Vallásfilozófia

Előszó

Üdvözlet az Olvasónak!

Az Olvasó képernyőjén megjelenő tananyag kísérleti jellegű, két szempontból is. Kísérleti ugyanis témájában, de kísérleti bemutatásának módszerében is. Magyarországon vallásfilozófiát egészen a legutóbbi időkig nem tanítottak (legfeljebb a marxista korszakra jellemző „valláskritika" formájában), ami nem meglepő, hiszen a „vallástudomány" megjelenése az egész világon viszonylag új fejlemény. A „religious studies" programok világi egyetemeken történő oktatása nagyjából az 1990-es évektől kezdődően terjedt el. Megjelenése az Egyesült Államok egyetemein annak volt köszönhető, hogy a világi, nem-konfesszionális oktatással szemben is felmerült az igény, hogy felekezeti elfogultságoktól mentes, lehetőleg objektív információkat adjon a sokféle valláshoz tartozó, de egy területen élő közösségekről a jövő generációinak. A „religious studies", „vallási ismeretek" oktatása azonban úgy vált gyakorlattá (és terjedt el az amerikai minta alapján Európában is), hogy a vallásokat felekezeti elkötelezettség nélkül tárgyalja, ez a gyakorlat pedig alapjában véve problematikus elméleti helyzet.

Milyen módon beszéljünk „objektíve" a vallásokról? Nyilvánvalóan lehetne teológiailag elemezni a vallásokat, esetleg filozófiailag, szociológiailag, pszichológiailag, és persze legfőképpen történetileg. Az objektív elemzés azonban az egyes vallások tanításairól, tanításainak általános összefüggéseiről, a tanbeli változások történetéről, politikai aspektusairól, a (természet)tudományokhoz való viszonyairól, a lélektani problémákról, az etnikai hovatartozással vagy egyes népek történetében játszott szerepéről, és természetesen egy adott vallás történetéről, szövegeinek filológiájáról stb. szól.

Egyet azonban nem tehet: nem döntheti el, hogy melyik vallásnak van igaza. Mivel azonban minden vallás valamiképp saját igazságát tételezi, a „dogmatikus" vallás és a „nem dogmatikus" filozófia (ideértve most a filozófia régi értelmében minden objektív tudományosságot) igen különböző szemléletet testesítenek meg, melyet hagyományosan „filozófia" és „vallás" szembenállásaként szokás megfogalmazni.

Hogyan állhat meg akkor egymás mellett ez a két módszertan? A következőkben a felsorolt problémákra sajátos választ próbálunk adni, és ezért tekintjük tananyagunkat kísérletinek az első értelemben.

Mindenekelőtt a tárgy a „vallásfilozófia" illetve a "vallástudomány" nevet kapta (és nem „vallási ismeretek", „vallásszociológia" stb.), mert bizonyos alapvető fogalmak mentén mutatja be elsőlegesen a három nagy „monoteista" (helyesebben monarchiánus) vallás válaszait bizonyos közös kérdésekre, teológiai álláspontjaik belső rekonstrukcióját és összehasonlítását is megkísérelve (de természetesen a teljesség igénye nélkül). A tananyag kialakításában részt vettek filozófus, hebraista és arabista kutatók. Az ő segítségük tette lehetővé a komparatista bemutatást.

A bemutatás hangsúlya a vallások fogalmainak szerkezetének rekonstrukcióján, előfeltevéseinek és következményeinek tárgyalásán lesz. A bemutatás és az összehasonlítás - itt szögezzük le világosan - nem arra valók, hogy értékítéletet mondjunk. A vallási gondolatok bemutatása során a gondolat tartalmát akarjuk elemezni, és tartózkodunk mindenféle pártosságtól, preferenciától vagy meggyőzési szándéktól. Ez azonban természetesen nem jelenti azt, hogy bárkit megpróbálnánk lebeszélni egzisztenciális döntéseiről. A célunk mindössze egyes vallási eszmék és fogalmak csoportosított megismertetése és bemutatása, a hasonló problémákkal foglalkozó fogalmak összefüggéseinek vagy különbségeinek hálójában.

A csoportosítás a tananyag alkotóinak preferenciáit tükrözi. Bizonyosan lesz olyan majd, akinek hiányérzete támad, amiért ezt vagy azt a témát nem, vagy nem kellő mélységben tárgyaltuk. Kérjük, ezt a hiányérzetét hozzá tudomásunkra a lap alján található elektronikus postafiók címen keresztül. Az elemzések ugyanakkor nem teljesen kockázatmentesek. Elképzelhető, hogy egy gondolatmenet követése azzal is járhat, hogy valaki egy vallás híveként új, sőt szokatlan ismereteket szerez, vagy számára váratlan gondolatok átgondolásához jut el a kurzus követése során. Kérjük, hogy az ilyen eseteket semmiképpen ne tekintse az adott vallási meggyőződés elutasításának, diszpreferálásának, különösen nem tudatos, vagy szándékolt támadásnak vagy kritikának, hanem a fogalmak közötti viszonyok szerkezetéből, illetve ezek történeti alakjai között objektíve fennálló kapcsolatokból adódó következtetésnek.

Mivel természetesen előfordulhat, hogy a tananyag következtetése, elemzése is támadható, ilyenkor a helyes reakció e viszonyok objektív fennállásának vizsgálata (igazak-e a premisszák, helyesek-e a következtetések, nincs-e más értelmezési lehetőség stb.), és nem az eljárásnak magának a támadása. A kurzus során arra szeretnénk bátorítani Önt, hogy minél mélyebben próbálja megérteni az egyes vallási fogalmakat, illetve e fogalmak összefüggéseit, hogy aztán majd minél megalapozottabban értse meg korábbi döntéseit, vagy hozhassa meg a jövőbelieket.

A vallásfilozófiai bevezető elsődleges céljai tehát a következők:

- megismertetni a hallgatókat a vallásfilozófia legalapvetőbb fogalmaival,

- a fogalmak közötti összefüggésekkel, illetve más vallások hasonló fogalmaihoz képesti hasonlóságokkal és különbségekkel,

- és végül azon nevekkel, amelyek egy vallás eszmerendszer történeti alakját meghatározták, illetve befolyásolták.

Leszögezzük, hogy a tananyag tematikája, szerkezete, illetve bemutatásának módja új, éppen ezért fenntartjuk az esendőség és a tévedés jogát.

A tananyag új abban a tekintetben is, hogy a kurzus az elektronikus adathordozás médiumában jelenik meg. Az elektronikus tananyag viszont a végtelen bővíthetőség és a végtelen tökéletesíthetőség illúziójába ringatja a szerzőket. Az elektronikus adathordozó sokkal interaktívabb, sokkal alakíthatóbb, mint a minden más korábbi médium (talán még az élőszónál is alakíthatóbb). Ugyanakkor kétségtelenül a változtathatóság a javíthatóság lehetőségét is kitágítja.

Megjegyzés az idegen szavak, kifejezések átírásairól: mivel a tananyag a BA-hallgatók számára készült, ezért célunk a minél könnyebb érthetőség és kiejthetőség volt. Ez az elv azonban azzal járt, hogy a tudományos jelöléseket nem használhattuk, így számos hangot/betűt nem tudtunk jelölni pl. a sémi nyelvekből. Reméljük azonban, hogy az egyes nyelvekben való elmélyedéshez felkeltjük az Olvasó kedvét és így majd képes lesz azonosítani a kifejezések eredetijeit.

Mivel a tananyag igen rövid idő alatt készült, számos gyermekbetegség tüneteit mutatja. Kérjük, hogy amennyiben hibával, hiányossággal, nem teljesen érhető szöveggel találkoznának, jelezzenek vissza a következő elektronikus postacímre: gereby@lycos.com.

Budapest, 2006. szeptember 17.

A szerzők: Bendl Vera, Geréby György, Mestyán Ádám, Szántó Vera, Vér Ádám