Nyomdai tudnivalók

Korrektúra (proof)

A korrektúra szűk értelemben a szöveg helyesírási, értelemzavaró nyelvtani hibáit javítja ki. Befejezése után minden szöveget korrektúrázni kell. A korrektor javíthat papíron vagy képernyőn - utóbbi elterjedtebb, de sokak szerint kevéssé hatékony megoldás. Fontos megemlíteni, hogy a korrektúra szakma; azaz a szerző nem korrektúrázhatja saját szövegét (természetesen át kell néznie, és ki kell javítania, amennyire képes, de nyomtatásban megjelenő szöveg esetén ez nem elégséges).

A korrektor végignézheti a szöveget a kézirat elkészülte után és a szöveg formázásának befejezése (tördelés) után. Utóbbira mindenképp szükség van, mert ekkor egységes formátumúvá alakíthatja a kiemeléseket, hivatkozásokat, jegyzeteket, számozott listákat, illetve észreveszi az elválasztási hibákat, fattyúsorokat, elcsúszott vagy hiányzó képaláírásokat stb. A formázás/tördelés befejezése után, ha azt nem a szöveg szerzője végezte, illik a szöveget (a kész „kefelevonatot”) visszajuttatni a szerzőnek, utolsó pillanati javításokra (pl. a korrektor átjavított valamit).

A korrektúra első állomása lehet egy helyesírás-ellenőrző végigfuttatása, de ez csak kiegészítő segítséget ad. Ezek után magunknak (vagy egy korrektornak) is végig kell mennie a szövegen, kigyomlálva a helyesírási hibákat, elütéseket.

A korrektornak ilyenkor ügyelnie kell arra is, hogy a szándékosan „rosszul” írt szavakat ne javítsa ki. Hogy mikor ír egy szerző szándékosan rosszul (pl. régiesen, kiejtés szerint, idegenes átírással) és mikor véletlenül rosszul, annak helyes eldöntése a korrektor egyik legnagyobb felelőssége.

Külön szakember vagy a korrektor is ellenőrizheti a hivatkozásokat: a formátumukat és azt, hogy mindegyik referenciáknál felsorolt bejegyzés szerepel-e a szövegben is.

A lektor vagy olvasószerkesztő feladata, hogy kijavítsa a tartalmi-szerkezeti és nyelvi-stilisztikai hibákat. Kijavítja a szerző tárgyi tévedéseit vagy elavult adatait. Ha olyan szakszavakat talál, amelyeket az olvasó nem érthet, magyarázatukra felkéri a szerzőt. Fordítás esetén az idegen nyelvű idézetek esetleg már meglévő magyar fordításait is felkutathatja.

Ha egy szövegen többen is dolgoznak, Wordben használható a korrektúra funkció, mellyel az egyes szerzők által bevitt változtatások vagy javaslatok jól követhetők. Ugyanígy használható a megjegyzés beszúrása is.