Tipográfia (írás számítógéppel)

Néhány helyesírási tanács

A Word egyes automatikus javítás funcióját csak akkor használjuk, ha tisztában vagyunk vele, hogy az általunk begépelt szöveg mely elemeit változtatja meg rákérdezés nélkül. A korábbi Word verziókban olyan beépített javítások is találhatók, melyek a helyes szöveget hibásra javítják át.

Az alábbiakban felsorolunk néhány tipikus helyesírási hibát, melyet ELTE-s lapokból vagy hallgatók szövegeiből vettünk, a teljesség igénye nélkül.

Rossz alak                        Helyes alak

101.1                      101,1

12.-én                    12-én

3-al                         3-mal

asszimetrikus        aszimmetrikus

box                        boksz

egyszerü                egyszerű

előlröl                    elölről

ELTE-BTK             ELTE BTK

ELTÉ-n                  ELTE-n

Eötvös Lóránt        Eötvös Loránd

Tudomány Egyetem         Tudományegyetem

feltünik                  feltűnik

feltűntet                 feltüntet

follyon                   folyjon 

higyje                     higgye

időjárásjelentés      időjárás-jelentés

Internet                 internet

íly                           ily

Január                    január

kissebb                  kisebb

kompatibilis          kompatíbilis

konkurrencia        konkurencia   

Kossuth Adó         Kossuth adó (még                                                     helyesebben: K. rádió)

Kossuth Rádió       Kossuth rádió 

                               (mert: az intézmény 

                               a Magyar Rádió)

kultúrális               kulturális

legelől                    legelöl

mammut               mamut

                               megfojt  (egy embert)

                               megfolyt (az anyag)   

megszünés            megszűnés

megszünik            megszűnik     

megszűntet                       megszüntet

mindíg                   mindig

minusz                  mínusz

new yorki              New York-i

plussz                    plusz 

rádióaktív              radioaktív

síma                       sima

szerkesztő bizottság          szerkesztőbizottság

szervíz                   szerviz

szerzői jogsértés    szerzőijog-sértés

sztereo, mono       sztereó, monó

tanu                       tanú

Tv híradó               tv-híradó vagy tévéhíradó

TV                          tv vagy tévé

video                      videó

videókazetta          videokazetta

vígasztal                 vigasztal

xy játsza z-t.          xy játssza z-t.   

 
STB.
Satöbbi (sat. stb.) elé nem teszünk vesszőt, felsorolásban, egyéb estekben stb. sem.

Idegen szavak átírása

Bár nem szorosan a tipográfia témakörébe tartozik, mégis megemlítjük az idegen ábécéken született szavak átírásának problémáját. Egy nem latin ábécét használó nyelvből magyarra általában tulajdonneveket (személyneveket, földrajzi neveket) szoktunk átírni. Az internet elterjedése előtt egyértelmű volt az átírás: az MTA által kiadott szabályoknak megfelelően kellett a kínai, orosz, arab, görög, szerb stb. nyelvekből átírni, igazodva a magyar kiejtéshez. Manapság inkább az a törekvés, hogy minden nép azonosan írja át a szavakat. Ez az egységesítés azonban megnehezíti a szavak kiejtését, és ellentétben áll sok már meghonosodott alakkal (Peking vs. a hivatalos pinyin Beijing).

Egyes nyelvek esetén az átírás (transzkripció) a kiejtés alapján történik, másoknál a betűk alapján (transzliteráció). Az internet és az egységesítési törekvések terjedésével a nemzetközi vagy az angol átírás kerül bele egyre több magyar szövegbe. Bár emellett is szólhatnak érvek (pl. könnyű az interneten rákeresni más nyelven is), fontos, hogy tudatosítsuk: a magyaros átírást vagy az angol (nemzetközi) átírást használjuk-e.

A kínaihoz a pinyin, a japánhoz a romaji ad nemzetközi latin megfelelőt, az arabhoz számtalan nemzetközi latinosító sztenderd létezik, ennek megfelelően érdemes itt a magyaros átírást alkalmazni.

Problematikus lehet a szerb nevek átírása: ha a cirill írást vesszük alapul, kiejtés szerint írandók magyarra, ha azonban a hivatalos latint, akkor a szerb latin átírás veendő alapul (pl: Sajt = szájt, site)

Manapság kényszerűen sok idegen ábécé használója gépel latin betűkkel számítógépes felületen, ahol az adott ábécét nem tudják használni. Így pl. cirill vagy arab betűk helyett a latin betűket és egyéb karaktereket használják.

Politikai rendszer és mikrotipográfia

Dátum jelzése

A szocialista rendszerben a dátumot az i. sz. (időszámításunk szerint) és i. e. (időszámításunk előtt) rüvidítésekkel jelezték (az i. u. alak nem volt hivatalos).

A szocializmus előtti és utáni rendszerekben általánosan ugyanerre a Kr. e. és Kr. u. (Krisztus előtt ill. után) használatos.

Mint a kutatásokból ismeret, Jézus (Krisztus) nem 1-ben született, hanem valószínűleg néhány évvel később. Az e feletti vita már szóhasználati kérdé: az i. e. és i. u. vallássemleges (és korrekt) fogalmak, a Kr. e. és Kr. u. sem nem vallássemleges, sem nem korrekt, hanem egyezményesen használt megjelölés.

Angolszász tipográfiában általában az AD (anno domini) és BC (Before Christ) formákat használják (előfordul A.D. ill. B.C. formában is). A hagyományos használatban 64 BC ill. AD 2007 sorrendet használják.

Vallássemleges a CD/BCE (C.E./B.C.E.) formula (before common era), mely az i. e./i. sz.-nek felel meg.

Geológiában (C14 datálásnál) használt a BP (before present), ahol a „present” az 1950-es évnél van kijelölve.

Szókezdő nagybetű

A szocialista rendszerben általános volt a biblia vagy isten szavakat kisbetűvel kezdeni, míg előtte és utána általános a Biblia ill. Isten (kivéve: görög istenek) nagybetűs használata.

Az internet szó kezdőbetűje hasonló kérdés.

A Magyar helyesírási szótár (Akadémiai, 1999) szerint:

Internet: intézmény, internet: távközlési rendszer

isten: köznév, Isten: tulajdonnév  (pl: az Isten)

biblia, de: Biblia (mint könyvcím)

Mindhárom szó meghatározása néhány esetet leszámítva problémás, és sokkal inkább a sorok írójának szóhasználati döntése, mint helyesírási kérdés.