taxidermia című filmjében)
10.00–10.20: Puskás István (Debreceni Egyetem): „A Maradandóság Városában maradékomból élek”. A nyolcvanas évek debreceni underground kultúrájának emlékezete.
10.30-11.00: Kávészünet
11.00–12.00: Az európai emlékezethely-kutatás eredményei I.
11.00–11.20: Pabis Eszter (Debreceni Egyetem): Az emlékezethelyek kutatásának eredményei és kérdései Németországban és Svájcban
11.30–11.50: Kovács Szilvia (Debreceni Egyetem): Az emlékezet helyei (Die Verortung von Gedächtnis)
12.00-13.30: Ebédszünet
13.30–15.00: Az európai emlékezethely-kutatás eredményei II.
13.30–13.50: Száraz Orsolya (Debreceni Egyetem): I luoghi della memoria: olasz emlékezethelyek három kötetben
14.00–14.20: Réti Zsófia (Debreceni Egyetem): Emlékezethelyek Hollandiában: Lieux de mémoire et identités nationals
14.30–14.50: Pusztai Gábor (Debreceni Egyetem): Németalföld emlékezete: Holland és flamand nemzeti emlékhelyek
15.00–15.30: Kávészünet

15.30–17.00: Magyar nyelvű kerekasztal-beszélgetés
15.30–15.50: Gyáni Gábor (MTA Történettudományi Intézet / ELTE / CEU) vitaindító előadása: A magyar „emlékezet helyei” mint gondolati probléma
15.50–16.30: Fata Márta, Takáts József (Pécsi Tudományegyetem), Imre Mihály (Debreceni Egyetem), Debreczeni Attila (Debreceni Egyetem) hozzászólásai
16.30–17.00: Vita
17.00–: A KONFERENCIA ZÁRÁSA – S. Varga Pál, a Magyar emlékezethelyek részprojekt vezetője.

Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők:
a Magyar emlékezethelyek részprojekt kutatócsoportjai
a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete
a DAB Irodalomtudományi Munkabizottsága

Az érdeklődők számára az önköltséges alapon történő szállásfoglaláshoz a szervezők igény szerint segítséget nyújtanak a locusmemoriae@arts.unideb.hu címen.