Bevezetés az alkotmányjogba

- Polgári Eszter: A strasbourgi bíróság és az európai konszenzus, értelmezési módszer vagy utólagos igazolás? In Fundamentum, Budapest, 2005, 1. szám - elérhető valamennyi 2005 vagy azelőtt megjelent, a Fundamentumban közölt cikk társaságában - : http://157.181.181.13/scripts/webindok.exe/repertorium?ev=&szam=&gomb=Repert%F3rium

Ajánlott:

- Kovács Krisztina: A világ leghatékonyabb ítélkező fóruma. [Interjú Lech Garlicki és Bostjan Zupancic strasbourgi bírákkal] In Élet és Irodalom, 49. évf. 19. sz., [2005. május 13.] http://www.es.hu/pd/display.asp?channel=INTERJU0519

Az Európa Tanács keretében 1950-ben írták alá az Emberi jogok európai egyezményét, amely a tagállami megerősítések után 1953-ban lépett hatályba.

Az egyezmény a következő jogokat rögzíti:

- élethez való jog - 2. cikk

- kínzás, embertelen, megalázó bánásmód vagy büntetés tilalma - 3. cikk

- rabszolgaság, szolgaság, kényszer- vagy kötelező munka tilalma - 4. cikk

- szabadsághoz és személyi biztonsághoz való jog és ezek garanciái - 5. cikk

- tisztességes eljáráshoz való jog és garanciái - 6. cikk

- nullum crimen sine lege, nulla poena sine lege - 7. cikk

- magán- és családi élet, lakás él levelezés tiszteletben tartása - 8. cikk

- gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadság - 9. cikk

- véleménynyilvánítás szabadsága - 10. cikk

- gyülekezési és egyesülési szabadság - 11. cikk

- házasságkötéshez való jog és családalapítási jog - 12.cikk

- jogsérelem hatékony orvoslásához való jog - 13. cikk

- az egyezményben szereplő jogok megkülönböztetés nélküli biztosítása - 14. cikk

Egyúttal - strasbourgi székhellyel - létrehozza e jogok tiszteletben tartásának biztosítására:

- az Emberi Jogok Európai Bizottságát[1]és

- az Emberi Jogok Európai Bíróságát.

Az egyezményhez, annak elfogadását követően fakultatív kiegészítő jegyzőkönyvek is kapcsolódtak. A legmeghatározóbb ezek közül a halálbüntetés békeidőben való tilalmáról szóló hatodik kiegészítő jegyzőkönyv.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága működésének legfontosabb jellemzői:

sok tekintetben hatékonyabb az ENSZ emberi jogi védelmi mechanizmusainál
nemcsak egyének fordulhatnak hozzá, hanem államok is eljárást indíthatnak egymással szemben
autonóm módon értelmezi az egyezményben alkalmazott fogalmakat, és folyamatosan újraértelmezi azokat
figyelembe veszi az adott ország nemzeti jellemzőit, sajátosságait
ítéletei ellen fellebbezésnek nincsen helye

A kérelem elfogadásának feltételei:

1. a jogsérelmet elszenvedett személy terjessze elő

kivételek:

- NGO-k

- a kérelem benyújtására képtelen vagy elhunyt személyek helyett közvetlen hozzátartozó kérelme

- a jogsértés több áldozatának együttes kérelme

2. a panaszt az egyezményben részes állammal szemben kell előterjeszteni

Természetes személlyel, magánszervezettel szemben NEM lehet panasszal élni!

3. a panaszt csak az egyébként rendelkezésre álló jogorvoslatok kimerítése után lehet előterjeszteni

4. az ügy érdemében született jogerős bírósági határozat kézhezvételétől számított hat hónapon belül kell a panaszt előterjeszteni

5. az ügy az egyezmény illetve a vonatkozó kiegészítő jegyzőkönyv hatálybalépése után fejeződött be vagy ugyan előbb kezdődött, de azt követően is fennállt folyamatosan a jogsértés. (Magyarország: 1992. november 5.)

A magyar Országgyűlés 1993-ban törvényben hirdette ki az Emberi jogok európai egyezményét és nyolc kiegészítő jegyzőkönyvét.

Feladatok:

- Foglalja össze a következő ügyek lényegét! (lásd EJ 162 - 163. oldal)

Adelmanné-ügy
Magyar-ügy
APÜSZ-ügy
Dallos-ügy
Sárközy-ügy
Farkas-ügy
Rekvényi-ügy

- Mit tud Tánczos Gábor-ügyéről?

- Mi a véleménye Höltzl Lipót következő állításairól?

[Mekkora presztízsveszteség, hogyha egy államot elítélnek Strasbourgban?]

- Ez mindenféleképpen presztízsveszteségnek számít. Az, hogy egy államnak a jogrendszere, joggyakorlata, vagy akárcsak egy hatóságának egy adott ügyben hozott döntése nem felel meg az emberjogi egyezménynek, ez presztízsveszteséget jelent, amely azt is jelenti, hogy az államnak tennie kell annak érdekében, hogy ilyen ne ismétlődhessen meg. Ha a jogrendszert érintő problémáról van szó, akkor adott esetben a jogszabályt kell módosítani, ha a joggyakorlatot érintő problémáról, akkor olyan intézkedéseket kell hozni, hogy a jogalkalmazók ismételten ezt a problémát ne okozza, ezt az egyezmény sértést ne követhesse el.

[Strasbourg: érvényesíthető emberi jogok. Szikra Zsuzsa interjúja Höltzl Lipóttal, az Igazságügyi minisztérium helyettes államtitkárával, Kossuth Rádió, Ítélet c. műsor, 2005. április 29. http://www.radio.hu/index.php?cikk_id=143655]

[1] 1998. október 31-től az Emberi Jogok Európai Bírósága látja el kizárólag a jogvédelmet, az Emberi Jogok Európai Bizottsága 1999. október 31-én megszűnt.

<< 10. előadás: Emberi jogok I.

12. előadás: Bevezetés az Alkotmányjogba záródolgozat >>