Bevezetés az alkotmányjogba

9. előadás: „Az államhatalmak elválasztása egykor és most”

- Bibó István: Az államhatalmak elválasztása egykor és most. http://mek.oszk.hu/02000/02043/html/290.html

- Bruce Ackerman: The New Separation of Powers.

Harvard Law Review, 2000 [january, volume 113, number 3]

Az előadás tárgya Bibó István és Bruce Ackerman tanulmányainak közös (= hallgatók + oktató) elemzése. A tananyag e diskurzushoz kíván lehetséges kérdéseket nyújtani.

Kérdések:

1. Bibó István: Az államhatalmak elválasztása egykor és most.

- Elemezze Bibó István következő állítását!

„Valami egészen döntő változás kezdődik a keresztény, éspedig a nyugati keresztény államelmélet kezdetével. Szent Ágostonnak De Civitate Dei, az Isten városáról, az Isten államáról szóló műve jelzi ezt a fordulatot. Furcsán hangozhatik ez, hiszen mi volna legalább annyira, sőt minden ókori államelméletnél jobban távol a politikai hatalom aktualitásától, mint az az államelmélet, mely a földi uralmakkal szemben az Isten királyságát állítja szembe. Mégis az európai államelmélet fordulata itt kezdődik. Kezdődik azzal a tétellel, hogy minden hatalom, minden uralom a bűnbeesésnek, a bűnnek következménye, s csakis annyiban menthető és igazolható, ha célja a bűnbeesés következményeinek a csökkentése. Mai szekularizált szóval ezt a tételt úgy fejezhetnénk ki: a hatalom demoralizál, a hatalom igazolásra szorul, a hatalomgyakorlás csak valamilyen morális célja révén kaphat igazolást, nyerhet felmentést."[1]

- Mi jellemzi Hobbes elméletét Bibó meglátása szerint?

- Kinek a nyomán állította fel Montesqiueu az elméletét?

- Milyen nehézségekbe ütközött az államhatalmak montesquieu-i elválasztásának alkalmazása Európában?

- Miben ad igazat Bibó az államhatalmak elválasztása marxista értelmezésének? Miben nem?

- Mit gondol Bibó a bírói hatalom függetlenségének elvéről?

- Hol látta Bibó a hatalomkoncentráció „új gócait"?

- Hol látja Ön, a XXI. században a hatalomkoncentráció új gócait?

- Valóban „örök aktualitása" van az államhatalmak elválasztása elvének?

- Mennyiben aktuális Bibó 1947-es akadémiai székfoglalója most?

2. Bruce Ackerman: The New Separation of Powers

- Mely államokat hozza fel példaként Ackerman a „constrained parliamentarianism"-ra?

- Mi változott meg Ackerman szerint 1989 óta az amerikai alkotmányjogászok többségének viselkedés- és gondolkodásmódjában?

- Milyen kérdéseket hagy ki tudatosan és kifejezetten esszéjéből Ackerman? Miért?

- Értelmezze Hart következő gondolatát az olvasott tanulmány szempontrendszere alapján!:

„Azt az elvet, hogy a politikai hatalmat legjobb a többségre bízni, minden demokratának el kell fogadnia. Azt az igényt viszont, hogy amit a többség e hatalommal kezd, az minden felett áll és vakon követendő, egyetlen demokratának sem kell elfogadnia." H. L. A. Hart[2]

- Milyen három legitimációs elképzelést említ Ackerman az államhatalmak elválasztásának vonatkozásában?

- Hogyan viszonyul Ackerman a washingtoni és a westminsteri modellhez? Miben különbözik a két modell?

- Mely állam alkotmányfejlődésére hatott kiemelten Ackerman szerint a német modell?

- Hogyan hatott az államhatalmak elválasztásának amerikai modellje az amerikai bürokráciára?

- El kell-e egészében vetni az államhatalmak elválasztásának amerikai felfogását Ackerman szerint?

- Milyen érvek szólnak a prezidenciális szisztéma ellen?

[1] http://mek.oszk.hu/02000/02043/html/290.html

[2] Hart, H. L. A.: Erkölcsi populizmus és demokrácia. In: Jog, szabadság, erkölcs. Krokovay Zsolt (ford.), Osiris, Bp., 2000, 84 - 85. l.