Idegen ABC-k betűi

Görög betűk (Ελληνικό αλφάβητο)

A görög nagybetűk a latinhoz hasonló hagyományból erednek. A kisbetűk azonban valójában kurzívak, ennyiben a görög kisbetűs írás képe a latin kurzívra hasonlít inkább, pontosabban valahol a latin álló és kurzív között van. Éppen ezért a görög dőlt (pontosabban: döntött) kurzív betű nem szerves része a görög betűk történetének, hanem új fejlemény: kontrasztjában nem áll olyan erősen az eleve kurzív hatású álló betűk mellett, mint a latin álló-dőlt pár.

Az első görög nyomdai betűket Nicolas Jenson készítette Velencében. A latin betűk történetéből ismert nagy betűmetszők mind készítettek görög betűkészleteket is. Az első Görögországban nyomtatott könyv azonban csak 1759-ben készült Athosz hegyén, az első „polgári” nyomtatvány 1821-ben.

A görög nyomtatott betűknek három változatuk ismert:

orthotikus (az álló latin betűssel egyenértékű [görögül orthósz = álló]). Talpaik sokkal ritkábbak és kisebbek, mint a latin betűkéi. A 16. században eltűntek, s csak a 20. században jelentek meg újra (New Hellenic);

kurzív (a latin kurzívnak megfelelő, de létezik álló és dőlt változatban is). A 15. században jelent meg, de nem volt népszerű. Legnépszerűbb új változata a Porson (1806);

kancelláriai a kurzív ligatúrákkal (több száz!) díszített változata, mely a 16–18. század standardja volt.

A modern görög betűtípusok a latinhoz hasonlóan fejlődtek, de kisebb választékban léteznek.

Porson (1806 Richard Porson) Klasszikus görög szövegek típusbetűje.

Gill Sans Gill stílusában készített betű, nem ő maga tervezte.

New Hellenic (1927 Victor Scholderer)

Antigone (1927 Jan van Krimpen) Eredetileg szépirodalmi lírai könyvek szedésére tervezett humanista betű.

Heraclit (1954 Hermann Zapf) A Palatinóval együtthasználatra tervezett humanista betű.

A mai görögben egyféle ékezet van, mely lehet vonal vagy ritkán pont is. A nagybetűs szövegre nem rakják ki az ékezetet, kivéve a szókezdő betűt. Kérdőjel helyett pontosvesszőt használnak.