Vallásfilozófia

Teremtés

Fogalmak: Teremtés könyve, teremtés-történet, teremtésmítosz, semmiből teremtés, anyagból teremtés, gnosztikus teremtésmítosz. Bevezetés A teremtés az a meggyőződés, hogy a világ és benne az ember egy vagy több teremtő istenség műve. A különböző teremtésmítoszok különböző világképeket vonnak maguk után. A teremtés eseményei sokszor bizonyos közösségek emlékezetének konstruktív ünnepei, rituáléi - ilyen például a vasárnap a keresztény naptárban. A teremtés karaktere nemcsak az adott vallás vagy hit szerint szerinti emberképet formálja, hanem sokszor kiindulópont lehet teológiai elmélkedések (pl. ÚT Ján. 1.) vagy misztikus elmélkedések számára (pl. a Korán).  

Az egyes teremtés-fogalmak és elképzelések 

Teremtés könyve: A Genezis. A Biblia (a Tóra, illetve a Pentateuchus), az egész Szentírás első könyve. A protestáns kánonban Mózes első könyve. A maszoréták a könyv első szaváról (beresit - kezdetben) Beresitnek nevezték. A többi kánonban az elnevezés a héber toledot (származás, családtörténet) szóból származik, ugyanis a könyv bizonyos szakaszai (5.1; 6,9; 10,1; 11,10.27; 25,12.19; 36,1; 37,2) származási táblákkal kezdődnek. A családfát a LXX a geneszisz, a Vulgata a generationes szóval fordítja. Az LXX az egész könyvnek a Geneszisz címet adta, amit a könyv élén álló teremtéstörténet, illetve az emberiség származása is indokol.

1. Tartalma: 1. A világ és az emberiség keletkezése és sorsa Ádámtól Ábrahámig (az emberiség ősatyjától Izrael ősatyjáig) (1-11). 2. Izrael őstörténete Ábrahámtól Jákob fiaiig (akikre a zsidó nép a maga őstörténetét visszavezeti) (11-50).

2. Terminusok: Bár az Ószövetség a teremtésre több olyan szóval él, amely egyébként az ember alkotó tevékenységére is használható, pl. Isten alapot vet (jaszad) a mindenségnek, megszilárdítja (konen), fölépíti (banah), megalkotja (aszah), megformálja (jaszar), létbe szólítja (holid) a világot, létezik az Ószövetségben két olyan szó, amely csak az isteni teremtés aktusát jelenti, de emberi tevékenységre nem használható (kanah és bara).

3. Az ember teremtése: Az ember teremtésének két változata található a Teremtés könyvében: 1. Isten kimondott szavával teremti az embert, férfit és nőt egyszerre (Gen. 1,26-27); 2. Isten agyagból formálta meg Ádámot és orrába lehelve adott neki életet (Gen. 2,7),  majd Ádám oldalcsontjából megteremtette Évát (Gen. 2,22).

Teremtés-történet: A Teremtés könyvének 1,1-2,4a szakaszában található elbeszélése a világ és az ember teremtésének. A világ teremtése előtt Isten megteremtette a berendezés nélküli, rendezetlen, sötét őskáoszt (tohu vabohu), amely körül volt véve mélységes vizekkel. Ebből a káoszból végezte el Isten hat nap alatt a világ teremtését (hexaémeron). Szakaszai:

A térségek megteremtése és elválasztása:

1.nap: a világosság és a sötétség szétválasztásával megjelenik a fény térsége;

2.nap: a vizek szétválasztásával megjelenik a levegő térsége;

3.nap: a víz és a szárazföld szétválasztásával megjelenik A. szárazföld, B. növényzet.

A térségek benépesítése:

4. nap: a fény térségét csillagokkal;

5. nap: a víz és levegő térségét halakkal és madarakkal;

6. nap: a szárazföldet A. állatokkal, B. emberekkel.

Keletkezésmítosz: A görög mitológia közismert keletkezéstörténeteit itt most nem részletezzük. A keletkezéstörténet szigorú értelemben nem azonos a teremtéssel, mert a mitológia keletkezéstörténeteiben mindig szerepelnek előzetes anyagok (ld. Ovidius). Az ókori kelet térségének mitológiáiban is megtalálhatóak a világ teremtésére és fejlődésére vonatkozó (kozmogónikus) mítoszok. Egyiptomban On (Heliopolisz) kozmogóniájában az őstengerből (Nun) a maga erejéből keletkezett Atum saját magvát lenyelve és kihordva, levegőt és nedvességet hozott létre. Ez az istenpár alkotta meg az eget és a földet. A memphiszi kozmogónia szerint Ptah isten szívvel és nyelvvel adott életet az isteneknek. Az első embereket Hnum isten fazekaskorongon formálta meg agyagból.

A teremtés mezopotámiai felfogása szerint az istenek léteztek először, ők hozták létre a világot és benne az embert. Ugyanakkor a világ és az ember teremtéséről Mezopotámiában is több párhuzamosan fejlődő mítosz élt. A leghíresebb mezopotámiai kozmogóniai eposz, az Enúma elis szerint az őskáoszból létrejövő istenek (Tiámat és Abzu) istenek újabb és újabb nemzedékeit nemzik, majd az idősebb és fiatalabb istenek között háború tör ki (teomakhia). A fiatalabb istenek Mardukot állítják bajnokul, és legyőzik az idősebbeket. A világ teremtése Tiámat testének részeiből történik meg. Az ember teremtését több eposz is leírja, az Enki és Ninmah eposzban agyagból formázzák meg az embert, a Babilóni Teremtés Eposzban Tiámat egyik kreatúrájának, Qingunak a véréből, míg az Enúma elisben Tiámat véréből teremtik az istenek az embert. A mezopotámiai felfogás szerint az ember az istenek szolgájaként lett megteremtve, hogy elvégezzen bizonyos munkákat istenek helyett.

Semmiből teremtés (creatio ex nihilo): A teremtéstörténeteknek ebben a változatában a teremtéshez a teremtő istenség nem használ fel anyagot, hanem szavával vagy akaratával teremti azt meg. Ilyen a Biblia vagy a Korán teremtéstörténete, amelyben Isten nem teremtett lény, hanem öröktől fogva létező, kimondott szavával teremti a világot, és az embert.

Anyagból teremtés (creatio ex materia): A teremtéstörténetek másik csoportjában valamilyen zabolátlan ősanyag / őselem átformálásával, megszelídítésével, legyőzésével teremt az istenség a káoszból kozmoszt (egyiptomi, mezopotámiai, föníciai, etc. keletkezésmítoszok). Ez utóbbi esetben a dolgok létüket egyedül a teremtő istenségnek köszönhetik, de létük eredetét tekintve maguk az istenek is függenek az ősanyagtól, amely minden létező alapját képezi, s amelyből az első istenek is születtek (theogónia).

Gnosztikus mítosz: A gnoszticizmus a hellenizmus talaján keletkezett vallási-filozófiai irányzat, amely - később eretnekségnek bélyegezve - a kereszténységen belül is megjelent. A gnoszticizmus egyik fő kérdése volt, hogy honnan van a világban tapasztalható rossz. Válaszként a gnosztikus tanítás szerint a világban két principium létezik, a jó alapelve (isten) és a rossz alapelve (anyag). Mivel a jó isten nem foglalkozhat a rossz anyaggal, azt nem is teremthette, tehát az anyagnak öröktől valónak kell lennie. A látható világot ebből az örök anyagból az isten akarata ellenére a démiurgosz (alkotó) hozta létre, így a teremtett világ - a kereszténység, a zsidó vallás és az iszlám tanításával ellentétben - nem tökéletes és nem jó, a benne található rossz azonban nem isten műve.

Az Újszövetség és a teremtés:

János evangéliumának híres kezdősorában az első két szó (en arkhé, gör. kezdetben) megismétli a Genezis első két szavát (Kezdetben vala az Ige és az Ige vala az Istennél és Isten vala az Ige), mégis új elképzelést állít az ószövetségi helyek mellé. Ekkor az Ige vagyis logos az, ami testté lesz Krisztus alakjában. Számos teológiai-filozófiai értelmezés vonatkozik erre a bibliai helyre, olykor közvetlen krisztológiai vonatkozásokkal.

Teremtés a Korán szerint:

Isten teremtett mindent, azonban bizonyos sorrendben (pl. általában elfogadott, hogy a toll volt az első, amit Isten megteremtett), hat nap alatt. A nap szó (jaum) azonban a Koránban különböző időegységeket takar. Ezért a modern muszlim teológiában e hatos egység inkább hat időszaknak felel meg (leginkább, hogy a modern tudománnyal igyekezzenek a Koránt összeegyeztetni), míg a korai teológiában ezek általában megmaradtak az emberi egység szerinti napoknak. Megjegyzendő, hogy a Koránban a teremtés és a teremtett dolgok „jelek" az emberek számára (45:3 - „Az egekben és a földekben jelek vannak a hívők számára.") Ugyancsak fontos, hogy a muszlimok szerint a Teremtés nem befejezett: a teremtés minden egyes születéssel folytatódik.

Kérdések:

1. Ha a teremtés jó és tökéletes, akkor miért van a világban gonosz(ság)? Miféle válaszokat adnak erre a teremtés szempontjából az egyes vallások vagy a későbbi teológiák?

2. Ha Isten mindenestül jó, akkor hogyan teremthetett gonoszságot? Vagy Istenen kívül is vannak olyan létezők, amelyek nem Isten teremtményei? Lásd még A bűn és a rossz.

3. Ha az idő és a tér Isten teremtése által jött létre, akkor Isten hol volt és meddig a teremtés előtt?

4. Miért nem befejezett a teremtés az iszlám szerint? Vajon a zsidó vallás szerint befejezett a teremtés?

5. Hasonlítsa össze a Genezis két teremtés-történetét, és említsen legalább három szempontot, melyben különböznek egymástól! Összeegyeztethetetlenek-e egymással vagy sem? Hozzon érveket a véleménye igazolására!

6. Érveljen a teremtés tökéletessége mellett!

7. Érveljen a teremtés tökéletlensége mellett!

8. Miért ünnepnap a szombat a zsidóságban, miért vasárnap a kereszténységben és miért péntek az iszlámban?

9. Mondjon még olyan teremtéstörténetet, melyben több isten szerepel!

10. Mi az alapvető különbség az Újszövetség elképzelése (Ján 1.) és a Teremtés könyve között?

11. Talál-e hasonlóságot a Korán és Ján 1. között?