A rádió története

Szöveggyűjtemény: Rádiós modellek összevetése

A magyar rádió 1925 

„Ezzel bevonult a magyar mûvelõdés rendszerébe egy új, jelentõs tényezõ, amely nagy feladatokra hivatott, egyrészt népünk oktatása és kulturális emelkedése terén, másrészt a magyar mûveltségnek, kivált a magyar zenének és általában a magyar névnek a külföldön való megismertetése terén."  [Demény Károly államtitkár, a m. kir. posta vezérigazgatója beszédébõl, 1925. dec. 1.]

„A broadcastingnak nemcsak az a hivatása, hogy a tanyai világra elvigye a magyar kultúrát, jelentõsége az, hogy egyrészt az egyetlen szabad összeköttetési lehetõség elszakított véreinkkel, másrészt demonstrálja a magyar kultúrfölényt olyan nemzetekkel szemben, amelyek hatalmasabbaknak hiszik magukat, mint mi, de amelyek kultúrája a mienknek nyomába sem léphet... [A Magyar Rádió elsõ adásában az MTI vezérigazgatójának, Kozma Miklósnak a megnyitó beszéde, 1925.]

A szovjet rádió 1950

„A Szovjetunióban a rádió a népé és a népet szolgálja. [...] A Szovjetunió népeinek több mint 70 nyelvén folynak rádióadások. A szovjet rádió óriási szerepet játszik a szovjet nép ideológiai, politikai és kulturális színvonalának szakadatlan emelésében. A szovjet rádió Marx, Engels, Lenin és Sztálin magasztos eszméinek népszerûsítõje, és a kommunizmus szellemében neveli a népet. A szovjet rádió arra hivatott, hogy „fejlessze, felvilágosítsa, nevelje a széles tömegeket, bevigye tudatukba az emberi együttélés legnemesebb és leghumánusabb elveit (Kalinin). A rádió tájékoztatja a szovjet állampolgárokat az országunk életében és határain túl lefolyó fontosabb eseményekrõl. A rádió beszámol a szocialista ipar eredményeirõl, népszerûsíti az élenjáró módszereket, megvilágítja országunk kulturális és tudományos életét. [...] A rádióban felolvasásokat, elõadásokat tartanak, cikkeket és egyéb közleményeket olvasnak fel a központi és helyi sajtóból. A mikrofon elõtt fellépnek tudósok és írók, kiemelkedõ közéleti személyiségek és sztahánovisták. Külön adásokat szerveznek a parasztok, az ifjúság, a Szovjet Hadsereg és a Szovjetunió hadiflottájának katonái és tisztjei számára. Különös figyelmet szentel a mi rádiónk a gyermekeknek, érdekes és szórakoztató adásokat szervez részükre. [...] A zenei mûsorszámokban nagy helyet foglalnak el az orosz klasszikusok és a világ klasszikusainak zeneszámai s a szovjet szerzõk legjobb mûvei. Tág teret szentelnek a Szovjetunióban élõ népek zenéjének. A szovjet rádió adásai az egyszerû emberek millióit mozgósítják az egész világon a békéért és a demokráciáért folytatott további küzdelemre."  (M. G. Mosenszkij: Az amerikai rádió a monopoltõke szolgálatában. Szikra, 1950)

Az amerikai rádió a szovjetek szerint 1950 

„Az Egyesült Államok rádiójában nagy helyet foglalnak el az úgynevezett „kereskedelmi" adások. [...] „A burzsoá sajtóban, a burzsoá rádióban és a filmben is nagy szerepet játszanak a szenzációk, a szórakoztató epizódok, a bûnügyi és politikai botrányok, a magasállású személyek családi perpatvarai stb. Mindez kedvezõ anyag az újságírók, a rádiótudósítók számára, [akik] szívesen fogadják ezeket, mint olyan eszközt, amellyel újabb lapvásárlókat, [...] rádióhallgatókat lehet szerezni s amely egyúttal olyan módszer, amellyel el lehet vonni az embereket a fennálló valóság elemzésétõl, a fennálló valósággal kapcsolatos elmélkedéstõl. [Kalinin, in: Pártépítés. 1945. 6. (oroszul)] Az amerikai rádiótársaságok mûsor­számai mûfajukban ugyan különböznek, de mind egy fõcélt követnek: a rádió­hallgatók legalantasabb ösztöneire akarnak hatni, a legalantasabb ízlést akarják ápolni, el akarják bolondítani a hallgatót, megmérgezni öntudatát. Az amerikai rádió által közvetített zeneszámok, akárcsak a drámai adások is, a hallgatók elbolondításának feladata mellett a „csapda", a csalétek szerepét is játsszák: ezek segítségével lepik meg és kábítják el a reklámokkal a hallgatókat, mielõtt ráébrednének, hogy mirõl van szó, és ki tudnák kapcsolni a vevõkészüléket.   [...] Egyetlen mûsorszámban sincs annyi reklám, mint a „szappanoperákban". Ezeknek az „operáknak" a közvetítése alatt nemcsak a mûsor elején, végén, az egyes részek között, hanem cselekmény közben is adnak reklámokat, amikor is a színész egyszerre minden átmenet nélkül reklámokat kezd mondani."  (M. G. Mosenszkij, 1950)

A magyar rádió 1975

„Az MRT [Magyar Rádió és Televízió] legfelsõbb elvi irányítását az MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztálya, bizonyos jogkörökben a Kormány és a Tájékoztatási Hivatal gyakorolja. A költségvetést a Pénzügyminisztérium biztosítja. [...]  A mûsorpolitika célkitûzései szerint a mûsorok egészében tükrözõdnie kell a munkásosztály vezetõ szerepének. [...] A riporter a párt politikáját, az MRT mûsorpolitikáját és a közönség érdekeit az ügy igazságának megfelelõen képviseli. [...] A mûsorfejlesztés elvi és gyakorlati feladatait az MRT Elnöksége, vezetõ testületei és vezetõi az MSZMP és a kormány politikája alapján határozták meg. [...] A rádió tartalmi feladatait a párt és a kormány politikai, társadalmi és kulturális programjának megfelelõen kidolgozott mûsorpolitika alapján határozzák meg. Tájékoztatni kell a közönséget az ország és a  világ eseményeirõl. A rádió ismereteket nyújt és nevel a rádiómûsorokban. Mûvészi és szórakoztató mûsorokkal segíti a hallgatók mûvelõdését és szórakozását. Olyan végletes nézeteket, miszerint a rádiózás jövõjét a zene és a hírek vegyítése jelenti majd, nálunk a hivatalos és mértékadó körökben senki sem vett komolyan. [...] A rádió politikai intézmény. [...] Az irodalmi mûsorok mindig nagy szerepet töltöttek be a magyar rádiózásban. Szerkesztésük évek óta a „három T" néven jelzett kategorizálás alapján történik (támogatás, tûrés, tiltás). A rádióban elhangzó irodalmi mûvek túlnyomó része a „támogatott" kategóriába tartozik. A „tûrt" mûvekbõl kevesebb, a „tiltott"-ból pedig egyáltalán nem hangzik el. (Ez utóbbi tömegkommunikációs alapelv szerint bizonyos mûveknek nincs helye a rádióban.) Ugyanez a „tiltott" mû esetleg megjelenhet a szakmai folyóiratokban, elõadhatják színpadon, kiadhatják könyv formában." „A reklám hasznos a gazdasági élet számára, segíti a fogyasztókat is. A feldolgozás minõségi javításával el kell érni, hogy a szocialista reklám levetkõzze azokat a már nem jellemzõ, de esetenként fellépõ ízléstelen vonásokat, amelyek teljes egészében megkülönböztetik a kapitalista reklámtól." (1975)

A BBC 1992

„A BBC-nek meghatározó szerepet kell betöltenie a következõ területeken:
-biztosítani az állampolgárok azon jogának érvényesülését, hogy jól tájékozottak legyenek, és ezáltal garantálni a közbeszéd egészséges fejlõdését; a BBC felelõs azért, hogy a kiemelkedõ jelentõségû bel- és külpolitikai eseményekrõl bárki pártatlanul és objektíven tájékozódhasson
-a BBC feladata a brit kultúra táplálása és õrzése, valamint az, hogy a nemzeti kulturális értékeket részesítse elõnyben a nemzetközi tömegkultúra termékeivel szemben
-a BBC feladata kielégíteni a többféle népet, kultúrát, értékrendet magába olvasztó egykori brit birodalom leszármazottainak lelki, vallási, jogi, erkölcsi érdeklõdését és igényeit, megtalálni a hangot azokkal a kisebbségekkel, amelyekre nem figyelnek a profitorientált adók
-a BBC kötelessége, hogy a világ számára betekintést nyújtson a brit nemzeti életbe, ugyanakkor kitekintést nyújtson a britek számára is, elõsegítve ezzel egymás jobb megértését." (Extending Choise, BBC, 1992.)

A magyar rádió 2004

„A Magyar Rádió Rt. a mûsorszolgáltatás során gondoskodik:
1. Az ország lakosságát érintõ társadalmi és gazdasági folyamatok bemu­tatásáról, a problémáik megoldását, jogaik gyakorlását elõsegítõ jogszabályok és gyakorlati tudnivalók megismertetésérõl.
2. Az  Országgyûlés, az állami és az önkormányzati szervek, az egyházak, a pártok, az érdekképviseletek, a társadalmi szervezetek és állampolgári közösségek tevékenységének bemutatásáról, mûködésük nyilvánosságáról.
3.A magyar kultúra értékeinek bemutatásáról, történelmünk megismerteté­sérõl és a nemzeti hagyományok ápolásáról, a nemzeti önazonosság megõrzésérõl és fejlesztésérõl.
4. Az egyetemes kulturális értékek megismertetésérõl, a más népek és kultúrák iránti megbecsülés erõsítésérõl.
5. A nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának bemutatásáról, hagyománya­i­nak ápolásáról, önazonosságuk megõrzésérõl és erõsítésérõl
6. A közösséget érintõ állampolgári vélemények és kezdeményezések széles­körû megismertetésérõl.
7.A tudományos ismeretek terjesztésérõl, és a tudomány újabb eredmé­nyeinek megismertetésérõl.
8. Az iskolai oktatást támogató, azt kiegészítõ, az általános mûveltség fejlesz­té­sét elõsegítõ mûsorokról.
9.Az ország különbözõ területei sajátos történelmi és kulturális értékeit, társadalmi és gazdasági életét, az ott élõ emberek helyzetét bemutató mûsorokról.
10.A természeti és az épített környezet, Magyarország és a világ természeti értékeinek bemutatásáról, az emberi környezetet károsító tényezõk megismer­teté­sé­rõl. A környezeti értékek megóvását szolgáló kezdeményezések népsze­rûsítésérõl.
11.Az életkoruk, testi, szellemi, lelkiállapotuk, súlyos fogyatékosságuk vagy társadalmi körülményeik következtében hátrányos helyzetû emberek életének bemutatásáról; a mindennapi életvezetésüket, szociális és kulturális hátrányaik csökkentését  segítõ  ismeretek közreadásáról.
12.A közösségeknek és egyéneknek szóló sokoldalú szolgáltatásokról; a mindennapi életvezetést, az egészség megõrzését, a személyes biztonságot, a közlekedés biztonságát szolgáló  ismeretek terjesztésérõl.
13.A gyermeki jogokat ismertetõ, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybe vehetõ szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó mûsorokról. A gyermekek és a fiatalkorúak testi, szellemi és erkölcsi fejlõdését, ismereteik gyarapodását elõsegítõ, érdeklõdésüket kielégítõ mûsorokról.
14.Az egészséges életmód, a sportolás és testedzés népszerûsítésérõl, a jelen­tõs sportesemények közvetítésérõl és a kiemelkedõ sportteljesítmények bemuta­tásá­­ról.
15.Az igényes szórakoztatásról, a szabadidõ kellemes és hasznos eltöltését szolgáló mûsorokról."

Regionális és helyi mûsorszolgáltatás

„1.Az MR Rt. a közszolgálati funkciók maradéktalan ellátása érdekében regionális és helyi mûsorszolgáltatást végez.
2.A regionális és helyi mûsorszolgáltatás a helyi társadalom fejlõdésének elõsegítése érdekében elsõsorban a vételkörzetben élõ lakosság életét jelentõsen befolyásoló eseményekrõl, tényekrõl, vitatott kérdésekrõl ad tájékoztatást. Célja: az állampolgári közösségek erõsítése, a közügyekben való részvétel lehetõségeinek kiszélesítése.
3.A regionális és helyi mûsorszolgáltatásban megfelelõ idõt kell biztosítani a vételkörzetben élõ nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvének ápolását, kultúrájuk megõrzését segítõ, életüket  bemutató mûsorszámoknak.
4.A regionális és helyi mûsorszolgáltatásban különösen fontos a helyi történelmi, kulturális, vallási és természeti értékek bemutatása, a mûvészeti- és sportesemények közvetítése.
5.A regionális és helyi mûsorszolgáltatásban figyelmet kell fordítani arra, hogy a közérdekû és  vitatott kérdésekrõl az önkormányzatok és a politikai pártok véleményének közreadása mellett a téma szempontjából fontos lakossági csoportok és civil szervezetek álláspontja is megismerhetõ legyen."
Magyar Rádió Részvénytársaság Közszolgálati Mûsorszolgáltatási Szabályzat. Letöltés: 2004. dec.

A BBC R. Murdoch szerint 1989

„Amit ma sokan minõséginek neveznek a brit televíziózásban, az nem más, mint egy szûk elit értékeinek tükre, azokéé, akik kézben tartják a televíziót, és akik mindig is azt hitték, hogy az õ ízlésük garancia a minõségre. [...] Szerintem bárki, aki a törvényeket betartva olyan mûsorokat kínál, amelyeket a közönség látni akar és meg is tud fizetni, joggal nevezheti magát a köz szolgálójának". (R. Murdoch, 1989, Edinburgh, in: Financial Times)